Mit kell nézni a 6-os kartonokon, és mit jelentenek a rajta olvasható bejegyzések?

A most közzétett iratok közül ezek a leginformatívabb, leghasznosabb dokumentumok. Összeszedtük, mire érdemes figyelni, ha böngésszük őket. Például egy látszólag jelentéktelen rubrikára is.

Közszolgálati poszt

Sokan tették fel a kérdést, hogy miért csak a beszervezett — vagy éppen beszervezni kívánt — ügynökök adatbázisát hozták tegnap nyilvánosságra, miközben egy részük sokkal inkább tekinthető áldozatnak, mint a rendszer működtetőjének. A válasz szerintem az, hogy azért, mert ezeknek az információknak jelentős része már sokkal régebben nyilvános lett. 

Magyar Péter: Nem ítélkezni, hanem kérdezni kell – megnyílt az ügynökakták adatbázisa

Az előző kormányok évtizedes mulasztását felemlegetve, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján tették mindenki számára elérhetővé az egykori állambiztonsági nyilvántartások folyamatosan bővülő, online kereshető adatbázisát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

„Ez nem ügynöklista” – történészek a kinyitott aktákról

Mit tudtunk meg az ügynökaktákról tegnap óta? Hogyan érdemes kezelni a nyilvánosságra került adatokat? És ügynök volt-e Orbán Viktor? Történészeket kérdeztünk.

Rainer M. János: Valójában a beszervezettek öt százaléka működött együtt elvi alapon

„A hazafias indoknak egyszerűen statisztikai okai voltak. Egyáltalán nem önként vállalkoztak az esetek nagy többségében az emberek, hiszen normális, ép lelkű, családjukat féltő emberek alkották akkor is a társadalom hatalmas többségét. Volt egy belső statisztika, amiben nem jól mutatott volna, ha mindenkit kényszeríteni kellett, hogy együttműködjön a szocialista rendszer egyik fontos pallosával, azt írták, elvi alapon jelentkeztek“ — így magyarázta Rainer M. János történész a Reggeli gyorsban, hogy a nyilvánosságra került beszervezési kartonok közt miért szerepel gyakran a hazafias indoklás. Azoknak a száma, akik valóban elvi alapon működtek együtt, talán 5 százalék lehetett, vagy inkább még kevesebb — tette hozzá.

Hogyan lehet a múlt feltárásából valódi szembenézés, nem újabb megbélyegzés?

Munkacsoportot és segélyvonalat hoz létre a kormány a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok okozta traumák feldolgozásához. A dokumentumok megismeréséhez egy pszichológusokból, lelki gondozókból és levéltárosokból álló csoport nyújt támogatást. Hogyan lehet a múlt feltárásából valódi szembenézés és nem újabb megbélyegzés? Erről beszélt a Felkelőben Dr. habil. Szabó Andrea szociológus, politológus, a hat fős munkacsoport egyik tagja.

„A fájdalmas információ is segíthet” – Orvos-Tóth Noémi és Joób Máté az ügynökakták társadalmi hatásairól

„A szégyen megosztásához olyan társadalmi klíma kell, amely képes a helyén kezelni a vallomást és megfelelően értékelni az elmesélt történeteket” – mondja Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a transzgenerációs traumák szakértője. „Teljes képet soha nem fogunk kapni, de teljesebb képet igen” – véli Joób Máté evangélikus lelkész, mentálhigiénés lelkigondozó, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet docense. A szakembereket, egyben a társadalmi feldolgozást segítő független testület két tagját abból az alkalomból hívtuk meg, hogy november 4-én az interneten közzétették az állambiztonsági levéltárban őrzött hálózati nyilvántartásokat – azaz a köznyelvben ügynökaktáknak nevezett dokumentumokat. A huszonötezer hatos karton és a sok tízezer mágnesszalag-adat publikálása óta magyar családok tömegeiben jelent meg a sokk, a félelem, a szorongás, a gyász. Orvos-Tóth Noémi és Joób Máté konkrét tanácsokat is ad azoknak, akik értesülnek felmenőjük, rokonuk állambiztonsági érintettségéről és most nem tudnak mit kezdeni e váratlan tudással. A Válasz Podcast múltfeldolgozó adása.

Nem az a fontos, hogy Orbán ügynök volt-e, hanem az, hogy miért lett diktátor

Ezen a héten műsorunk témái:
• Mi értelme volt megnyitni az ügynökaktákat, ha közel 100 ezer 6-os karton hiányzik?
• Kik voltak a valódi bűnösök a Kádár-rendszer besúgóhálózatának működtetői közül?
• Jogos a fideszesek felháborodása amiatt, hogy tévedésből felkerült az ügynöklistára Lezsák Sándor is?
• Hihető-e, hogy semmit nem jelentett a katonatársairól Orbán Viktor, miután beszervezték?
• Visszaszerezheti a kormány a MBH-ba és a 4iG-ba korábban kiszervezett állami vagyont?
• Kilógott a Fideszből az Operaház kirúgott igazgatója, mert legalább egy kultúrember volt?
• Miért volt hiteltelen Deutsch Tamás felszólalása európai parlamenti képviselőként az Országgyűlésben?

Ügynökakták: a magyarok inkább nem hisznek Orbánnak| 24.hu

Friss közvélemény-kutatás jelent meg az ügynökaktákkal kapcsolatban, melyből többek között kiderült, hogy csak kevesen tudják, hogy miről is van szó pontosan.

Látom, körbemegy az egész magyar sajtónyilvánosságon az a hír, hogy Orbán Viktor „ügynök volt“.

Bármennyire is hasznosnak tűnhet a múlttal való foglalatosság, semmit sem ér, ha ennyire felületes. Kifejezetten aggályos emellett, hogy bemondás alapján már akkor megszületik az ítélet, amikor nem is tudni, hogy pontosan mi is történt.

Lezsák-ügy: az ÁBTL főigazgatója a titkosszolgálattól kapott adatbázis kijavítása után foglalkozik azzal, hogy lemond-e a hiba miatt

Az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapták meg ömlesztve az adatokat, a volt fideszes országgyűlési képviselőn kívül 163 korábbi megfigyelt adatai kerültek ki a nyilvános adatbázisba, de ezeket már törölték, mondta Cseh Gergő Bendegúz a Telexnek. A hiba miatt személyes levélben keresi meg Lezsákot.

Ügynökakták: bocsánatot kérnek a katolikus püspökök

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a szerdán nyilvánosságra hozott ügynökakták kapcsán bocsánatot kért az áldozatoktól mindazon egyházi személyek nevében, akik a kommunizmus idején valóban együttműködtek a pártállammal. A testület ugyanakkor óva int az elhamarkodott ítélkezéstől, és hangsúlyozza, hogy az igazi felelősök a diktatúra működtetői voltak, a dokumentumokban szereplő nevek mögött pedig nagyon eltérő, gyakran zsarolással terhelt egyéni sorsok húzódnak meg.

„Szégyenemről kell vallanom” – Korniss Péter ügynökmúltjáról

Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok. Huszadik századi magyar történet következik forradalommal, egyetemi kicsapással, letartóztatással, fenyegetéssel, Népszabadságba rejtett jelentésekkel.

Surányi: Ekkor kísérelték meg a beszervezésemet| 24.hu

A volt jegybankelnök neve is szerepel a mágnesszalagokon, Otto fedőnéven tartották nyilván. Most a 24.hu-nak reagált megdöbbenéssel a fejleményekre.

„Soha nem jelentettem senkiről, de évtizedek óta mardosom magam” – Gyurgyák János a beszervezéséről

A rendszerváltó értelmiség meghatározó alakját húszévesen szervezték be. Állítása szerint soha nem jelentett, végül ki is zárták a hálózatból.

Fejes Péter legfőbb ügyész: Az ügyészi szervezet nevében megkövetem a társadalmat

Megválasztása után Fejes arról beszélt, hogy a társadalom igazságérzetét joggal sértették egyes ügyészségi döntések, illetve azok elmulasztása.

Sonnevend Pált megválasztották az Alkotmánybíróság új elnökévé

Sonnevend a megválasztásával hivatalba is lépett, megbízatása három évre szól.

Kirúgták Feledy Botondot a külügyi intézet éléről

Cége Lázár János minisztériumától kapott munkát, Magyar Péter azt kifogásolja, hogy ezt elhallgatta.

Feledy Botond bedolgozott Navracsics Tibornak is

A volt miniszternek a Külügyi Intézet volt igazgatója tanácsot is adott. Az is kiderült, milyen munkát végzett Lázár János minisztériumának.

Magyar Péter: Indulhatnak a vagyonosodási vizsgálatok a volt és jelenlegi miniszterelnökök, miniszterek, képviselők és államtitkárok ellen — Népszabadság

A kormányfő jelezte, az Országgyűlésben a Fidesz és a KDNP nem, de Tisza megszavazta az előterjesztést. Most a NAV-on a sor.

Jön a törvény, miszerint nem kapnak életük végéig juttatást azok a volt államfők, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket

Magyar Péter a parlamenti hozzászólásában jelentette be. Az exelnökök jótékonysági kerete is megszűnik. Schmitt, Novák, Sulyok bánkódhat majd.

Elkezdődött az NKA teljes körű átalakítása, itt vannak a részletek

Megszűnnek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiváltságos jogkörei a kulturális támogatásokról szóló döntésekben.

Akár 160 dolgozót is elküldhet a közmédia

Megkezdődtek a tárgyalások a csoportos létszámleépítésről.

Lemondott Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora

A szenátus csütörtöki ülésén bejelentette lemondását Merkely Béla, az egyetem rektora — értesült a Portfolio több forrásból. Nem sokkal később közleményt adott ki a Semmelweis oldalán Merkely Béla, melyben elismeri, hogy a kuratóriummal kapcsolatban voltak bizalmi nehézségek. Majd a döntést Magyar Péter miniszterelnök is kommentálta Facebook-oldalán.

Megvan a Madách és az Új Színház új vezetője

Tarr Zoltán miniszter a szakmai bizottságok javaslatának figyelembevételével a legtöbb támogató szavazatot kapott pályázók kinevezéséről döntött.

Tarr Zoltán megszüntette Ókovács Szilveszter munkaviszonyát az Operaház élén

Tarr Zoltán azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát, Ivacs Balázs veszi át a helyét.

Ezermilliárdok miatt kopogtatnak Ruffék a magántőkealapoknál

A magántőkealapokba pumpált állami ezermilliárdok át- és kiszivattyúzását akarja megelőzni a Tisza-kormány egy villámgyorsan elfogadott salátatörvénnyel.

Döntött a kormány: az akkugyárakért is felel az új szuperhatóság

Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – derül ki az erről szóló, a Magyar Közlönyben csütörtökön kihirdetett kormányrendeletből.

A kormány bezárja a közpénzégető Élelmiszermentő Központot

Az ÁSZ jelentése is megállapította, hogy a központ nem látta el a törvényben meghatározott feladatait.

Karácsony: Óriási fejlesztési dömping indul Budapesten

Az EBB vezetőivel tárgyalt a főpolgármester és amarosan indul a rakpartok, a fonódó villamos és a HÉV-ek felújítása, ami átmeneti dugókkal jár majd.

Nagy beruházások, jelentős változások – erre készülhet Budapest a következő években! (Youtube — Vitézy Dávid)

Közzétették az egészségügyi szakdolgozói bérrendezés részleteit

A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek.

50 millióval kevesebb pénzt kap jövőre a Fidesz

Kevesebb állami párttámogatásból gazdálkodhat jövőre a Fidesz és a KDNP is, a Tisza Párt viszont 1,2 milliárd forintot kap.

Republikon: Nem csökkent a Tisza népszerűsége a Fidesz–KDNP-vel szemben, erősödött a Mi Hazánk

Ha most vasárnap lenne a választás, a biztos szavazók közel kétharmada a Tiszára szavazna.

A Médiatanács azt kéri az Országgyűléstől, hogy törölje a reklámadót a jövő évi adótörvényekből

A testület szerint a reklámadót már 2014-ben is elsősorban a médiapiac átalakítása érdekében vezették be, újbóli kivetése pedig veszélyeztetné a hazai médiavállalkozások működését.

Egy miniszter nem mehet szembe saját kormányával – mondta Varga Mihály a jegybanktörvény 2013-as elfogadásáról

Ez volt az a módosítás, ami miatt a jegybanki nyereség elveszthette közpénz jellegét és az alapítványokba vándorolhatott.

Alkotmánybírósághoz fordul az OTP a Tisza-kormány első törvényeinek egyike miatt

Amiben határozatlan időtartamra törvényi szintre emelték a 2021-ben kormányrendeletben bevezetett kamatstopot.

Mikor válik veszélyessé a népességfogyás? Az új adatok szerint vannak már kritikus térségek

Öregszik és fogy Magyarország népessége – a termékenység kritikus szint közelébe süllyedt, a vidéki térségekben egyre erősebb az elvándorlás, a demográfiai fenntarthatóság is kérdésessé válhat.

Csökkent a szegénység, nőtt a boldogság, a nagycsaládosok és a romák jártak rosszul

Összesen 1,7 millió magyart fenyegetett 2025-ben a szegénység. A leggazdagabbak és legszegényebbek közötti szakadék soha nem látott szintre nőtt a KSH adatai szerint.

Több lakás épül, de egyre kevesebb helyen

Az idei első háromnegyedévben 9803 új lakás épült, 31%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12%-kal több, mint 2025 azonos időszakában.

Mol: remek lett a negyedéves riport, de ennél fontosabb az, ami Washingtonban és Belgrádban történik éppen

A magas finomítói árrés segítette a profit javulását, de izgalmasabb, hogy Washingtontól érkezett egy igazi zöld lámpa a NIS megvételére, és mintha a belgrádi új erők sem szeretnének keresztbe feküdni.

Januártól a mentőautók több mint fele tíz évesnél idősebb lesz

Miután rákérdeztünk, az Egészségügyi Minisztérium találkozót kezdeményezett a mentődolgozók érdekképviseletével.

Az eddig használt vízmennyiség másfélszeresét igényelné a kínai akkugyár Debrecenben

A Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja szerint a jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a CATL kérése, hogy az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett Debrecen ivóvizéből biztosítsanak napi 33 ezer köbmétert a város határában felépült kínai akkugyár üzemeltetéséhez. 

Kirúgták közel 30 év után, de Pápai Gábor máris visszatért: elstartolt a saját médiafelülete

A Népszava legendás karikaturistája saját oldalon folytatja. A Népszabadság többszöri megkeresés ellenére sem indokolta meg az elbocsátását.

Ilyen páncélszekrényt találtak Seszták otthonában

Újabb részletek derültek ki a kisvárdai páncélszekrényekről, melyek szebb napjaikban állítólag 9 milliárd forintot is őriztek.

Kevesebb pénzt költene gazdaságfejlesztésre a Tisza, mint korábban a Fidesz, de az eredmény mégis más lehet

Kevesebb pénzt irányoz elő a Tisza-kormány a jövő évi költségvetésből gazdaságfejlesztésre, mint az Orbán-kormány tette az utolsó évében. 2026-ban közel 5050 milliárd forintot szánt az április 12-én leváltott kabinet erre a célra, míg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a jövő évi büdzsé kapcsán mintegy 4000 milliárd forintról beszélt. Bár a magyar állami hozzájárulás mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a három évig csak stagnáló GDP mégsem azt mutatja, hogy jól hasznosultak volna ezek a források.

Ha hibás a rendszer, miért nem csökkentik a rekordmagas áfát?

Úgy tűnik, egyelőre marad az „Európa-bajnok magyar áfa”, a fogyasztás megadóztatására épülő, Orbán-féle modell. Bod Péter Ákossal, Raskó Györggyel és Németh Dáviddal vettük végig, mire számíthatunk.

A korrupció állatorvosi lovának tűnik, ami a Magyar Közútnál történt

Adott egy faék egyszerűségű termék, egy gimnáziumi évfolyamtárs és egy túlárazott közbeszerzés, az eredmény pedig több százmilliós haszon.

Tao: az új szabályozás sem szünteti meg az egyik legfőbb anomáliát

A taoprogramokat nagyrészt azok a szövetségek hagyták jóvá, melyek az államtitkár szerint a jövőben is dönthetnek majd az állami pénzek sorsáról.

MAGYARORSZÁG OROSZ FOGSÁGBAN? — Beszélgetés Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval

Magyarország több mint három évtizede megszabadult a szovjet katonai megszállástól, de vajon megszabadult-e Moszkva politikai és titkosszolgálati befolyásától is? Kik azok a magyar politikusok, üzletemberek és titkosszolgálati szereplők, akik az elmúlt évtizedekben segíthették az orosz érdekek érvényesülését, és milyen titkok, üzletek vagy személyes függőségek húzódhatnak meg a háttérben?
Egy nagyszabású oknyomozás olyan történeteket és összefüggéseket tár az olvasó elé, amelyek alapjaiban kérdőjelezhetik meg mindazt, amit Magyarország függetlenségéről és az ország vezetőinek valódi mozgásteréről gondolunk.
Ebben a mostani podcastban vendégünk Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, akinek új könyve: Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon címmel ezekben a napokban jelenik meg.

Haraszti Miklós: No More Comeback Kid (wańka-wstańka) in Hungary

„Ezek a figurák vagy a pártjaik mindig visszajönnek, ezek megannyi Comeback Kid, wańka-wstańka” (keljfeljancsi), mondták Varsóban: Trump, Putyin, Meciar, Babis, Fico – és Orbán, aki a visszatérés professzora.

Polyák Gábor: Nagyon sokat köszönhetek az elmúlt 16 évnek

Az NMHH új elnöke azt szeretné, hogy a hazai média nagyobb biztonságban érezze magát, és a magyar nyelvű újságírás életképes maradjon. Interjú Polyák Gáborral.

Brexit-kárenyhítés: 9 milliárdot kell visszafizetni

A Brexit-kárenyhítési program forrásaiból az immár nemzetközi elfogatóparanccsal körözött Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc érdekeltsége is támogatást nyert.

Most múlik pontosan közvagyon jellege

Miközben a kormányváltás óta kiemelt cél a korábban eltékozolt vagyon visszaszerzése, mintha a kekva-egyetemek világában éppen ellentétes folyamat zajlana.

Akik nélkül nincs műtét: 15 helyett akár 33 százalékkal is emelhetik egyes ápolók bérét

A Válasz Online értesülései szerint jelentősen átalakítják az egészségügyi szakdolgozók bértábláját: miközben az átlagos emelés 15 százalék lesz, egyes dolgozók csak 7,5, mások viszont akár 33 százalékos növekedésre is számíthatnak. A folyamatos betegellátásban kórházi ágyak mellett dolgozó középfokú végzettségű ápolók az átlagosnál nagyobb emelést kaphatnak – várhatóan ezt jelentik be a pénteki bértárgyalásokon. Ezzel együtt továbbra is kérdés, hogy a bérrendezés elegendő lesz-e a súlyos szakemberhiány enyhítésére. Ugyanis már nemcsak a fizetések miatt hagyják el a pályát a dolgozók, hanem azért is, mert fizikailag nem bírják tovább a terhelést.

Hallerné Nagy Anikó: Magyar Péter azt mondta, hogy aludjak rá egyet, de én sokkot kaptam

Sokan megrökönyödtek, hogy egy ilyen konszolidált életet élő, normális egzisztenciával rendelkező felnőtt ember erre adja a fejét – mesélte politikai pályafutásának kezdetéről az Országgyűlés alelnöke. Hallerné Nagy Anikó szabolcsi gyermekkor után kötött ki a jogi pályán, és bár soha nem akart politikával foglalkozni, az utolsó pillanatban, minden komfortzónáján átlépve mégis belevágott. Mit szólt, amikor felkérték alelnöknek, milyen volt először ülést vezetni és hogyan választja ki a szemüvegkereteit? HVG-portré.

A második legpusztítóbb légitámadás: a Komisuvaha-i segélyelosztó pont elleni orosz akció

Eddig 55 halottról és 50 eltűntről tudni – jó eséllyel ez volt a háború második legpusztítóbb légitámadása civilek ellen.
November 2-án az orosz légierő lebombázott egy óvóhelyként és segélyelosztó pontként működő, földalatti iskolát egy Komisuvaha nevű kis faluban, Zaporizsja megyében.

Oleski jelentősége messze túlmutat azon, mint amennyiben a nyilvánosságban hallunk róla.

Három okból is. A folytatódó harci cselekmények ellenére hosszú évek után most először mutatkozott valódi példa a felek közötti gyakorlati humanitárius együttműködésre. 
Oleski egy kicsi, háború előtt 24 ezer fős város Herszon megyében a Dnyeper folyó partján — csupán mintegy 5-8 kilométerre légvonalban Herszon városától (a folyó másik oldalán). Az oroszok a háború első napjaiban foglalták el, azóta a város orosz kézben van.

Elképesztő orosz javaslat a NATO gyengítéséről

Hamarosan sor kerül egy orosz-ukrán-amerikai háromoldalú „béketárgyalásra“  Abu Dhabiban. Ettől a tárgyalástól sajnos semmiféle érdemi előrelépést nem remélhetünk. Tervek szerint tárgyalni fognak az új európai biztonsági architektúráról és az Ukrajnának nyújtandó biztosági garanciákról is.
Az előjelek kifejezetten dermesztőek.
Az orosz tárgyalófél  javaslatát megelőlegezte Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója által közvetített üzenetet: Moszkva úgy véli, hogy egy új biztonsági rendszer megköveteli a volt Varsói Szerződés tagállamainak és a balti államoknak a NATO-ból való kilépését.  

Vad dolgok jöhetnek Amerikában Trump utolsó két évében

Történelmi zakót kaptak a republikánusok a félidős választásokon, de miért? És mi jön ezután? Trump hajlandó lesz alkudozni a demokratákkal vagy valami utolsó nagy dobásra készül? Meglepő jelöltek is előkerülhetnek a két év múlva esedékes elnökválasztáson. Yaro Patrice-t kérdeztük

A Trump-évtized vége – a Watergate óta nem bukott ekkorát az elnök pártja

Bár Donald Trump két évig még elnök marad, az amerikai választók tegnap egyértelmű ítéletet mondtak a nevével fémjelzett politika fölött. Az 1974-es félidős választás óta nem kapott ki ekkora különbséggel az elnök pártja az országos szavazatszámban, és olyan vörös államokban nyertek demokraták, mint Texas, Dél-Karolina és Kansas. Pedig Trump két éve korszakváltást, mély jobboldali fordulatot ígérő győzelmet aratott – hogy aztán a felhatalmazást rekordidő alatt lenullázza olyan irracionális lépésekkel, mint a vám- és az iráni háború. Ez olyan dühöt szült, hogy még a demokraták relatív népszerűtlensége és belharcai sem tudták megakadályozni földcsuszamlásszerű győzelmüket. A kampányra már látványosan leépült és toxikus Trump azt kérte a szavazóktól, hogy képzeljék el, az ő neve is ott van a szavazólapon. Elképzelték.

Félidős választás: demokrata áradás az USA-ban

A demokraták több republikánus fellegvárban is győztek az amerikai félidős választásokon, Donald Trump számára ez komoly politikai figyelmeztetés lehet.

BRÉKING Amerikát sokkolja az elmúlt óra híre, miszerint hétfőtől Stephen Miller lesz Trump kabinetfőnöke (gyakorlatilag miniszterelnöke).

Aki azt várta volna, hogy Donald a súlyos választási vereség után lágyabb dallamokra vált, azt tévedett.
Miller egy igazi pitbull.

Egy megbukott (diesel) megállapodás margójára

A Financial Times szerint az Oroszországból indult, USA-ba dieselt szállító hajók közül kettő is hirtelen kurzust váltott.

„Boldogok voltunk április 12-én” – exkluzív interjú Moldova elnökével

„Egy korrupt rendszert kellett lebontani. Alighanem Magyarország is hasonlókkal néz szembe. (…) Gyorsan kell lépni, mert a foglyul ejtett állam működtetői újra összeállhatnak, ha időt hagyunk nekik” – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjújában Maia Sandu. Moldova 2020 óta hivatalban lévő elnöke, aki az október 23-i budapesti események egyik díszvendége volt, a két ország nyugatos hatalomváltásainak hasonlóságain kívül arról is beszél, merre látja a kiutat a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos, ám – mivel a két posztszovjet ország egyszerre lett tagjelölt 2022-ben – Moldova EU-csatlakozását ugyanolyan hátrányosan érintő politikája okozta útvesztőből. Milyen tanácsokat adott Budapesten Magyar Péternek? Lenne-e még Moldova, ha Ukrajna nem áll ellen az orosz nyomulásnak? Mi a teendő az orosz propagandával? Lehet-e EU-tag Moldova a szeparatista Transznisztria és a Gagauz Autonóm Terület okozta problémák megoldása nélkül? Miért mondta, hogy egy népszavazáson támogatná az egyesülést Romániával? Látják-e a nyugati vezetők, mennyire súlyos a térség biztonsági helyzete? Válaszok a chișinăui elnöki palotában készült exkluzív interjúnkban.

„Másfél évtizedes rutinok dőlnek meg” – szerb újrakezdés egy friss magyar képviselő szemével

Rendszeresen tüntető állampolgárként került a szerb egyetemisták listájára Lázár Tibor zentai képzőművész, akit a többi pályázóhoz hasonlóan egy egyetemi kar szavazott meg képviselőjelöltnek. Noha október 25-én az ellenzék magabiztosan győzte le Aleksandar Vučićot és rendszerét, a majdani kormányzás körvonalai bizonytalanok. Még az sem dőlt el, ki lesz a bázisdemokrata közösség miniszterelnök-jelöltje. „A Vučić-párt magyar tagozata” – mondja Lázár Tibor a Vajdasági Magyar Szövetségről (VMSZ), amely szavazói felét elveszítette, s még a jelentős magyar többségű Zentán is az egyetemisták mögé szorult a választáson. November 8-án kiderül, eléri-e a változás szele a délvidéki magyar közösséget: a belső parlamentnek számító Magyar Nemzeti Tanács választásán hosszú idő után először lesz politikai kihívója a VMSZ-nek.

Iliana Jotova eddigi ideiglenes államfő győzött az elnökválasztáson Bulgáriában

Jotova lett az ország első megválasztott női államfője.

A lengyel elnök mögött ott a hadsereg, a rendőrség viszont a Tusk-kormányt védi

Dél-Spanyolország felett fordult vissza Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök repülőgépe, miután az államfő tudomást szerzett arról, hogy átvették az Alkotmánybíróság irányítását a kormány által kinevezett bírók. Szent-Iványi István a Privátbankárnak arról beszélt: hiába választotta meg őket a Szejm, jogilag nem számítanak alkotmánybírónak. Az országban akár előrehozott választás is jöhet.

Ott egy sír, ahogy várjuk a 7-es buszt – Budapest megrendítő új 56-os emlékjelei

Acélpillérek bukkantak fel a forradalom 70. évfordulóján a főváros néhány pontján, bennük egy-egy fekete-fehér fotóval. Budapest évfordulós emlékjelei egy mára feledésbe merült tényre emlékeztetnek: azon az őszön néhány hétre temetővé váltak a terek, parkok, sőt a szobrok előtti virágágyások is. A Fortepan, az Eidolon és a Hetedik Műterem projektje kivételes módon kifejezetten az archív fényképet állítja az emlékművek középpontjába, és ezzel a járókelő számára ablakot, vizuális átjárót nyit a múltba.

„Göncz Árpád leült velem beszélgetni, akkor szembesültem az igazsággal, hogy apu nincs többé”

Szilágyi Júliával szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél „89 óta Orbán Viktortól.