A Budapest Világörökségéért Alapítvány bírósághoz fordult, mert ellenzi az egykori SZOT-szálló bővítését. Az erre vonatkozó, tavaly elfogadott kerületi szabályozási tervvel az SZDSZ-frakció sem értett egyet. 
A II. kerületi képviselő-testület tavaly júniusi ülésén fogadta el az egykori SZOT-szállóra vonatkozó kerületszabályozási tervet. Eszerint a jelenleg is látható épületre három újabb szint húzható fel, és az épület lakóházzá is átalakítható. Csak a szabad demokraták emelték fel szavukat a terv ellen, arra hivatkozva, hogy a befektetők érdekén kívül semmi sem indokolja az egyébként is hatalmas épület újabb szintekkel történő bővítését. Belátva, hogy a régi épület teljes elbontását követelni irreális igény, csak a meglévő visszabontott épületszerkezet átalakítását támogatták volna. A rossz szabályozási terv elfogadásától óvta a képviselő-testületet Budapest főépítészétől a területi főépítészen, a fővárosi tervzsűrin, az építészkamara elnökén, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon át a főváros városrendezési ügyosztályáig a teljes szakmai közvélemény. Hiába. A szabályozási terv elfogadását követően egy héten belül a befektető kezében volt az építési engedély, és ezt a Közigazgatási Hivatal is jóváhagyta.
Egy, csak egy legény…
Csak egy valaki ragaszkodik makacsul az igazságához, a Budapest Világörökségéért Alapítvány. Ők ugyanis szerettek volna fellebbezéssel élni az építési engedély ellen, de a Közigazgatási Hivatal nem fogadta el őket ügyfélnek. Ezért bírósághoz fordultak. Szeptemberben a közigazgatási perben közbenső intézkedésként a bírónő felfüggesztette az építési engedély végrehajthatóságát, s az érdemi tárgyalást 2006 januárjára tűzte ki. A beruházó a felfüggesztést az Ítélőtáblánál azonnal megkifogásolta. Így tulajdonképpen az sem lett jogerős. Egyes értelmezések szerint így akár építkezhetne is. De nem teszi. Az ítélőtábla azóta sem foglalt állást az ügyben, de az iratokat magához kérette. Ezért aztán iratok hiányában az elsőfokú bíróság sem tudott dönteni az eredeti ügyben, vagyis, hogy az Alapítványnak van-e fellebbezési joga. Az Index tudósítása szerint a beruházó a Világörökségért alapítványt kárhoztatja a késedelem okozta, állítása szerint többszáz milliós káráért. Pedig csak a bíróságot érheti szó, hiszen olyan egyszerű ügyben, hogy ügyfél-e valaki vagy sem, viszonylag könnyen lehet dönteni. Ha valaki hibáztatható a késedelemért, akkor az a bírósági szisztéma. Budapest lekerülhet a Világörökség listájáról S miért is akar fellebbezni az alapítvány? Azért szeretne fellebbezni a SZOT-szálló emeletráépítése ellen, mert a közel másfélszeresére növő épület tömegével tönkretenné a Világörökség által óvott panorámát. Állításuk szerint ha megkapják a jogot a fellebbezéshez, akkor tételesen is be tudják bizonyítani, hogy az eljáró hatóság több jogszabályt is figyelmen kívül hagyott. A tárgyaláson felmutatták az UNESCO-tól jött levelet, mely a szállónak a tervek szerinti megvalósítása esetén kilátásba helyezné a budai panoráma törlését a világörökségből. Érdekes szerepet játszik a szövevényes ügyben a műemlékvédelmi hatóság. Amikor a II. kerület szabályozási tervét bírálták el, akkor ellenezték a SZOT-szálló megmagasítását; amikor pedig a konkrét építési engedélyről kellett nyilatkozniuk, támogatták azt.