Választás

Az európai parlamenti választások

Európai uniós és hazai jogi háttér

Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként változó külön nemzeti rendelkezések szabályozzák. 

1. Európai uniós közös szabályok és az ennek figyelembe vételével kialakított nemzeti rendszerek

Az európai uniós polgárság – amely megillet mindenkit, aki valamely tagállam állampolgára – egyik legfontosabb eleme az európai parlamenti választásokon gyakorolható választójog, vagyis az, hogy az uniós polgárok választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. (Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikk (2) bekezdés b) pont). Az EUMSZ. 22. cikk (2) bekezdése kimondja továbbá azt is, hogy minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkezik és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.

Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 14. cikkének (2) – (3) bekezdése szerint „Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye. Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.

Interjú Haraszti Miklóssal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-felelősével

„Akkor válnak a demokráciák éretté, önfenntartóvá, mondhatni, nyugati minőségűvé, amikor megélik, hogy a szabadságot belülről, például parlamenti úton is el lehet venni tőlük, de nem alkalmazkodnak a látszatdemokráciához, hanem konfliktus árán is nyílttá teszik és végigvívják ezt a válságot” – mondja Haraszti, aki most tért haza Hágából, ahol a holland parlamenti választásokról jelentést készítő EBESZ-csapatot vezette. Hollandiai tapasztalatairól és a 2018-as magyar választás dilemmáiról kérdeztük.

Hozzáállás kérdése

Az önkormányzati választáson a társadalmi szolidaritás és a modernizáció elkötelezettjei a Szabad Európa Társaság zászlaja alatt készülnek a megmérettetésre a II. kerületben. A Szabad Európa Társaság elsődleges célja az Európában már sikerrel kipróbált ötletek, megoldások és módszerek magyarországi hasznosítása. A SZET olyan kulturális miliőt, hangulatot igyekszik létrehozni, amelyben szabad teret kap a gondolatok sokszínűsége, és amely alkalmas arra, hogy sikeressé tegye Magyarországot. Jómagam is közéjük tartozom. Mérnök vagyok, rég megtanultam: ha valami új feladattal kerülök szembe, először utánanézek, mások ezt hogyan oldották meg. Nem az én feladatom feltalálni a spanyolviaszt. Nem szégyen másoktól átvenni a bevált megoldásokat. Használjuk fel Európát! ― hirdeti a SZET. Helyes, de ne csak a kipróbált megoldásokra gondoljunk! Mindennél fontosabb a hozzáállás, az attitűd, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Nézzük, hogy csinálják ezt tőlünk nyugatabbra.

Köszönjük!

 

Tisztelt választópolgárok! Kedves támogatóink!

A 2010. évi önkormányzati választások rendben lezajlottak kerületünkben is. A Szabad Európa Társaság képviselőjelöltjei átlagosan 4,12%-os eredményt értek el, amely – sajnos – nem hozott számunkra képviselői mandátumot, de megerősítette abbéli meggyőződésünket, hogy helyesen tettük, amikor nem hagytuk cserben a liberális szavazókat az őszi önkormányzati választáson. Eredményünk világosan megmutatta, hogy a társadalmi szolidaritás és a modern európai gondolkodásmód olyan liberális értékek, amelyek iránt nem szűnt meg az igény a kerületben.

Köszönetet szeretnénk mondani minden választópolgárnak, aki elment szavazni, és külön köszönjük azokat a szavazatokat, amelyekkel a SZET liberális jelöltjeit tisztelték meg a választóink. Bár a képviselő-testületben nem lesz képviselőnk, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy fontos helyi ügyekben hallassuk a hangunkat. Továbbra is várjuk javaslataikat, ötleteiket, lehetőségeinkhez mérten következetesen képviselni fogjuk a ránk szavazók érdekeit. Munkánkat nyomon követhetik itt, a weboldalunkon.


Tisztelt választópolgárok, kedves barátaink és szavazóink!“; print „

A Szabad Európa Társaság színeiben indult jelöltjeink a következő eredményt érték el:

“; $data = array( array(„evk“ ⇒ „2.“, „url“ ⇒ „rolunk/kollar-gyorgy“, „name“ ⇒ „Kollár György“, „total“ ⇒ 2617, „fidesz“ ⇒ 1333, „mszp“ ⇒ 693, „lmp“ ⇒ 318, „jobbik“ ⇒ 158, „szet“ ⇒ 115), array(„evk“ ⇒ „5.“, „url“ ⇒ „rolunk/korodi-eniko“, „name“ ⇒ „Korodi Enikő“, „total“ ⇒ 2511, „fidesz“ ⇒ 1435, „mszp“ ⇒ 522, „lmp“ ⇒ 291, „jobbik“ ⇒ 198, „szet“ ⇒ 65), array(„evk“ ⇒ „6.“, „url“ ⇒ „rolunk/koncz-imre“, „name“ ⇒ „Koncz Imre“, „total“ ⇒ 2512, „fidesz“ ⇒ 1320, „mszp“ ⇒ 726, „lmp“ ⇒ 304, „szet“ ⇒ 162, „jobbik“ ⇒ 0), array(„evk“ ⇒ „7.“, „url“ ⇒ „rolunk/dr-zagyvai-peter“, „name“ ⇒ „dr. Zagyvai Péter“, „total“ ⇒ 3062, „fidesz“ ⇒ 1719, „mszp“ ⇒ 635, „lmp“ ⇒ 391, „jobbik“ ⇒ 156, „szet“ ⇒ 161), array(„evk“ ⇒ „8.“, „url“ ⇒ „rolunk/janovszki-zsolt“, „name“ ⇒ „Janovszki Zsolt“, „total“ ⇒ 2553, „fidesz“ ⇒ 1347, „mszp“ ⇒ 662, „lmp“ ⇒ 310, „jobbik“ ⇒ 156, „szet“ ⇒ 78), array(„evk“ ⇒ „9.“, „url“ ⇒ „rolunk/vagi-antal“, „name“ ⇒ „Vági Antal“, „total“ ⇒ 3123, „fidesz“ ⇒ 1955, „mszp“ ⇒ 633, „lmp“ ⇒ 288, „jobbik“ ⇒ 154, „szet“ ⇒ 93), ); $header = array(„Egyéni választókerület“, „Képviselőjelölt“, „Összes szavazat“, „Kapott szavazat“, „Szavazati arány“); $rows = array(); foreach ($data as $item) $rows[] = array($item[„evk“], l($item[„name“], $item[„url“]), $item[„total“], $item[„szet“], format_number($item[„szet“] / $item[„total“] * 100, 2) . „%“); print theme(„table“, $header, $rows); ?>

Kétharmados parlamenti többségének birtokában a Fidesz―KDNP már a nyáron eldöntötte az őszi önkormányzati választások eredményét. Mindezt a választási törvény megváltoztatásával érte el. Az alapvető cél ― az önkormányzati testületek létszámának csökkentése ― dicséretes szándék, de a törvény egyéb részletei sokkal inkább az ellenzék kiszorítását és a kontroll nélküli hatalom megszerzését célozzák, mint a takarékosságot. A tízezer főnél nagyobb lélekszámú településeken, tehát ott, ahol a pártpolitikának egyáltalán jelentősége van, az új törvény teljesen aránytalanná torzítja a korábbi rendszert. Az új jogszabály szerint például a második kerületben 14 egyéni képviselő és a közvetlenül megválasztott polgármester mellett 6 listás képviselő szerezhet mandátumot. Ez azt jelenti, hogy egy 40–50% közötti választási eredménnyel a Fidesz―KDNP 15 mandátumot szerez, miközben az összességében 50–60% támogatottsággal rendelkező ellenzék hat képviselői helyen kénytelen megosztozni. Az új játékszabály szerint „a győztes mindent visz”, és tehetünk bármit, a Fidesz―KDNP így is, úgy is 70% feletti eredményt ér el. Ami különösen káros, hogy a kis pártok mellett a helyi civil szervezetek is végképp kiszorulnak a képviselő-testületekből.

Valami nagy dolog van készülőben, ha még Pilhál György szerint is. A Magyar Nemzet tiszteletreméltó, de a kiégés szélének a legszélén álló publicistája azt írja, hogy minden pártnak teljesítenie kell a liberális minimumot, és vannak fontos liberális hagyományok, satöbbi. Új hang, ha halkan is, a régi színpadon. Ez nem a Mandiner, akik megmutatták, milyen az európai konzervatív-liberális újságírás, nem Mancs, Hírszerző, Kócián, Tóta W, ez a halk kísérlet Pilhál úré, aki az elmúlt majd öt évben szinte csak felháborodva borzalmaskodott a liberális vívmányokkal.

Úgy fest, liberálisokat csak liberálisok tudnak képviselni. Lehet más a bal, a zöld, a liberális, és a vidéki konzervatív? ― Négy az egyben semmiképp sem.

Az LMP azzal az ambícióval érkezett a politikába, hogy azt egyfajta kulturális forradalommal teszi mássá. Sok választó, különböző okokból, elhitte ezt: baloldaliak azért, mert nem tudtak az MSZP-re szavazni, fiatalok azért, mert még nem szavaztak és saját magukat látták visszaköszönni a plakátokról és a facebook-bejegyzésekről, zöldek, mert a jelenlét ígéretét hordozták. Az LMP vezetőin kívül minden érintett jól látta a választások után, hogy ott volt erős az LMP, ahol hajdan az SZDSZ. Feltehetőleg szavazóit, fogkeféjét és parkolóhelyeit is megörökölte. Persze, hiszen a választások előtt sok liberális meggyőződésű polgár gondolta azt, hogy képtelen a szocialistákra szavazni, a „fiatal demokraták” (esetleges kétharmaduk miatt) szóba sem jöhettek, a liberálisok pedig nem, vagy eleve vert seregként (MDF―SZDSZ) indulnak a választásokon. A „lehetmás” ígérete elég volt a vidéki konzervatívoknak, az urbánus jogvédő liberálisoknak, a szocialistákat hiteltelennek találó (néha radikális) baloldaliaknak és természetesen a mozgalom gerincét adó zöldeknek. Négy párt egy pártban. Ilyen körülmények között a liberális javaslatok és megoldások nyilván háttérbe szorulnak, pedig engem azok érdekelnének országosan és a kerületben is. Az LMP elmúlt fél éves politikájában a gazdasággal kapcsolatos liberális javaslatok nem kerülhettek elő, hiszen a zöldbalos megközelítés ezt sosem engedte. Az IMF-et, EU-t, a Költségvetési Tanácsot semmibe vevő, az Állami Számvevőszéket meghódító, a devizahiteleseknek azonnali megoldást ígérő, majd 290-es euróval beköszönő kormánytöbbség egyetlen gazdasági nacionalista szövegéhez sem hallhattunk kemény ellenzéki hangot az LMP-től. Az emberi jogi liberalizmus célkitűzései sem lehettek hangsúlyosak, mert az LMP fél az SZDSZ utódpártjának szerepétől. A liberálisok, megelőlegezett bizalmukért cserébe, nem kaptak szinte semmit. A parlament két új pártja, az LMP és a Jobbik sok szempontból hasonló, nagyon nehéz helyzetben van. Keresik a hangjukat, belső feszültségeik vannak, most találkoznak a valódi politikával, még azelőtt, mielőtt a helyi önkormányzatokban kipróbálták volna magukat.