Marczibányi téri találkozások

Lakossági fórumot rendezni programozott kudarc. Az emberek nem érdeklődnek a helyi ügyek iránt. Temérdek szervezőmunka, sok pénzbefektetés eredményeként kongó teremben kedveszegett képviselők próbálják meggyőzni a választókat, hogy rájuk szavazzanak. Érthető, hogy a képviselők kerülik a sikerélménnyel nem kecsegtető fellépéseket, pedig elvileg ezek lennének azok az alkalmak, amikor testközelből lehet találkozni a választóval, amikor be lehet bizonyítani a jelölt rátermettségét.

Civil technikák

Mostanában a Fidesz kerületi vezetése orcátlanságának és prepotens viselkedésének köszönhetően megváltozott a helyzet. Az önkormányzat intézkedései egyre többször haladják meg a lakosság ingerküszöbét. Emlékezzünk csak az értelmetlen iskolabezárási akciók vagy a vízivárosi parkeladási kísérlet keltette civilmozgalmakra. Valami hasonló történt a Marczibányi tér környékén. A nyári holtszezon idején az alpolgármester minden előzetes értesítés és alaposabb forgalomelemzés nélkül zsákutcává változtatta a tér egyik utcáját. Az intézkedés azonnal közlekedési káoszt okozott a környéken, kivívva az itt lakók éles tiltakozását. Az érintettek azonnal bevetették az összes ismert civil technikát: aláírást gyűjtöttek, performanszt rendeztek a zsákutcában sietve elültette fák tövénél az utolsó fideszes polgármesterhez, a sajtóhoz fordultak, kihallgatást kértek a polgármestertől — de semmi válasz. Ebben a helyzetben határoztuk el, hogy lakossági fórumot rendezünk a környék közlekedésének kérdésében, s ha már ott vagyunk, tájékoztatjuk a lakosságot a környékhez kapcsolódó egyéb ügyekről is. Hirdetést adtunk fel a Budai Polgárban — ezt a polgármester személyesen húzta meg. Röplapot csináltunk, plakátoztunk, termet foglaltunk, s vártuk, hogy hányan lesznek kíváncsiak a szabad demokraták véleményére. Meglepetésünkre közel százötvenen jöttek el, ezért az eredetileg kiszemelt kamaraterem helyett fel kellett költözni a nagyterembe. A második kellemes meglepetés az volt, hogy méltányolták a kezdeményezésünket, s köszönték a fórum nyújtotta lehetőséget. Kiderült, hogy a helyi lakosok nemcsak indulatosan tiltakoznak, hanem szakmailag is igen felkészültek. A Póta Gyula vezette közel négy órás, végig tárgyszerű beszélgetés sok értékes felvetéssel szolgált. Egyértelművé vált, hogy az eddigi közlekedéstechnikai beavatkozások szinte főútvonallá tették a Garas-Ribáry utcai irányt, percenként ezer járművet zúdítva a lőtér előtti szakaszra. A Kis Rókus utca képtelen kiváltani a lezárt, illetve szakaszosan egyirányúsított Lövőház utcát. S mi lesz itt még, ha a bezárt Ganz helyén megnyílik a Millennium Park, beindul a Mammut kettő? Elvállaltuk, hogy kezdeményezni fogjuk a teljes tér forgalmi rehabilitálását, elindíttatjuk azokat a forgalomszámlálásokat és tervezéseket, melyeknek alapján újra csendes, nyugodt térré alakíthatjuk a ma zilált közlekedésű utcákat.

Kontroll nélkül

Az is kiderült: igenis érdekli a környék lakóit, hogy mi folyik a közvetlen környezetükben. Várják az információkat a Ganz-telepen folyó munkálatokról, tudni akarják, mit tervez az önkormányzat a lőtérrel, lesz-e végre közpark a focipálya helyén, s hogy mi lesz a Kodállyal. Nagy érdeklődést váltott ki, amit a Ganz-teleppel kapcsolatos építkezésekről elmondtunk. A Millenáris park projekt érdekében az állam lemondott kétmilliárd forint köztartozás behajtásáról, s a felszámolási eljárást kihasználva, a Kisrókus 2000 Kft-be apportálta az egész gyárterületet. A kormány úgy döntött, hogy hatmilliárd forintot szán a 2001. március 15-re megépítendő Millenniumi Parkra. Ebből a pénzből bontották le a gyárépületeket, csinálják meg a mélygarázsokat, közműveket, parkokat, s építik fel a kiállításhoz szükséges épületeket. Az ünnepségek elmúltával minden az ugyan állami tulajdonban álló, de semmiféle kontroll alatt nem lévő cég tulajdonában lesz, amely majd az immár felbecsülhetetlen értékű építési telkeket annak adja el, s annyiért, akinek és amennyiért akarja. A tranzakciót majd a banktitokra hivatkozva — hiszen a Kisrókus 2000 Kft. az állami tulajdonú MFB cége — jótékony homály fogja fedni. Mindenki a Nemzeti Színházra asszociált, amikor kiderült, hogy a hatmilliárd forintot nem tervpályázaton kiválasztott épületekre, s nem közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kivitelezők kifizetésére fogják fordítani. Az már nem lepett meg senkit, hogy mi, képviselők sem láttuk a terveket, hiszen egy magáncég terveihez mi közünk is lenne. S a polgármesteri hivatalban sem tekinthetők meg az engedélyezési tervek, mert a Közigazgatási Hivatal a II. kerületet kivonta az eljárásból.

We love lakossági fórum!

Elhatároztuk, hogy mint képviselők levélben fordulunk a Kisrókus 2000 igazgatójához, tegye számunkra lehetővé a tervek alapos megismerését. Szándékunk szerint egy újabb lakossági fórumon a közlekedésre vonatkozó új tervekkel együtt a Millenniumi Park terveit is ismertetnénk. A téren lévő elhanyagolt futballpályával kapcsolatban elmondtuk, hogy az az önkormányzat tulajdona. Még a Póta-érában azért vettük meg, hogy helyén fasorokkal szabdalt, mindenki által igénybe vehető sportparkot alakítsunk ki. Akkor százmilliót fizetett a pályáért az önkormányzat, hogy semmiképpen ne kerüljön idegen kézbe, de álláspontunk szerint ez a pénz visszajár a kerületnek, mert a sporttörvény alapján a sporttelep ingyen jár a kerületnek. Csak remélni tudjuk, hogy Bencze B. nem köt valami ezzel ellentétes alkut az ÁPV-val. A Ganzért kapott hétszázmillió meg ez a százmillió elég kell legyen a környék rendbetételére, az új, átfogó forgalomcsillapítási rend kialakítására, a közpark átalakítására, s bőven marad a lőtér épületére is. Ugyanis ezt egy évvel ezelőtt Bencze B. 440 millióért, elővásárlási jogával élve, megvette egy befektető elől azzal a felkiáltással, hogy így megőrizzük a köznek. Mi akkor úgy véltük, az önkormányzat erején felül vállal a lőtéren kötelezettségeket, de hát akkor még nem számíthattunk a Ganzból jutó 700 millióra. Most kíváncsian várjuk, milyen tervekkel állnak elő. Mindenki egyetértett azzal, hogy a Ganz felszámolását követően az ölünkbe hullott rengeteg pénzt célszerű itt, a Marczibányi tér környékén elkölteni, s akkor valóban egyedülálló új parkláncolatot alakíthatnánk ki Buda új belvárosában. A célok és a tennivalók tekintetében a lakosság s a fórumot kezdeményező szabad demokraták egymásra találtak. Mi az önkormányzatban indítunk offenzívát, a helyiek meg egyesületet alakítanak jogaik, elképzeléseik képviseletére. Megígértük, hogy kölcsönösen tájékoztatni fogjuk egymást. Ugye, nem is kell annyira tartani a lakossági fórumoktól!