Rendkívüli miniszterelnöki bejelentéssel fordulok a magyar nemzethez.

Kérem, hogy a következő napokban csak a hivatalos kormányzati csatornákon tájékozódjanak a meghozott döntésekről és az esetleges korlátozásokról!

Kérem továbbá, hogy az energia- és a vízhálózat zavartalan működőképességének fenntartása érdekében tartsák be a hatósági döntéseket.

Együtt ezen a nehéz helyzeten is túljutunk.

Isten áldja Magyarországot!

MENNYIBE KERÜL MEGELŐZNI ÉS ALKALMAZKODNI A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ÉS MENNYIBE A NEMCSELEKVÉS?

Nagyságrendileg: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban átlagosan évi 3770 km² ég le, kb. 2,5 milliárd eurós éves gazdasági veszteséggel. A Bruegel intézet tágabb, minden időjárási katasztrófára kiterjedő számítása szerint 1980–2024 között az EU-ban összesen mintegy 832 milliárd eurós közvetlen kár keletkezett, ennek negyede az utolsó négy évre koncentrálódott. [3][5]
Ezzel egy időben, 2026. július 23-án a Nature tudományos folyóirat arról számolt be, hogy a Csendes-óceánon kialakuló El Niño az elmúlt legalább 150 év legnagyobbika lehet.

Az atomerőmű lekapcsolása után előbb korlátozhatják az áramhasználatot, mint gondolnánk

A régióban nem csak nekünk lehet szükségünk extra teljesítményre, így az áram iránt nagy lesz az igény a piacon.

Ebben a sorrendben kapcsolhatják le az áramot végszükség esetén

Cikkünkben bemutatjuk, mit érdemes tudni a Magyar Péter által is emlegetett rotációs kikapcsolási rendről.

Nem Paks leállítása a katasztrófa, hanem az, hogy nem tudjuk, mikor lehet visszakapcsolni

Európában, és főleg a térségünkben áramellátási válságot okozhat, és az árak elszabadulásához vezethet az aszályos időjárás. Tudunk-e áramot venni, és mennyiért? Mi az a gördülő áramszünet? Hány légkondi egyenlő egy paksi erőművel? Lesz-e az energiaválságból gazdasági krízis?

„A fák azt üzenik: baj van“ – már erdeink sem bírják a hőséget és szárazságot

A magas hőmérséklet és a kevés víz együttes hatására már most hazánk számos részén megfigyelhető az erdőállományok ritkulása, vagyis a fák küzdelme az életben maradásért egyre több helyen bizonyul sikertelennek.

Gajdos László: Tartósan vízhiányos helyzetre kell felkészülni

Ha nem vigyázunk, néhány év múlva egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben.

Elképedve olvasom a különböző vérmérsékletű közösségi és politikai nyilatkozatokat, amelyek azt kérik számon a mostani kormányon, hogy miért nincs már készen a terv az idei aszály megfékezésére és miért nem látnak hozzá.

A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron? A valóság ezzel szemben az, hogy minden adminisztráció az előző adminisztráció előkészített terveit tudja megvalósítani, mert az ilyen tervek még gyorsított állapotban is évek, az engedélyek (környezetvédelmi, vízjogi, közmű, építési, örökségvédelmi, útügyi) hosszú hónapok, a tervezési és kivitelezési közbeszerzések lebonyolításai fél évek. 

Gajdos László a minisztériumban fogadta a civil vízőrzőket, akikkel az előző kormány szóba sem állt

Az élő környezetért felelős miniszter a jelek szerint nem csupán a szavak szintjén hajlik a Magyarország teljes kiszáradását megakadályozni képes víz- és tájgazdálkodási paradigmaváltásra. Kedden több mint kétórás megbeszélésen fogadta a kis léptékű vízmegtartást megvalósító önkéntes mozgalmárokat.

NE ESZKÖZT KERESSÜNK, HANEM MEGOLDÁST (a sok „vízlépcsőt mindenhová, de most rögtön“ bejegyzés kapcsán… ;tldr)

(fárasztó ám naponta sok helyre beírni, hogy a vízlépcső-építés nem okvetlen megoldás se a vízhiányra, se Paksra, se a folyók bevágódására úgy általában. Inkább leírom itt egyben, aztán maximum osztom)
Kevés a víz a Dunában? Hát miazhogy nagyonis. Amióta mérjük, soha nem volt ilyen kevés.

Leállítják a jégelhárító JÉGER-rendszert azokban a vármegyékben, ahol elutasítják a gazdák

Bóna Szabolcs agrárminiszter jelentette be azt is, hogy a támogató vármegyékben csak 80 százalékos jégvalószínűség mellett kapcsolják majd be a JÉGERT.

Idejétmúlt jogszabályok, felkészületlen rendszer – a paksi leállás az energetikai rendszer más hibáit is megmutatja

Ha végül mégsem lesz elég áram, akár a lakosság egy részét is le lehet kapcsolni ideiglenesen az áramrendszerről. Lényegében ezt jelentette be a kormányfő azt követően, hogy közölte: a paksi atomerőművet le kell állítani. Kit, milyen alapon lehet az áramszolgáltatástól megfosztani? És miként nehezíti a kormány munkáját az, hogy mára elavult jogszabályokkal kéne harcolnia a mostani krízishelyzetben?

„Az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel” – tabudöntő kutatás készült

Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet. Az egyre sürgetőbb tájhasználatváltáshoz egyvalami égetően hiányzik: az azt pontosan megalapozó analízis. Jelenleg néhány éhbéren működő tudományos műhely foglalkozik a témával, holott egyetlen tűzijáték árából csodákat lehetne tenni ebben a kutatói világban.

Korábban már többször írtam az ország kritikus infrastruktúráiról, a víz- és az áramellátásról a klímahelyzet kapcsán, mostanra azonban soha nem látott mértékig fokozódott a helyzet.

A Fidesz befagyasztotta a vízdíjakat, de nem biztosította a kieső bevételeket és a rekonstrukció forrásait, ráadásul különadóval is terhelte a szolgáltatókat. A cégek felélték a tartalékaikat, elmaradtak a tervszerű karbantartások, a rendszer pedig egyre rosszabb állapotba került. Ez lett a jól hangzó rezsicsökkentés valódi ára: olcsónak hazudott víz, amelynek jelentős része még azelőtt elszivárog, hogy elérné a csapokat.
Nem lesz népszerű, amit írok, de a vízdíjat bizony komolyan emelni kell.

Nemzetvezető Elvtárs helytáll a parlamenti vitában.

Emlékek az elmúlt 16 évből XXXII. 

A Tisza-frakció a jövő hétfői és keddi parlamenti ülések elhalasztását kéri az energiatakarékosság miatt

A Fidesz szerint Magyar Péter így menekül a felelősségvállalás elől.

Magyar Péter: A hazájuk ellen drukkolnak, akik az energia pazarlására buzdítanak a kánikulában

A poszt szerint a kárörvendő pazarlás célja az energetikai és víziközmű hálózatok bedöntése, ami elfogadhatatlan a szakemberek megfeszített munkája mellett.

Megszavazta a parlament a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállításáról szóló törvényt

Az NVVH létrehozása a Tisza Párt egyik fő kampányígérete volt.

Kicsoda Sonnevend Pál, az új alkotmánybíró?

Sonnevend Pál korábban két köztársasági elnök munkáját segítette alkotmányjogi tanácsadóként.

Megjelent a lista: egyszerre 25 nagykövetet mentett fel Orbán Anita

Váltás Washingtonban, Moszkvában, Brüsszelben és Londonban is: a legfontosabb helyeken válnak meg az Orbán-korszakból örökölt diplomatáktól.

Garamvölgyi László kommunikációs főtanácsadó lett a rendőrségnél

Garamvölgyi László 23 évig volt rendőrségi szóvivő, most kommunikációs főtanácsadónak hívták vissza.

Bukott titkosszolgát tenne a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élére a Tisza

A HVG értesülései szerint háborog a szakma, de a kormányban is tudnak a felmerülő problémákról.

Szirtes Tamás és Dörner György megbízatása lejár, Nagy Ervin megpályáztatja a Madách Színházat és az Újszínházat is

Kötelező vezetői kompetenciamérést vezetnek be, hiszen a kulisszák mögött nem uralkodhat félelem.

Bárki véleményezheti, hogyan válasszák meg Polt Péter utódját

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint a testület tagjai pályázati eljárás után, három évre választanának elnököt maguk közül.

Megjelentek a részletek: így kellett átszervezni az EU-források lehívásához szükséges tervet

A kormány szerint az átdolgozott helyreállítási tervvel 3553 milliárd forintnyi uniós forrás válhat még idén elérhetővé Magyarország számára. A szűk végrehajtási határidő miatt több beruházást más finanszírozás alá helyeztek át, miközben egy új állami vasúti társaságon keresztül 640 milliárd forintot, az egészségügyi és energetikai fejezetek átalakításával pedig további jelentős összegeket próbálnak megóvni a végleges elvesztéstől.

Költségvetési kiigazítást és progresszív adórendszert javasol az OECD Magyarországnak

A rezsitámogatásokat, az üzemanyagárat és a nyugdíjrendszert is át kellene alakítani a szervezet szerint.

Teljesen átalakítja az oktatási rendszert a kormány, az összes tankerületi vezető helyét megpályáztatják

A Klebelsberg Központ középirányítói funkciója megszűnik, az oktatás irányítása 2027. január elsejétől közvetlenül a minisztérium alá kerül.

A kutatóhálózat 18 intézete az MTA alatt, sajátos jogállású jogi személyként működik majd tovább

Kedd délután a Tudományos és Technológiai Minisztérium államtitkárai bemutatták az ELTE TK munkatársainak az új kutatóhálózati működés terveit.

Kisebb összetűzések után igazi együttműködés volt a gyermekvédelmi rendszert vizsgáló bizottság ülésén

Össze sem lehetett hasonlítani a légkört azzal, amit a plenáris üléseken tapasztalhattunk.

Hegedűs Zsolt indulatos parlamenti beszédet felállva, vastapssal zárta le a Tisza-frakció

Az egészségügyi minisztert Takács Péter hozta ki a sodrából. Videón a vita.

Medián: Az elsietett elnökjelölt-állítás nem tett jót a Tisza támogatottságának

Megtorpant a Tisza: júniushoz képest hibahatáron billegő mértékű visszaesés következett be a támogatottságában – derült ki a HVG számára július 22-e és 24-e között készített Medián-felmérésből. Az természetesen nem bizonyítható, hogy a Tisza enyhe visszaesése szoros oksági összefüggésben lenne a „Polgár-üggyel”, de az elhamarkodott kommunikációt, a beígért társadalmi egyeztetés elmaradását még a Tisza-szavazók jelentős többsége is kifogásolta.

Kevesebben tartják alkalmasnak Magyar Pétert a miniszterelnöki tisztségre, mint májusban, Orbán Viktor azonban labdába se rúghat mellette

Közelített a Fidesz, de így is hatalmas a különbség a Tisza javára – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített kutatásából.

Lech Walesa: Megkérdeztem Magyar Pétertől, börtönbe csuktak-e már valakit, mert ha nem, akkor dolgozzanak gyorsabban!

Az illiberális állam felszámolásához határozottság kell, amiből a lengyeleknek nem volt elegendő, a magyarok ezért legyenek gyorsak és eltökéltek – ajánlja Lech Walesa, a Szolidaritás mozgalom és Lengyelország volt elnöke, aki az Egyensúly Intézet biztonságpolitikai konferenciáján adott interjút a HVG-nek.

29 ügyben nyomoz a rendőrség bűnügyi osztálya a BYD-nél

Múlt héten ellenőrök jelentek meg a területen, dolgozók tartózkodási engedélyét, társadalombiztosítási kártyáját, munkaszerződését és más hivatalos iratait vizsgálták.

Hernádi: készülünk az orosz energiáról való leválásra, a MOL a Shellttől vásárolt

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kezdésként kijelentette, hogy van elég üzemanyag Magyarországon, az ellátás biztosított.

A Tisza-kormány alatt sincs kegyelem, a Magyar Államkincstár július közepén is leemelt 7,5 milliárdot Budapest számlájáról

Hiába győzött a választás előtt Budapestnek új aranykort ígérő Tisza, egyelőre nem enyhül a fővárosra nehezedő kormányzati pénzügyi nyomás. A Magyar Államkincstár újra inkasszózott. 

Hiába gáncsolt a Kúria és az Orbán-kormány, 2028-ra felépülhet a halmozottan fogyatékossággal élők otthona Budapesten

Reális esély van arra, hogy 2028-ra felépülhet a súlyosan és halmozottan fogyatékossággal élők támogatott lakhatása. A felnőtt, állandó gondozásra szoruló betegek szülei az Orbán-kormánnyal szemben elvesztették a pert, a főváros viszont telket biztosított.

Szinte mindent rosszul csinált, feljelentették az élelmiszer-pazarlás ellen létrehozott állami céget

Milliárdokért fejlesztett informatikai rendszert, amelyhez nem is kapott hozzáférést, nem világos, ki mit csinált a dolgozók közül, igazolás nélkül fizettek nem indokolt feladatokért, mellőzték a közbeszerzési eljárást – állapította meg az ÁSZ az állami Élelmiszermentő Központról. A társaság, amelyet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hoztak létre, maga is csak pazarolta az adófizetői milliárdokat, és egy percig nem látta el a törvényben megszabott feladatát.

Belátták, hogy ez így nem megy, a Fidesz parlamenti képviselőinek tizedét még idén lecserélik

Elengednék azokat, akik eddig ellógták az ülések nagy részét.

Tengerentúli támogatások: Sírbolt felújítására és New York-i irodára is adott pénzt a Bethlen Gábor Alap

Közérdekű adatigénylésünk révén derült ki, hogy Japántól Kanadán át Chiléig áramoltak magyar adófizetői pénzek a Bethlen Gábor Alaptól.

Ma egymástól függetlenül két közvélemény-kutatás jelent meg, amelyek nagyjából hasonló folyamatokat mutatnak.

Szokás szerint, azonnal elkezdődött a számok felszínes értelmezése: ki nyert, ki veszített, ki vezet és hány százalékkal.
Pedig most nem elsősorban a konkrét adatok az érdekesek. Sokkal inkább az, amit a választói magatartás mélyebb jellegzetességéről elárulnak.
Azt állítom, hogy a két kutatás egyik legfontosabb olvasata kifejezetten jó hír a magyar társadalom számára.

Ne érje meg lopni

Április 12-én a magyar választók történelmi felhatalmazást adtak a korrupció elleni határozott fellépésre. A társadalom többségének egyik legerősebb elvárása ma az, hogy a jogellenesen megszerzett közvagyon kerüljön vissza a közösséghez, és az elkövetőket büntessék meg. Ez erkölcsileg is indokolt igény. Egyetlen demokratikus kormány sem teheti meg, hogy szemet hunyjon a közvagyon rendszerszintű elherdálása felett.

Mihályi Péter: Az Orbán-rendszer gazdaságilag eleve kudarcra volt ítélve

Miért nem sikerült a tervezett elitcsere? Hogyan bukott el a NER gazdaságátalakítása? Milyen ország leszünk tíz vagy húsz év múlva? Mihályi Péter közgazdászt, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusát faggattuk.

Előkerültek a rejtett feljegyzések: így döntöttek milliárdokról? – Vitézy Dávid

Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi Duna-hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.

A jogállam egy Tisza-kormány alatt is ott kezdődik, ahol a titkosszolgálat sem áll a törvény felett

A kormányzat demokratikus működést, intézményi önkorlátozást és a fékek helyreállítását ígéri. Ez ritka lehetőség arra, hogy a rendszerváltás egyik régi adósságáról végre érdemi vita kezdődjön. Arról, hogy milyen jogi eszközökkel lehet megakadályozni a titkos megfigyelések politikai célú felhasználását.

TÖRVÉNYESEN FÜLELTEK-E AZ ORBÁN RENDSZER TITKOSSZOLGÁLATAI?

A közvélekedés szerint a polgárok egy részének nyilvánvaló: ha recseg a telefonvonal, ha visszhangozva vissza lehet hallani a saját hangot beszélgetés közben, akkor esetleg hallgatják a beszélgetést. Ki kell ábrándítani az olvasót: a mai korszerű eszközök alkalmazása mellett egy lehallgatás alanyának esélye sincs arra, hogy észre vegye a lehallgatást; ha zaj hallatszik, akkor csupán a technika rendetlenkedik. Lebukás inkább akkor következhet be, ha a titkosszolgák pl. egy helyiség „betechnikázása” során elszúrnak valamit, vagy egy szervezet biztonsági protokollja előírja a helyiségei technikai átvizsgálását.

Ambiciózus fiatal magyarokra vadászik az orosz titkosszolgálat, az egyik hírszerző még mindig konzul a nagykövetségen

Egy magyar egyetemista olyan állásra jelentkezett, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágításra volt szükség. Itt derült ki, hogy a fiatalt sikerült becserkészniük az oroszoknak, amiben szerepe lehetett egy elsőre ártalmatlannak tűnő, Szocsiban rendezett fesztiválnak is. A magyar fiatalt a háttérből segítő orosz diplomata érintetlen maradt.

Magyar Péternek ma Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele

Két és fél éve állja nagyjából sértetlenül a Fidesz ütéseit Magyar Péter, de a sajátja elől nem tudott elhajolni. Ritka, ha egy miniszterelnökre és kormányára saját maga jelenti a legnagyobb veszélyt, de ma ez a helyzet, és ez nem csak a köztársaságielnök-jelölési fiaskón látszik.

Nincs minden előre lejátszva

Die Zeit: Magyar Péter módszerei most Orbánt idézik

A politikus megbékélést hirdet, azonban közben provokál, azt pedig egyelőre nem látni, hogy a fékek és ellensúlyok hogyan működnének. Egyelőre csak a nyilvánosság tudja őt megfékezni.

Partvonalra kerültek a Tisza-szigetek?

Az önkéntesek hálózata nélkül aligha nyert volna a Tisza Párt. A győzelem óta azonban több helyen úgy érzik, magukra maradtak – mik lesznek a következő célok, hogyan alakul kapcsolatuk a pártközponttal?

Politikai hisztéria – Bibó teszi érthetővé Orbán tusnádi beszédét

Világrendszerváltás helyett bepolitikai iszapbirkózásól szólt Orbán Viktor szombati tusványosi monológja, amely lezárta a párton belül amúgy is igen csenevész önkritikát, és a jól megszokott módon harcot hirdetett. Csakhogy a Fidesz elnöke ugyanazt a programot ajánlja a polgároknak, amely a választáson 38 százalékot ért, s mára 19 százalékra tornázta le az ellenzéki párt népszerűségét. Zárt és logikus rendszert kínál övéinek Orbán Viktor, amely azonban a sáncon kívüliek számára inkább taszító. Magán viseli ugyanis a politikai hisztéria jegyeit, amelyeket a Fideszt egykor útjára indító jogász szakkollégium névadója, Bibó István több mint nyolcvan évvel ezelőtt leírt.

Szijjártó Péter és a kínaiak: magyar érdek vagy nemzetbiztonsági kockázat?

Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.

Nem mondok le! – Windisch László a Dellában

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint nincs törvényi alapja az eltávolításának.

Belenéztünk az Orbán család kasszájába: 70 milliárd, bányák, luxushotelek

Megnéztük, hogyan muzsikáltak Orbán Viktor volt miniszterelnök családtagjainak cégei az „utolsó békeévben“.

RMDSZ-es politikusé lehet a Fidesz által ellenőrzött, magyar közpénzből megszerzett erdélyi média

Az Orbán János Dénes körül nemrég kirobbant botránynál nagyságrenddel nagyobb közpénzt érint a mostani ügy: Turós Lóránd szenátor magántulajdonává válhatnak a magyar adófizetők pénzéből felvásárolt erdélyi Kesma legértékesebb vagyonelemei.

Választási kampányeszköz lehetett a roma családok Szalonnára költöztetése

A kassai főpolgármesterrel találkozott ma Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere és Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a Szlovákiából a borsodi faluba költöztetett roma családok ügyében. Dancs Mihály videót tett közzé a tárgyalásról, Balogh Zsolt közleményt adott ki, az eseményen tolmácsként jelen lévő szlovákiai roma aktivista, Teru Viktor pedig az RSK-nak nyilatkozott. Beszámolóik alapján Kassa–Tóváros polgármesterének önálló akciójáról volt szó, amelyre Kassa központi városvezetésének kevés rálátása és befolyása volt. A romaügy a szlovákiai választási kampányban is „forró krumpli”: mindenki továbbdobja, de senki sem akarja elkapni.

„Én is túléltem, te is túléled majd” – a magyar közoktatásról

Épp most döntött a kormány a Klebelsberg Központ szerepének átalakításáról, a Válasz Online-on pedig folyik tovább a vita a közoktatás megújításának legfontosabb teendőiről. Sziklai Péter szerint amíg a szülők nem várják el, követelik meg az iskolarendszertől, hogy gyereküknek a maximumot nyújtsa adóforintjaikért cserébe, addig nincs, ami ezt kikényszerítse. Az egyetemi professzor öt, az elitiskolákat övező közhiedelmet is igyekszik cáfolni. Vélemény.

Tízezer fogyatékossággal élő fiatal tűnik el Magyarországon közvetlenül az iskola után

Ha nem fogják a kezüket, nagy a veszélye annak, hogy a problémákkal küzdők elkallódnak, mert elkezdenek „gépezni, telózni”, így vonják ki magukat a közösségből a 18-30 éves korosztályba tartozó fiatalok. A Salva Vita civil szervezet által működtetett ifjúsági ház becslése szerint az iskola végeztével tízezer – nagyon tág értelemben vett fogyatékos — eltűnik a látókörből, beszippantja őket a problémájuk, segítség nélkül maradnak. Ráadásul közülük egyre többen nincsenek tisztában a saját állapotukkal sem. Állami támogatás híján az Erasmus+ programból jutott pénzhez az alapítvány Ifjúsági Háza, hogy civilként súlyos társadalmi problémát kezeljen. 

„Én csak apa szerettem volna lenni“ – Mihály minden jogi csatát megnyert, mégsem lett gyereke

Domján Mihály egy sikeres pszichoterapeuta szakorvos, a szakmáját magánpraxisban viszi. Majdnem mindene megvan, ami a jó színvonalú élethez kell. Csak egyvalami hiányzik neki: apaságra vágyik, szeretne örökbe fogadni egy gyereket. Sok éve tartó kálváriájának a története következik.

Itt az igazság: ezért marad le régóta a magyar élelmiszeripar Európa elitjétől — Agrárszektor

A magyar agrárgazdasággal és annak jövőjével, fejlesztési irányaival, esetleges stratégiájával kapcsolatosan számtalanszor elhangzik az alacsony hozzáadott értékből és a feldolgozás hiányából, annak alacsony színvonalából adódó probléma. Ezek tények, az elmúlt évtizedekben sok területen nem sikerült felzárkóznunk a régió és Európa elitjéhez. A 2020-as évek eseményeit külön nem citálnánk ide, de tény, ami tény: az agrárium is gyökeresen változott és változik meg. Nem csupán a globális gazdasági kapcsolatokról beszélünk, de számtalanszor elhangzott az is, hogy a klímaváltozás most rúgta ránk igazán az ajtót. Az alkalmazkodási kényszer sem kérdés, a fontosabb a hogyan. 

„A probléma nem Szirszkij volt, hanem a rendszer” – megszólalt a leváltott ukrán védelmi miniszter.

A leváltott ukrán védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov hosszú interjúban beszélt távozásának hátteréről, a hadsereg reformjáról, a fegyverbeszerzések átalakításáról és a Zelenszkij elnökkel fennálló kapcsolatáról. A politikus szerint leváltásának valódi oka nem a hivatalosan emlegetett konfliktus volt, hanem az, hogy átláthatóbbá akarta tenni a védelmi beszerzések rendszerét, ami számos befolyásos érdekcsoport ellenállását váltotta ki.
Az Ukrajinszka Pravda interjújában Fedorov hangsúlyozta: nem kíván találgatásokba bocsátkozni arról, miért távolították el posztjáról, ugyanakkor úgy véli, hogy a háttérben a védelmi iparban érdekelt szereplők álltak.

2022 áprilisa óta nem halt meg annyi civil Ukrajnában, mint ebben a hónapban

Közel négyszáz civil vesztette életét az elmúlt hetekben.

Míg az oroszok sorban állnak benzinért, Putyin kampányüzemmódba kapcsolt

A választásokra készülődő Vlagyimir Putyinnak az ukrán csapások mellett a korábbiaknál is súlyosabb üzemanyagválságot is kezelnie kéne. Háborús tüntetések Ukrajnában, Zelenszkij átrendezi az ország katonai vezetését. Külpolitikai podcast hőhullámhoz Takácsy Dorkával és Takács Márkkal.

A remény kézbesítői – életveszélyben dolgoznak az ukrán frontpostások

Hiába tart több mint 1600 napja a nagyléptékű háború Ukrajnában, a normalitás jelei a front közelében is megvannak még. Működik például a posta. A Válasz Online riportere az oroszok által megszállt Kinburn-félszigettel szembeni partszakasz falvaiba kísérte el az ukrán állami posta két dolgozóját Mikolajiv megyében. Riport állhatatosságról, szorgalomról – meg némi reményvesztettségről.

Putyin szerint Ukrajna előbb-utóbb elveszíti a korábban Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Romániához tartozó területeit

Az orosz elnök szerint ez akár 15 évig is eltarthat. Romániában közben négy egymást követő napon volt drónriasztás.

The Ukrainian startup taking the missile fight deep into Russia

Az oroszok elsőre hazudni szoktak – de most akkor tűz alá vették Romániát vagy sem? 

A múlt héten három egymást követő napon is kilőtt a román légierő egy-egy orosz drónt a NATO légterében. Csütörtökön kétszer is felszálltak a román F-16-osok és spanyol katonákat vezényel a NATO a térség védelmére. Számos elemzés jelent meg arról, hogy Oroszország tudatosan provokál, de arról is, hogy a románok esetleg túlreagálták a helyzetet. Mi lehet az igazság? (Az alábbi cikk Magyari Péter utolsó írása a Válasz Online-on, sőt, jó eséllyel hosszú időre a teljes magyar sajtóban: ma még kollégánk hétfőtől a közrádió főszerkesztő-helyetteseként folytatja.)

A tegnapi bejegyzésemre, amely arról szólt, hogy Oroszország heteken belül elfogadhatja azt a törvényt, amely lényegében megfosztja minden joguktól azokat az orosz állampolgárokat, akik kritizálják az orosz vezetést, sok megjegyzés érkezett.

A kritika arról szólt, hogy csak az oroszokról ejtek szót, de valójában “ugyanezt csinálják a baltiak”, és Ukrajnában “ez már bevett gyakorlat 2025 óta”. 
Senkit sem szeretnék a tények szándékos torzításával vádolni, vagy azzal, hogy kritika nélkül fogadnak el mindent, amit bizonyos médiumokban olvasnak. Elvégre ez az ország már egy ideje 10 millió orosz-ukrán szakértővé vált 🙂  Teszek még egy kísérletet, hogy elmagyarázzam, mi a különbség.

Megpróbált úgy sakkozni a pártján belül, mint korábban Orbán, aztán az arcába robbant az egész

Az ellenzékbe szorult Kaczyńskinak döntenie kellett, udvaroljon-e a radikális szélsőségeseknek, vagy nyisson a közép felé. Végül jobbra fordulva új arcokat próbált felemelni, egy régit pedig elsüllyeszteni. Mateusz Morawiecki volt kormányfő válaszul közel 40 politikussal szakadár frakciót alapít. A PiS szakadása feje tetejére állítja a lengyel politikát.

Egy új Obama

Donald Trump béna kacsa lett, de a demokraták sincsenek jó állapotban. Nem véletlen, hogy a politika legfontosabb tényezője, a figyelem egy fiatal déli szenátorra összpontosul.

Gálvölgyi Judittól búcsúzunk

A Klubdélelőtt augusztus elsejei adásában Kun Zsuzsával Gálvölgyi Judittól búcsúzunk egy korábbi beszélgetés keretében.

„Meg kell ismerni a saját gyerekünket” – Caramel és Molnár-Szilágyi Szilvia

Hogyan lehet felülírni a gyerekkorunkból hozott mintákat, és hogyan válhat a házastársi szövetség megtartó erővé a legnagyobb családi krízisek közepette?

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány „Beszélj róla!” című podcastjének legújabb epizódjában Al Ghaoui Hesna műsorvezető ezúttal rendhagyó módon egy közismert házaspárt, Molnár Ferenc Caramelt és feleségét, Molnár-Szilágyi Szilvia influenszert látta
vendégül, hogy a szülői szerep legmélyebb, olykor legnehezebb rétegeit járják körbe.