A 2011. november 27-én lezajlott második fordulón a jelöltjek a következő eredményt érték el:

• A választási névjegyzékbe felvett választópolgárok száma: 48 433 fő
• Érvényesen szavazott 16 489 választópolgár.
• Szavazott a választópolgárok 34,16%-a.

Tisztelt választópolgárok, kedves barátaink és szavazóink!“; print „

A Szabad Európa Társaság színeiben indult jelöltjeink a következő eredményt érték el:

“; $data = array( array(„evk“ ⇒ „2.“, „url“ ⇒ „rolunk/kollar-gyorgy“, „name“ ⇒ „Kollár György“, „total“ ⇒ 2617, „fidesz“ ⇒ 1333, „mszp“ ⇒ 693, „lmp“ ⇒ 318, „jobbik“ ⇒ 158, „szet“ ⇒ 115), array(„evk“ ⇒ „5.“, „url“ ⇒ „rolunk/korodi-eniko“, „name“ ⇒ „Korodi Enikő“, „total“ ⇒ 2511, „fidesz“ ⇒ 1435, „mszp“ ⇒ 522, „lmp“ ⇒ 291, „jobbik“ ⇒ 198, „szet“ ⇒ 65), array(„evk“ ⇒ „6.“, „url“ ⇒ „rolunk/koncz-imre“, „name“ ⇒ „Koncz Imre“, „total“ ⇒ 2512, „fidesz“ ⇒ 1320, „mszp“ ⇒ 726, „lmp“ ⇒ 304, „szet“ ⇒ 162, „jobbik“ ⇒ 0), array(„evk“ ⇒ „7.“, „url“ ⇒ „rolunk/dr-zagyvai-peter“, „name“ ⇒ „dr. Zagyvai Péter“, „total“ ⇒ 3062, „fidesz“ ⇒ 1719, „mszp“ ⇒ 635, „lmp“ ⇒ 391, „jobbik“ ⇒ 156, „szet“ ⇒ 161), array(„evk“ ⇒ „8.“, „url“ ⇒ „rolunk/janovszki-zsolt“, „name“ ⇒ „Janovszki Zsolt“, „total“ ⇒ 2553, „fidesz“ ⇒ 1347, „mszp“ ⇒ 662, „lmp“ ⇒ 310, „jobbik“ ⇒ 156, „szet“ ⇒ 78), array(„evk“ ⇒ „9.“, „url“ ⇒ „rolunk/vagi-antal“, „name“ ⇒ „Vági Antal“, „total“ ⇒ 3123, „fidesz“ ⇒ 1955, „mszp“ ⇒ 633, „lmp“ ⇒ 288, „jobbik“ ⇒ 154, „szet“ ⇒ 93), ); $header = array(„Egyéni választókerület“, „Képviselőjelölt“, „Összes szavazat“, „Kapott szavazat“, „Szavazati arány“); $rows = array(); foreach ($data as $item) $rows[] = array($item[„evk“], l($item[„name“], $item[„url“]), $item[„total“], $item[„szet“], format_number($item[„szet“] / $item[„total“] * 100, 2) . „%“); print theme(„table“, $header, $rows); ?>

Kétharmados parlamenti többségének birtokában a Fidesz―KDNP már a nyáron eldöntötte az őszi önkormányzati választások eredményét. Mindezt a választási törvény megváltoztatásával érte el. Az alapvető cél ― az önkormányzati testületek létszámának csökkentése ― dicséretes szándék, de a törvény egyéb részletei sokkal inkább az ellenzék kiszorítását és a kontroll nélküli hatalom megszerzését célozzák, mint a takarékosságot. A tízezer főnél nagyobb lélekszámú településeken, tehát ott, ahol a pártpolitikának egyáltalán jelentősége van, az új törvény teljesen aránytalanná torzítja a korábbi rendszert. Az új jogszabály szerint például a második kerületben 14 egyéni képviselő és a közvetlenül megválasztott polgármester mellett 6 listás képviselő szerezhet mandátumot. Ez azt jelenti, hogy egy 40–50% közötti választási eredménnyel a Fidesz―KDNP 15 mandátumot szerez, miközben az összességében 50–60% támogatottsággal rendelkező ellenzék hat képviselői helyen kénytelen megosztozni. Az új játékszabály szerint „a győztes mindent visz”, és tehetünk bármit, a Fidesz―KDNP így is, úgy is 70% feletti eredményt ér el. Ami különösen káros, hogy a kis pártok mellett a helyi civil szervezetek is végképp kiszorulnak a képviselő-testületekből.

Valami nagy dolog van készülőben, ha még Pilhál György szerint is. A Magyar Nemzet tiszteletreméltó, de a kiégés szélének a legszélén álló publicistája azt írja, hogy minden pártnak teljesítenie kell a liberális minimumot, és vannak fontos liberális hagyományok, satöbbi. Új hang, ha halkan is, a régi színpadon. Ez nem a Mandiner, akik megmutatták, milyen az európai konzervatív-liberális újságírás, nem Mancs, Hírszerző, Kócián, Tóta W, ez a halk kísérlet Pilhál úré, aki az elmúlt majd öt évben szinte csak felháborodva borzalmaskodott a liberális vívmányokkal.

Úgy fest, liberálisokat csak liberálisok tudnak képviselni. Lehet más a bal, a zöld, a liberális, és a vidéki konzervatív? ― Négy az egyben semmiképp sem.

Az LMP azzal az ambícióval érkezett a politikába, hogy azt egyfajta kulturális forradalommal teszi mássá. Sok választó, különböző okokból, elhitte ezt: baloldaliak azért, mert nem tudtak az MSZP-re szavazni, fiatalok azért, mert még nem szavaztak és saját magukat látták visszaköszönni a plakátokról és a facebook-bejegyzésekről, zöldek, mert a jelenlét ígéretét hordozták. Az LMP vezetőin kívül minden érintett jól látta a választások után, hogy ott volt erős az LMP, ahol hajdan az SZDSZ. Feltehetőleg szavazóit, fogkeféjét és parkolóhelyeit is megörökölte. Persze, hiszen a választások előtt sok liberális meggyőződésű polgár gondolta azt, hogy képtelen a szocialistákra szavazni, a „fiatal demokraták” (esetleges kétharmaduk miatt) szóba sem jöhettek, a liberálisok pedig nem, vagy eleve vert seregként (MDF―SZDSZ) indulnak a választásokon. A „lehetmás” ígérete elég volt a vidéki konzervatívoknak, az urbánus jogvédő liberálisoknak, a szocialistákat hiteltelennek találó (néha radikális) baloldaliaknak és természetesen a mozgalom gerincét adó zöldeknek. Négy párt egy pártban. Ilyen körülmények között a liberális javaslatok és megoldások nyilván háttérbe szorulnak, pedig engem azok érdekelnének országosan és a kerületben is. Az LMP elmúlt fél éves politikájában a gazdasággal kapcsolatos liberális javaslatok nem kerülhettek elő, hiszen a zöldbalos megközelítés ezt sosem engedte. Az IMF-et, EU-t, a Költségvetési Tanácsot semmibe vevő, az Állami Számvevőszéket meghódító, a devizahiteleseknek azonnali megoldást ígérő, majd 290-es euróval beköszönő kormánytöbbség egyetlen gazdasági nacionalista szövegéhez sem hallhattunk kemény ellenzéki hangot az LMP-től. Az emberi jogi liberalizmus célkitűzései sem lehettek hangsúlyosak, mert az LMP fél az SZDSZ utódpártjának szerepétől. A liberálisok, megelőlegezett bizalmukért cserébe, nem kaptak szinte semmit. A parlament két új pártja, az LMP és a Jobbik sok szempontból hasonló, nagyon nehéz helyzetben van. Keresik a hangjukat, belső feszültségeik vannak, most találkoznak a valódi politikával, még azelőtt, mielőtt a helyi önkormányzatokban kipróbálták volna magukat.