A Budai Liberális Klub vendége volt a Szabadelvű Polgári Egyesület.

Szemben az ellenzéki pártokkal, a Facebookon szerveződő Egymillióan a sajtószabadságért! (Milla) csoport jelentős tömegdemonstrációkat tud szervezni. Tétényi Éva független jelöltként Esztergomban képes volt győzni a Fidesz parlamenti képviselőjeként regnáló polgármestere ellen. Melyek azok a problémák, amelyeket a (jelenlegi) pártok nem tudnak kezelni? Mit tudnak a civilek, amit a pártok nem?

Vendégeink elemezték az éppen hatályos kormányelképzelés gazdasági és társadalmi következményeit. Elmondták, mi várhat ránk, bennszülöttekre, ha a Széll Kálmán Terv kijelölte úton indul el az ország. Kecsegtethet-e reménnyel a Matolcsy féle, máshol soha ki nem próbált „új gazdaságpolitika”? Van-e esélyünk Münchhausen báróként saját üstökünknél fogva kirángatni magunkat a recesszióból? Milyen társadalomkép rajzolódik ki a nemzeti lózungokból, a populista ígérgetésekből, az avíttas nosztalgiázásokból, a kurucos odamondogatásokból? Milyen lesz a XXI. századi Magyarország?

A rendezvény szövegének teljes, szerkesztett átírata is olvasható a továbbiakban.

Oktatási és ifjúságpolitikai dilemmák

Mialatt az EU elnök Magyarország ifjúságpolitikai előterjesztéseket tett a fiatalok képzettségének, foglalkoztatottságának és vállalkozói szellemének növeléséről továbbá a részvétel és a párbeszéd fontosságáról Gödöllőn, azalatt az idő alatt Budapesten – társadalmi egyeztetés nélkül – napvilágot látott, hogy a oktatásban 18 évről 15 évre csökken a kötelező részvétel, a 12 évesek is büntethetőek lennének az eddigi 14 helyett, bezárják az innovatív ifjúsági kultúra szinte egyetlen inkubátorának számító Tűzrakteret, és az új rendszabályoknak köszönhetően az ifjúsági szórakozó és közösségi terek is számos nehezítéssel kell megküzdjenek.

Vita a magyar médiahelyzetről és a médiatörvényről

A magyar médiatörvénytől visszhangzott Magyarország, Európa és a világ, de az utóbbi évek hazai hagyományainak megfelelően ellentétes álláspontot képviselők között vita eddig csak külföldön volt, itthon nem. Most, alig nyolc hónappal a médiarendszer átalakításának kezdete, az ún. médiacsomag nyilvánosságra kerülése után eljött a pillanat, aminek eljövetelében kevesebben hittek, mint az örökmozgó feltalálásában. Amikor már senki sem számított rá, néhány ember leült, és egy időben, egy helyen, civilizált hangnemben szenvedélyes, ámde tárgyszerű vitát folytatott a magyar médiarendszert átalakító törvényekről. Az esemény külön pikantériája, a résztvevők több kérdésben nem voltak egy állásponton, mint ahányról azonosan vélekednek.

[…] Korunk antihősei, akik huszonegy évvel ezelőtt még ott álltak Nagy Imre koporsójánál, ma az emlékét is kitörölnék a történelemből. 1956 hősei életüket, szabadságukat áldozták fel, pedig tudták, hogy a hatalom birtokosaival szemben nem lehet bármit megcsinálni. Korunk antihőse azt gondolja, hogy a hatalom birtokában mindent megtehet.

Ne higgyük el nekik, hogy megtehetnek bármit! Ne higgyük el magunknak, hogy megtehetnek velünk bármit! Mert ha elhisszük, akkor elvész, amit eddig felépítettünk, akkor nem lesz keresnivalónk Európában. Ha elhisszük, méltatlanok leszünk 1956 hőseihez, Nagy Imréhez, a pesti srácokhoz, mindazokhoz, akik hősiességükkel egyszer már tisztára mosták nevünket a világ előtt.

Az ő tisztességüket, a saját becsületünket kockáztatjuk, ha mindenbe beletörődünk, ami most történik velünk.

Az önkormányzatokat meghatározó törvények utolsó pillanatban való megváltoztatása előre lefutottá tette a választást. A kispártok és a civilek szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. A képviselő-testületekbe alig kerülhetett be ellenzéki képviselő. Néhány helyen, így Budaörsön is mégis csoda történt. Vendégeinktől arra keresünk választ, hogyan fognak működni az új önkormányzatok. Az egyneműség a hatékonyságot fogja-e növelni, vagy színvakká válnak a testületek, és fontos nézetek maradnak figyelmen kívül? Inspirál-e vagy egyszerűen csak kényelmetlen az ellenzék jelenléte? Van-e szerepe egyáltalán a polgármester korábbi teljesítményének a választási eredményben, vagy mindent visz a pártszimpátia?