Október utolsó napjaiban Demszky Gábor sajtótájékoztatójából értesült a közvélemény arról, hogy elkészült a Moszkva tér új rendezési koncepciója. A második kerületi szabad demokraták egy hónappal később lakossági fórumon mutatták be az elkészült terveket. A Marczibányi téri rendezvényt Póta Gyula frakcióvezető, a kerület volt polgármestere kezdeményezte. Tőle kérdezzük, hogy miként látja a Moszkva tér jövőjét, és melyek voltak azok a lakossági észrevételek, amelyeket meg kell szívlelni. 
A Moszkva tér
— Polgármester úr, Ön nyolc évig állt a kerület élén. Ez az első kísérlet a Moszkva tér rendezésére, vagy korábban is voltak tervek a tér megújítására? — Már a hetvenes, nyolcvanas években készültek tervek a Moszkva tér átépítésére, de a polgármesterségem alatt is több tanulmány született róla. Ezek többsége arra az elképzelésre épült, hogy a tér megújításának költségeit a környezetében lévő ingatlanok hasznosításával kell biztosítani. Ez az üzleti megközelítésű hozzáállás az évek során értelmetlenné vált, hiszen a beépíthető üres ingatlanok – gondolok itt elsősorban a Mammut- telkekre – beépültek, és a teret övező lakóépületek is magánkézbe kerültek. Megmondom őszintén, az általam ismert korábbi tervváltozatok egyike sem nyerte el a tetszésemet. — Mit gondol, miért pont most vált újra fontossá a Moszkva tér rendezése? — A Moszkva tér ügye kezdettől fogva mindannyiunk szívügye. Aki keresztülmegy rajta, láthatja, hogy mekkora az ellentét a tér és a környezete között. Az utóbbi néhány évben átalakult és korszerűbb lett a Fény utcai piac, új és modern bevásárlóközpont épült a Széna téren, egyre több lakóház homlokzata kapja vissza a régi pompáját a környező utcákban. Ezzel szemben a Moszkva tér évtizedek óta változatlan: egy rideg, szélfútta, barátságtalan közlekedési csomópont. Még egy talpalatnyi zöld folt sincs a betonrengetegben. Szerintem ez bőven elég indoklás arra, hogy mi adta a tervezés aktualitását. Egyébként az időzítés a tervezők „műve” volt, ugyanis több éves előkészítő munka után, mostanra készült el az új tervkoncepció. — Tudna néhány szót mondani arról, hogy mióta folynak az előkészítő munkák, és kik vettek részt a tervezésben? — A Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya 1999-ben sokadszor vizsgálta meg a Moszkva tér nagyobb térségi közlekedési összefüggéseit. Erre alapozva Rohrer Ádám és a Közlekedés Kft. kapott megbízást a tér közlekedési rendszerének átstrukturálására. A beépítési koncepciótervet Schneller István főépítész megbízásából és szakmai irányítása mellett a Mű-Hely Rt. foglalta egységbe. A városrendezési terv Nagy Béla és Gyimóthy Ákos, a kertészeti terv Karádi Gábor munkája. Egy három éves tervező-előkészítő munka végére tett pontot Demszky Gábor tavaly októberi sajtótájékoztatója. — Polgármester úr, mi késztette Önt arra, hogy a tervek napvilágra jöttét követően lakossági fórumot hívjon össze a Moszkva tér rendezési koncepciójának ismertetésére? — Mindig nagyon fontos volt számomra, hogy a kerület lakosai ne az újságokból értesüljenek az életüket alapvetően befolyásoló ügyekről, hanem közvetlen információkhoz jussanak az önkormányzat elképzeléseiről. És amit még ennél is fontosabbnak tartok, hogy az emberek lehetőséget kapjanak véleményük kifejtésére. A Moszkva tér új rendezési tervének megvalósulása olyan nagyságrendű beruházás, ami komoly változást hoz a kerület életében. És ez csak akkor számíthat igazán a helyi közösség támogatására, ha az embereket kezdettől fogva hitelesen tájékoztatják a történtekről, megkérdezik és meg is hallgatják a véleményüket. Ezért kezdeményeztem a lakossági fórumot, amelyen Schneller István főépítész és Nagy Béla, a Mű-Hely Rt. vezérigazgatója két beépítési változatot mutatott be az érdeklődőknek.
A Moszkva tér B tervváltozata
— Hallhatnánk valamit a bemutatott tervváltozatokról? — A tervezők és az érintett önkormányzatok szakmai egyeztetésének eredményeképpen két lehetséges koncepcióterv született. Az „A” változat egy modern, városias teret, a „B” egy színvonalas zöldfelületet javasol a Moszkva térre. Az első alternatíva – a korábbi koncepciókhoz hasonlóan – számít a magánbefektetői tőkére, és részlegesen beépíteni javasolja a teret. Ezzel szemben a második egy újabb zöldterülettel, valódi közösségi térrel gazdagítja a várost, és érthetően több közpénzt igényel. — Milyen mértékben alakítanák át a tervezők a Moszkva tér jelenlegi forgalmi rendjét?
Az elképzelt közlekedési rend
— Mindkét változat alapjaiban változtatna a meglévő forgalmi renden. A tervezők azt a tényt tekintették alapelvnek, hogy a Moszkva tér a budai hegyvidék kapujában fekszik, a dugók csúcsidőben túlnyúlnak a Budagyöngyén és a Margit hídon, elkerülési lehetőség pedig nincs. Ezért mindkét tervváltozat egy négysávos, körforgalomra épülő megoldást javasol, amely a jelenleginél sokkal alkalmasabb a gépjárműforgalom gördülékeny átvezetésére. Ezzel egyidejűleg változna a Krisztina körút egy rövid szakaszának forgalmi rendje, a Vérmező irányából érkező járművek pedig a jelenlegi villamospálya vonalában haladnának. A tömegközlekedés korábbi rendjét is átszerveznék a szakemberek. Az autóbuszmegállók egy helyen lennének, a villamospályák – a 4-6-os villamos kivételével – a föld alá kerülnének, a metróállomás felszíni fogadóépülete eltűnne, és az egészet egy több szintes aluljárórendszer kötné össze, ahol az átszálló utasok apró-cseprő vásárlásaikhoz kis üzleteket találnak. Mindehhez 3-400 férőhelyes mélygarázs is kapcsolódna. — Tudomásom szerint a Marczibányi téri lakossági fórumon több mint százan vettek részt, és nagyon sokan szóltak hozzá a tervekhez. Milyen lakossági véleményeket és észrevételeket tart az elhangzottak közül fontosnak? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy az itt élők ellenzik a Moszkva tér további beépítését, ugyanis a hozzászólók döntő többsége a „B” változatot támogatta. Kedvezőtlen fogadtatásra talált a Retek utcai lakótömb egy részének átépítése is. Sokan joggal vetették fel a budai úthálózat és a tömegközlekedés túlterheltségét, sürgették a tér megújítását, remélve, hogy ezzel növekedhet a csomópont átbocsátóképessége, és csökkenhetnek a dugók. Többen kérték a Széna téri Volán pályaudvar megszüntetését. — Önnek mi a véleménye ezekről az észrevételekről? — A hozzászólások többségével egyetértek. Amit hallottam, az megerősített abban a véleményemben, hogy a Moszkva téren a „B” változat megvalósítását kell szorgalmazni. Szerintem sincs szükség újabb bevásárlóközpont építésére, sem a felszínen, sem a felszín alatti részeken. Elsősorban a közlekedési gondok megoldására kell koncentrálni, a parkolási gondok enyhítése végett talán jó ötlet egy nagy befogadóképességű mélygarázs megépítése is. A Volán pályaudvar megszüntetését a tervezők is javasolják, valóban indokolatlan egy ilyen nagy járműforgalmú végállomás Buda szívében. A Retek utcai lakótömb elbontását én egyáltalán nem tartom kardinális kérdésnek, és érveim is vannak a megmaradása mellett. A benne lévő boltok – a pékség, a fodrászüzlet és a többiek – kedveltek és keresettek, semmi nem indokolja az épületek lebontását és a részleges parkosítást. Ha a „B” változat kap zöld utat, akkor a Moszkva téren egy jóval nagyobb, színvonalas közpark létesül. Egyébként is, ma már a Retek utcai tömb őrzi egyedül a múlt század elejének kisvárosias városképét. Ezeket a földszintes és egyemeletes épületeket nem elbontani kell, hanem felújítani, és hozzá kell igazítani a tér megújuló arculatához. 
Eörsi Mátyás és Póta Gyula Demszky Gáborral tárgyal — Végezetül arra kérem a Polgármester urat, mondja el, mit vár a Moszkva tér átépítésétől! — Eljött az ideje, hogy Budapest lakói viszszafoglalják maguknak a Moszkva teret. Ha a tervezők elképzelése megvalósul, akkor a tér közlekedése megoldódik, a város újabb zöldterülettel, valódi közösségi térrel lesz gazdagabb. Ezzel a közparkkal teljessé válik a Tabántól a Vérmezőn és a Városmajoron át a budai hegyvidék lábáig vezető zöld folyosó. Úgy gondolom, hogy az új Moszkva tér ettől válik igazán budai városközponttá, ettől lesz méltó kapuja a budai hegyvidéknek. János Irma