Ma egymástól függetlenül két közvélemény-kutatás jelent meg, amelyek nagyjából hasonló folyamatokat mutatnak.

Szokás szerint, azonnal elkezdődött a számok felszínes értelmezése: ki nyert, ki veszített, ki vezet és hány százalékkal.
Pedig most nem elsősorban a konkrét adatok az érdekesek. Sokkal inkább az, amit a választói magatartás mélyebb jellegzetességéről elárulnak.
Azt állítom, hogy a két kutatás egyik legfontosabb olvasata kifejezetten jó hír a magyar társadalom számára.