Magyart ünnepelték Brüsszelben, de ő hűteni akarta a kedélyeket

Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor. Brüsszelben figyeltük, hogyan tért vissza Magyarország Európába. 

39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat?

Magyar Péter először vett részt miniszterelnökként uniós csúcson, ahol több mint egy év után újra sikerült közös európai állásfoglalást elfogadni. De mit jelent a váltás valójában? Elég-e az, hogy Magyarország nem vétózik, vagy már önmagában ez is új tárgyalási pozíciót teremt?

Az Elemzőben Lakner Zoltánnal beszélünk az új kormány első heteiről, a Tisza-frakció parlamenti szerepléséről, a közmédia átalakításáról, az alaptörvény-módosításról és Sulyok Tamás ügyéről. Szóba kerül az is, hogy Magyar Péter kormánya hol látszik határozottnak, hol kerüli még a nehezebb konfliktusokat, és miért lehet a menekültügy az egyik legveszélyesebb politikai terep.

Az adás végén arról is beszélünk: kell-e még Orbán Viktorról és a Fideszről beszélni, ha a volt kormánypárt politikai relevanciája látványosan csökkent? Lakner szerint a válasz igen —  nem feltétlenül Orbán napi megszólalásai miatt, hanem azért, mert a Fidesz hagyatéka, a társadalomban és az intézményekben hátrahagyott károk feldolgozása még előttünk áll.
 

Megszavazták a miniszterelnöki ciklusok számát korlátozó alkotmánymódosítást

A Fidesz képviselői nemmel szavaztak, a Mi Hazánk politikusai tartózkodtak.

Sulyok aláírta a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló Alaptörvény-módosítást

Írt azért néhány sort arról, hogy „a választott szabályozási megoldás ugyanakkor európai és világviszonylatban is szinte egyedülállónak tekinthető”.

Magyar Péter bejelentette: jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabály

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a jövő héten beterjeszti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályjavaslatokat, amelyeket rendkívüli ülés keretében tárgyal majd az Országgyűlés.

Magyar Péter azonnali vizsgálatot rendelt el aranykonvojügyben a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál

A miniszterelnök követeli, hogy „a legfőbb ügyész haladéktalanul szólaljon meg az ügyben”.

Helyreállítják a pedagógusok sztrájkjogát, a Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvénytervezetet

A határidő 2026. június 27.

Menő egyenruhákat és fiatalítást ígér az új rendőrfőkapitány, akit még a fideszesek is jó zsarunak neveznek

Bemutatkozott a parlamenti bizottságnak Mecser Tamás, akit csak Novák Előd nem támogatott, de még ő is szívesen menetelne vele és a Bűnvadászokkal. Az egykori borsodi rendőrkapitány a bürokrácia csökkentéséről, decentralizálásról, fiatalításról és a vidék problémáiról beszélt.

Új TEK jön létre, az Országgyűlési Őrség is megszűnik a jelenlegi formájában

A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből.

Eltüntetnék a kordonokat, parkosítanák a Városliget félbehagyott beruházásainak helyét

A kormány nemcsak a lezárt területeket rendezné, hanem a Kós Károly sétányt is autómentesítené, és újragondolná a Hősök terét is.

Budapesten marad a Közlekedési Múzeum

A Múzeumok Éjszakája előtt, a Közlekedési Múzeumának új kiállítós megnyitóján kijelentette, hogy a debreceni költözés tervének vége van. 

Felülvizsgálja a kormány a dohánykoncessziók rendszerét is

Sok esetben a Fideszhez köthető szereplőkhöz kerültek nagy forgalmú dohányboltok.

Átmeneti lehet a benzinárstop kivezetése

Kapitány István újra rendeletben állapíthatja majd meg a benzin és a gázolaj hatósági árát.

Magyar: Jóváhagyásra javasolta a módosított magyar helyreállítási tervet az Európai Bizottság

A miniszterelnök az első uniós csúcstalálkozójáról tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta, 19 ország közös levélben kért EU-n kívüli visszaküldési központokat az illegális migránsok esetében, a témából nagy vita lett a csúcson.

Magyar Péter találkozott Metsolával, és elmondta, mikor záródhatna le a Magyarország elleni jogállamisági eljárás

Őszig le kell zárni a Magyarország ellen nyolc éve, az előző kormány jogállam és demokrácia ellenes intézkedései miatt indított 7-es cikkelyes eljárást – ebben maradt az Európai Parlament elnöke és Magyar Péter csütörtöki brüsszeli találkozójukon.

A Tisza-kormány elutasította az EU migrációs paktumának végrehajtását

Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy nem készítettek tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását.

A migránsozás miatt bírálta a Tisza-kormányt két civil szervezet

A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország szerint a menekültügyben a félelemkeltés helyett jogállami, emberséges megoldásokra és felelősebb közbeszédre lenne szükség.

Elismerte a kormány, hogy nem volt szerencsés az „Orbán a sajátjainak is hazudott” kezdetű posztjuk stílusa

Gyorsan eljutott a Magyarország kormánya Facebook-oldal a Fidesz-propagandától a Tisza-propagandáig.

Kijött és teljesen átrendeződött a legbefolyásosabb magyarok listája

Soha nem látott átalakulást hozott az áprilisi választás eredménye a legbefolyásosabbnak tartott magyarok megítélésében. A listát Magyar Péter vezeti, a Tisza Párt kétharmados győzelmével ellenzékbe szoruló Fidesz–KDNP potentátjainak nagy része hatalmasat zuhant a listán. Az évtizedes bérelt helyek totális összeomlásáról beszélhetünk: a listán Orbán Viktor mellett mindössze egyetlen jobboldali politikus szerepel. Helyükre eddig szinte ismeretlen szereplők kerültek, az igazi verseny most már köztük zajlik. Az első 50 közé 12 topmilliárdos is bekerült.

Itt az Eurostat friss számai: az EU legszegényebb állama volt 2025-ben Magyarország

Visszacsúsztunk az EU utolsó helyére az egyik legfontosabb szegénységi statisztikában.

Újabb vagyonnyilatkozatok jöttek ki, lehet böngészni

Közzétették a kormany.hu-n a nem országgyűlési képviselő kormánytagok vagyonnyilatkozatát szerdán; Bóna Szabolcs agrárminiszter jelentős földtulajdonnal rendelkezik, Lannert Judit, az oktatási tárca vezetője értékpapírban több mint 100 millió forintot tart, Vitézy Dávid közlekedési miniszter pedig csökkentette magyarállampapír-állományát.

Neves jogtudósok támogatják a közjogi tisztviselők leváltását

Erre csak kivételes indokból kerülhet sor, ami most szerintük fennáll.

Polt levette Sulyok beadványát az Alkotmánybíróság napirendjéről

Elbukott az államfő elővágása, amivel ellehetetlenítette volna a saját eltávolítását.

Kimondta a Fidesz korábbi minisztere: véget ért az Orbán-korszak, megbukott a NER

A kivagyiság és magamutogatás eluralkodott, a párt nem tanult a korábbiakból, ezért véget ért az Orbán-korszak, a NER rendszere megbukott – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a Fidesz szombati kongresszusán, aki üzent a vagyonosoknak is. Megjegyezte: a korrupció a miniszterelnökig is elért.

Hernádi Zsolt lemondott a Corvinus fenntartói kuratóriumának éléről

Bár a Mol-vezér szerint a modellváltás jót tett a Corvinusnak, de látja, hogy új rendszer jön. Ennek kialakításában már nem akar szerepet vállalni, „ hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben”.

Orbán Balázs lemondott az MCC vezetéséről

Rájött, hogy azzal segít a legtöbbet az alapítványnak, ha nem vesz részt a túlélésről szóló tárgyalásokban.

Magántőkealapokban lévő 20 milliárdos vagyonát és a Euronewshoz kapcsolódó befektetését is felajánlotta Balásy az államnak

Mint a 24.hu a vagyonleltárból megtudta, a reklámpiaci vállalkozónak több Mészáros-közeli magántőkealapban is van vagyona.

Az Állami Számvevőszék a rendőrséghez fordult Kubatov Gábor népligeti Fradiváros-beruházása miatt

A 25 milliárdos beruházást 2020-ra kellett volna befejezni, azonban még mostanra sem készült el. A rendőrséghez hűtlen kezelés gyanúja miatt érkezett bejelentés, amelynek tartalmát vizsgálják. 

A MÚOSZ elnöke üzent Magyar Péteréknek a Mandiner jövője miatt

Kocsi Ilona szerint a KEKVA-vagyonok visszaállamosítása után nem az lenne a jó megoldás, ha a Mandiner kvázi kormánylapként működne tovább. A MÚOSZ elnöke szerint inkább az olvasókra és a piacra kellene bízni a lap jövőjét.

Mediaworks-kirúgások: Moszkva és Peking is dobhat majd mentőövet nélkülöző propagandistáknak

Legalább féltucatnyi kormánypropagandista állt rendszeres kapcsolatban diplomatafedésben lévő orosz és kínai hírszerzőkkel. A magyar pénzek elapadásával még kitettebbek lesznek keleti barátaik felé.

Krekó Péter a jóvátételről: A gyors túllépés az Orbán-rendszer bűnein az elkövetők érdekeit szolgálja

Egyre többet szólalnak meg a rendszer önmentegető korábbi kiszolgálói, de az áldozatok perspektíváját még nem hallottuk eleget, véli a szociálpszichológus. Most nem lehet hivatkozni arra, hogy parancsra tettem, és a felelősséget nem lehet elkenni az üres megbékélésretorikával.

Nem kötelez „migránsgettók” építésére az uniós paktum, inkább a kitoloncolást segíti

A múlt pénteken életbe lépett migrációs paktum véget vetne az évekig húzódó menekültügyi eljárásoknak, de Magyarország egyelőre nincs felkészülve az alkalmazására. A Tisza-kormány a frontországokat segítheti, ha tud olyat nyújtani, amire szükség van – ha nem, akkor marad a menekültek befogadása, vagy a több millió euró befizetése. A magyar hatóságok azonban a befogadott menekültek kérelmét is elutasíthatják.

Ez az a törvény, ami miatt magzatpózban sírhatnak a fideszesek

Megszűnik több közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amibe a Fidesz nagyon sokat tett. Nem csak anyagi értelemben – de persze úgy is. A lépéssel kastélyok, drága ingatlanok és több száz milliárd forintnyi részvénycsomag is visszakerül az államhoz. Néhánynak van esélye a túlélésre, szerényebb keretek között.

Zsoltibácsi-ügy: most a Fidesz épít támadást Magyar ellen, újabb pofont adva az áldozatoknak

Ezúttal Pócs János játszik oknyomozót, de ebből a pokoli színjátékból kiveszi a részét mindkét fél, azok is, akik támadnak, és azok is, akik visszatámadnak. A felelősség mindenkié, aki ebben a formában gördíti tovább az ügyet.

Védett ár, árrésstop, kamatstop — minek voltak ezek egyáltalán?

Az, hogy az üzemanyagok védett ára, a kamatstop és az árrésstop megszüntetése egyaránt napirendre kerülhet, világosan mutatja: Magyarországnak létezik egy kevésbé látványos, de hosszú távon sikeresebb útja, amely a nominális stabilitásra, kiszámíthatóságra és a piaci versenyre épít.

1049. Hol a munkaerő?

Sokan küldenek ötleteket, hogy ezt, vagy azt kellene csinálni. Az internet világában rengeteg remekül működő dolgot lehet találni, és jószándékkal küldik nekünk tovább, mintha ötletek híján lennénk. De nem ez a baj… hanem az, hogy ahol ezek a remekül működő ötletek csodás eredménnyé fejlődnek, ott nem generációs szegénységben élőkkel végzik ezt a munkát. És ez nagy különbség.

Szóval, hibás minden olyan elgondolás, ami a lehetőség nyújtásával megoldottnak tekinti a problémát. Ha ennyi lenne, akkor nem lenne a szociális megélhetés zsákutcájában ennyi ember, és nem lenne szükség külföldi munkaerőre sem. 

„Sehonnan sehová” – ez maradt Orbán nagy szembenézéséből

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.

Bojár Gábor: Hosszú Orbánék bűnlajstroma

Elismerően beszél Magyar Péter munkabírásáról és politikai érzékéről, ugyanakkor emlékeztet: most már vége van a kampánynak. Interjú a Graphisoft alapítójával.

A Fidesz már a kegyelmi botrány előtt annyira megrendült, hogy megnyílt az esély a legyőzésére

A Tisza gyors felemelkedése csak a végső csapás volt. Koltai Mihály elemzése szerint 2023 végéig 600-700 ezer támogatója fordult el a Fidesztől, akiket már nem is tudtak visszaszerezni. Közben a kegyelmi botrány után előlépő Magyar Péter konszolidálta az ellenzéki tábort és mozgósított másfél millió embert, akik 2022-ben nem szavaztak.

Orbán drámai búcsúja Brüsszeltől

Megrendítő volt közelről látni, ahogy Európa egyik legfontosabb politikusa elveszíti a relevanciáját.

A TITKOSSZOLGÁLATOK NEMZETBIZTONSÁGI FELADATOK HELYETT A KORMÁNY HATALMÁT SZOLGÁLTÁK

Bolgár György interjúja a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában hangzott el 2026. Június 18-án.

Egy illiberális szövetséges elvesztése: Magyarország új Nyugat-Balkán-politikája

A Political Capital és Németh Ferenc, a Corvinus doktoranduszának közös, Losing an illiberal ally: Hungary’s new foreign policy towards the Western Balkans című, angol nyelvű tanulmánya feltárja, az orbáni Magyarország tevékenysége hogyan lehetett egyszerre konstruktív és destruktív a Nyugat-Balkán számára, és felvázolja azt a lehetséges irányt, amelyet a Magyar-kormány követhet a térség és az EU-bővítés tekintetében.

Mennyibe kerül a magyar egészségügy meggyógyítása? Álmos Péter

Ingyenes még a magyar egészségügy, vagy sosem volt az? Mi az a három probléma, amelyhez az új kormánynak az első száz napban hozzá kell nyúlnia? Mekkora az alulfinanszírozottság? Mire kellene elkölteni az orvosi kamara által javasolt évi 500 milliárd forintos plusz költségvetési forrást? Van olyan többletforrás, amelyet a jelenlegi rendszer elnyelne anélkül, hogy a beteg bármit érzékelne belőle? Eltűnt a hálapénz, vagy máshol, máshogyan fizetjük be? A magánegészségügyben sok pénzt költenek el az emberek? Hogyan van jelen a magánellátás az államiban?

„Átnyújtotta a magántelefonszámát egy fénymásolt cetlin” – az orvosbárók terepe lett a magánszektor

Alapítványi hozzájárulás címén kért pénz, korábbi műtéti időpont, jobb eszközök – az orvosbárók a hálapénz megszüntetése után a magánszektorba csábítják a pácienseket. Hegedűs Zsolt miniszter azt ígérte: szigorúan fel fognak lépni az egészségügyi oligarchák ellen, és megszüntetnék a szürke zónákat az egészségügyben. Nem lesz könnyű dolguk.

Rubovszky Rita: Fontos belenéznünk a tükörbe, mennyire vált az egyházi iskola a társadalmi szegregáció eszközévé

A Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója szerint az oktatást nem lehet fűnyíróelv alapján finanszírozni.

„Amikor az ember várandós, nem tud a kukából enni, mert félti a babát” – otthont nyitnának a hajléktalan kismamáknak

Lakhatási krízisben lévő várandós nőknek nyitna átmeneti otthont a BMSZKI. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei már a civil pénzből létrehozott traumatudatos nőgyógyászati rendelővel is a hajléktalan élethelyzetben lévő nőket célozta, az új otthonnal azonban direkt azoknak nyújtanának életbevágó segítséget, akiktől lakhatás, illetve intézményi befogadó nyilatkozat híján szülés után elvennék az újszülöttjüket. Az elmúlt években sokat emlegetett kórházban maradt csecsemők történetét most egy kicsit más szemszögből, az őket nevelni akaró, ám krízishelyzetben lévő nők oldaláról mutatjuk meg. Fájdalmas történetek következnek, erdőben kihordott, eltitkolt, közintézményekben mosdatott gyerekekről és az értük bármire képes anyákról.

Rejtett aknák a médiatörvény reformjában – Dr. Bayer Judit médiajogász szerint fontos javításokra szorulna a tervezett módosítás

Dr. Bayer Judit médiajogász, egyetemi oktató szerint több rejtett aknát is tartalmaz a TISZA Párt médiatörvény-módosító javaslata. Összeszedte a legaggályosabb pontokat.
A MÚOSZ szerint is javítani kell a médiatörvény-módosítást, különben maradhat a politikai befolyás (Media1 — Szalay Dániel)
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint jó irány a közmédia átalakítása, de a szakma többségi jelenléte nélkül továbbra is fennállhat annak veszélye, hogy politikusok döntik el, milyen legyen a közszolgálati média Magyarországon. Kocsi Ilona kritizálja azt is, hogy a szakmával nem egyeztettek a jogszabály-módosítás szövegéről.

Elbocsátják a PestiSrácok összes munkavállalóját – folytatódik a tömeges leépítés a fideszes médiában

Huth Gergely tovább működtetné a lapot, ebben olvasói segítségre számít.

Szijjártó Péter legjobb barátjának különös története az állami milliárdokkal

A Direkt36 nyomozása szerint már egy magyar hitelből zajló afrikai beruházásban is feltűnt Szijjártó Péter legjobb barátjának, Benkő Szilárdnak a cége, amely a külügyhöz kötődő sok más projekten is dolgozott. A volt miniszter állítja, hogy neki fogalma sem volt ezekről az üzletekről.

Sikeresen trollkodta meg utódját az Orbán-kormány a legfurább adójával

Több száz milliárd forintot hozott az előző kormány idején az Európai Unió Bírósága által elkaszált szén-dioxid-kvóta-adó, amit már a Tisza-kormánynak kell majd visszafizetnie, kamattal együtt.

Schrödinger Körszállója – Garancsiéknak higgyünk, vagy a saját szemünknek?

A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.

Sanyargatják a gazdag rabokat, ezért is kell a parkettás börtön

Először beszél nyilvánosan a Pintér Sándor-korszak börtönhelyzetéről olyasvalaki, aki vezetőként látta belülről a rendszert. Huszár Lászlót, a büntetés-végrehajtás egykori országos parancsnokhelyettesét Patyomkin-falvakra emlékezteti a fegyintézeti világ. A perek százait hozó zsúfoltságot vagy a minden fogvatartottnak kötelező munkát csak papíron oldották meg. Az Irakot és Koszovót is megjárt dandártábornok jelenleg egyetemi oktató, de sok kapcsolata maradt a BV-vel. A kormányváltás utáni feladatok mellett azt is elmondta, hogyan lehetséges, hogy Magyarországon ülnek a legtöbben, miközben a bűnözés állítólag csökken; és kitértünk az elitből érkező rabok elhelyezésének problémájára is. Exkluzív interjú.

Egy fizikus megelőzte Orbán Viktor vejét és kötélbarátját

Hogy lehet összerakni 300 milliárd forintos vagyont kutatás-fejlesztéssel?

„Térdig jártak a ledarált papírban” – súlyos visszásságokról beszél a Magyarságkutató volt vezetője

Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

Támadás a Pecserszka Lavra kolostor ellen Kijevben — avagy így működik az orosz dezinformáció

A ma hajnali, Ukrajna elleni nagyléptékű orosz támadás során találat érte a Pecserszka Lavra kolostort Kijevben, egészen pontosan a kolostor közepén álló székesegyházat.
A Lavra közel ezer éves, az első barlangkolostort ezen a helyen 1051-ben alapították. Annyira különlegesek ezek a barlangkolostorok, hogy a Pecserszka Lavra az UNESCO Világörökség része.  Olyan sok egyházi és világi méltóságot temettek el ide, hogy a Lavra a keleti ortodox kereszténység egyik legszentebb helyévé vált.

Megállapodtak a G7-ek: több fegyvert adnak Ukrajnának és nagyobb nyomást helyeznek az orosz gazdaságra

Okvetlenül javítanának az ukrán légvédelmi képességeken is.

Ki beszél Európa nevében?

Az európai külpolitika reformja régóta esedékes. A probléma azonban nem az, hogy Brüsszelnek túl kevés hatalma van, hanem az, hogy a jelenlegi rendszerben egyre kevésbé világos, ki miért felelős. Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) mindig is félkész konstrukció volt. A Lisszaboni Szerződés kompromisszumából született: egyszerre kellett volna képviselnie a tagállamok közös akaratát és egy erősebb európai külpolitikai központot. Az eredmény egy olyan intézményi szürkezóna lett, ahol a befolyás jelentős, de a politikai felelősség elmosódott.

A Globsecnek volt egy érdekes, 14 európai országra kiterjedő felmérése, amely a demokráciáról és a védelempolitikáról szólt

A Globsecnek volt egy érdekes, 14 európai országra kiterjedő felmérése (Kelet- és Közép-Európai régió + Baltiak + Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és USA), amely a demokráciáról és a védelempolitikáról szólt 

Nem tudom mennyire lesz meglepő az eredmény, de egy kivétellel minden egyes országban a lakosság rendkívül negatív volt a saját országában tapasztalható demokrácia állapotát illetően, és azt válaszolták, hogy az országukban válságban van a demokrácia. És a helyzet az, hogy teljesen mindegy, hogy egy demokratikus hagyományokkal rendelkező országról van szó (pl. Franciaország vagy Nagy-Britannia), vagy olyan országokról, amelyek a mai értelemben vett liberális erők vezetése alatt vannak (pl. Lettország vagy Észtország), vagy az elmúlt években nyugati kritika alatt lévő országokról (pl. Szlovákia vagy Csehország) — az eredmény nagyjából mindenhol ugyanaz. 

„Hadd folyjon az olaj!” – Donald Trump bejelentette az iráni háború lezárását

Közel négy hónap után érhet véget a konfliktus.

Nem teszi az ablakba Trump, amit Irántól kapott – de az igazi feketeleves csak ezután jöhet

Szinte teljes lehet az iráni vezetés öröme az aláírni készült megállapodás kapcsán. És mások is elgondolkozhatnak azon, ami történt.

Kamala Harris — Arnold Schwarzenegger — The big debate in Vienna 2026

The both top politicians from California, the Republican ex-governor Arnold Schwarzenegger and the Democrat ex-vice-president Kamala Harris were debating in Vienna actual political issues.

Ahol a hajók meghalnak, és néha az emberek is – exkluzív riport Dél-Ázsia mérgező bontótelepeiről

Magyarországról alig látszik a tengeri kereskedelem sötét oldala. Hová tűnnek azok a gyakran két MOL-torony méretű tankerek, amelyeket a hajózási társaságok alig 20-30 év után kivonnak a forgalomból? Indiába, Bangladesbe és Törökországba. A három ország bontótelepein tapasztalható állapotok nyomába eredt hónapokig tartó – olykor igen kockázatos – munkával Thorpe Dániel Isztambulban élő újságíró. Megdöbbentő sorsokat, titkolózást vagy épp a zöld jelvényüket fényező igazgatókat talált. A környezeti kár óriási, a munkások sokszor életveszélyben dolgoznak. A tevékenység azonban annyira jövedelmező, hogy nemzetközi egyezményeket sem drága megsérteni érte. Exkluzív riport.

A maffiaállam vége

50 évnyi magyar közéleti küzdelem sem roppantotta meg, és nem lett belőle sem hamis realista, sem túlfeszült lényeglátó. Magyar Bálint szociológus és politikus kutatója, majd alakítója majd ismét kutatója lett a magyar politikának és társadalomnak. 2001 februárjában a „Magyar Hírlap“-ban megjelent korszakos cikkében tűpontosan írta le azt, amit az első Fidesz-kormány képviselt: egy központilag vezérelt politikai „felvilágot“. Onnan folytatva alkotta meg a polip, majd a maffiaállam sajátos magyar (és poszt-szovjet) működésének elméleti keretét, amit átvett a térséggel folglalkozó nemzetközi szakirodalom is. 

Ismeretlen Bartók-mű kézirata bukkant fel Bősze Ádám Antikváriumában

Az alkalmi darabot Bartók Béla 1907. október 1-jén írta szerelme, Geyer Stefi hegedűművész egy levélben küldött kérdésére – tudatta szerkesztőségünkkel Bősze Ádám, zenetörténész, antikvárius.

Kínos érzés magyarázni, hogy Magyarország nem diktatúra

David Szalay magyar származású író volt a vendégünk, akinek Test című könyvét a rangos Booker-díjjal is kitüntették. A regény egy pécsi fiú történetét mondja el, aki kamaszként abúzust él át egy idősebb nőtől, javítóintézetbe kerül, Irakban katona lesz, majd Londonban kelet-európai bevándorlóként próbál meg a felsőbb társadalmi rétegek közé betörni. A Szalayval készített interjúnkban szó volt Kelet-Európáról, sehová se tartozásról, férfiasságról, testiségről, sodródásról, Orbán Viktorról, Krasznahorkai Lászlóról, a rossz könyvek klubjáról, diktatúrázásról, és a figyelmi válságról is. Tartsatok velünk!