A Szabad Kikötő előző számában rövid cikket írtam a Marczibányi térről. Arról a térről, amelyet elraboltak tőlünk a rendszerváltozás utáni évek. A teret, amely valódi közösségi tér volt, amely sokunk gyermekkorának és ifjúságának volt meghatározó találkozási pontja. A tavasszal írt cikkben szót ejtettem arról a hasznosítási pályázatról, amely húsz évre bérbe adná egy vállalkozásnak a mostani sportpályát.
Pár hónap eltelt, és a Marczibányi térről írtak nagy része, úgy tűnik, aktualitását vesztette, ahogy ezt az önkormányzat által kiírt hasznosítási pályázatra érkezett pályaművek bizonyítják. Négy nagyon tartalmas és invenciózus pályamű érkezett az önkormányzathoz. A képviselő-testület ugyan eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, de kinevezett egy ad hoc bizottságot, amelynek feladata, hogy megvizsgálja a beérkezett munkákat, és javaslatot tegyen a képviselő-testületnek, melyik pályázatot tatja az önkormányzati érdekek figyelembevételével a legalkalmasabbnak. A nyolctagú (paritásos alapon felállított) bizottság ülésére meghívta a környező lakókat képviselő Marczibányi István Egyesület képviselőit is. A négy pályázat közül kettő kapott zöld utat: a Rézmál Kft. és a Vasas S.C.—Match Point Kft. konzorcium anyaga. Az egyesület ez utóbbi mellett érvelt, azzal az indokkal, hogy számukra mint ott lakók számára a Match Point és aVasas közös pályázata biztosítja legjobban a nyugalmukat. Véleményem szerint is ez a pályázat fejezi ki legjobban azt a törekvést, amelyet a téren megvalósítani szeretnénk. A terv tartalmaz további két teniszpályát, két műfüves kispályát, egy több funkciós kosár-focipályát, futópályát, játszóteret, tanuszodát, pihenőparkot, kutyasétáltatót, éttermet, egészségházat öltözővel, orvosi ügyelettel, kis gyógyszertárral. Mindezt új épület építése nélkül, a meglévő átalakításával, nagy zöldfelülettel képzelik el, átkötő sétánnyal a Millenáris Parkhoz. Az ad-hoc bizottság szeptemberi ülésén nem hozott végleges döntést, amit személy szerint sajnálok. Szeretném, ha minél előbb megkezdődhetne a sportpályák átalakulása valódi, mindenki által használható közösségi sport- és pihenőparkká. A bizottság több tagja szerint azonban a két pályázó anyagát még több szempont szerint szeretné szakértők bevonásával megvizsgáltatni (közúti terhelés növekedése, zöldterület kihasználtsága, gépkocsi-parkolási lehetőségek). A Vico Rt-től az önkormányzat által 1999-ban visszavásárolt lőtér egyelőre továbbra is az enyészeté. Mi, szabad demokraták az akkori vezetés döntését bíráltuk, megjósoltuk, hogy az önkormányzat teljesen feleslegesen él elővásárlási jogával és költ el 460 millió forintot. Sem a Bencze B. György, sem a Horváth Csaba által vezetett testület nem tudott mit kezdeni a kerület egyik legszebb műemléki épületével és annak hatalmas parkjával. Úgy tűnik, mára ezt belátta a képviselő-testület többi pártja is. Idén júliusban kétfordulós értékesítési pályázatot írt ki az önkormányzat az egykori lövölde értékesítésére. Ezen kívül — az eladási szándékkal nem szoros összefüggésben — pedig kerületi szabályozási tervet készíttet a területre. A szabályozási terv a szándékok szerint tizenöt százalékos beépíthetőséget engedélyezne a felszín felett, a felszín alatt huszonötöt, és a zöldterületnek legalább hatvanöt százaléknak kell majd lennie. Mi azt szeretnénk, ha egy az épület különlegességét kihasználó, a városmajori Barabás-villához hasonló funkciójú rendezvényközpont jöhetne itt létre. Szeretnénk, ha a következő négy évben a tetszhalott Marczibányi tér életre kelne, és összekapcsolódva a Millenáris Parkkal egy kellemes, sok zölddel, pihenőpadokkal, sétautakkal, sportolási lehetőségekkel teli nyitott térré válna, amelynek vérkeringésébe visszatérhetne az egykori lövölde is.