Baka Andrást jelöli a Tisza köztársasági elnöknek

Titkos szavazással döntött róla a Tisza-frakció szombaton. Az új államfőt várhatóan kedden választja meg a parlament.

Az ÜGYVÉDKÖR örömmel és bizakodással üdvözli dr. Baka András köztársasági elnöki jelölését.

Baka András személyében olyan, nemzetközileg is elismert jogász került jelölésre, aki egész szakmai pályafutása során következetesen képviselte a jogállamiság, az emberi jogok és a bírói függetlenség értékeit.

Energiaválság: a magyarok fele elégedett a kormány lépéseivel

A fideszeseknek azonban csak a 13 százaléka elégedett.

Magyar Péter: A pártpolitikai csatározásokat ilyenkor félre kell tenni

A parlamenti pártok, így az ellenzék frakcióvezetőivel is egyeztetett a Sándor-palotában a miniszterelnök.

A Fidesz és KDNP nem volt elégedett az egyeztetéssel (Magyar Hang)
Mi Hazánk: átfogó energia- és vízstratégiát kell alkotni (Magyar Hang)

Meddig kell szenvednünk a brutális hőség miatt? A meteorológus elmondja!

41 fok, hőségriasztás és semmi eső, mi történik az országban az időjárásunk szempontjából? Meddig tart itthon a brutális forróság és hőkupola? Miért melegszik Közép-Magyarország az átlagnál is gyorsabban? A mostani extrém nyár lesz az elkövetkező évek „normális” időjárása? Milyen mértékben tér el az idei év középhőmérséklete az elmúlt 30 év éghajlati átlagától? Mennyire kritikus most a helyzet a hazai mezőgazdaságban és a vízbázisaink tekintetében? Miért nem tudnak már áthűlni az éjszakák? Meteorológiailag mi teszi lehetővé ezt a szinte sivatagi léptékű felmelegedést a Kárpát-medencében? Mennyire tolódtak el a hagyományos évszakhatárok hazánkban az elmúlt évtized adatai alapján? A Magyar közöny Podcast kérdéseire Gaál Áron meteorológus, a MET munkatársa válaszolt! 

A budapesti felnőtt fák harmadát tönkreteszi a klímaváltozás a következő 15 évben

Az újonnan telepített fák csak évtizedek múlva pótolhatják az idős fák árnyékoló és városhűtő szerepét. A Főkert szerint a faállomány megőrzéséhez több pénzre, intenzívebb gondozásra, korszerű öntözésre és erősebb jogszabályi védelemre van szükség.

„Orbánnál sosem volt áramszünet, arról is Magyar tehet, hogy nincs víz a Dunában” – Fidesz-hívőket kérdeztünk, mit gondolnak a politikáról

Bár tapasztalható némi változás, a Fidesz-hívők nagy százaléka még mindig elhiszi, hogy a Magyar-kormány frontra viheti Ukrajna oldalán katonáinkat, s a Tisza megkurtítja a fizetéseket és a nyugdíjakat. a paksi atomerőmű leállásáról pedig szerintük Magyar Péter tehet.

RTL: Egy tízmilliárdos szivattyútelepre nem költött az MVM, de a Fradinak 5 milliárdot, Balásy cégének 17 milliárdot fizetett

Az energetikai cég korábban a békemeneteket szervező CÖF-öt is támogatta.

Beszólt Magyar Péternek az orosz állami hírügynökség

A RIA Novosztyi rákérdezett, még mindig túl drágának tartja-e a magyar kormányfő Paks II. építési költségeit.

Hol a delej? — élő adatok a magyar villamosenergia-rendszerről

Mennyi áramot használ most Magyarország, honnan jön, mi megy át a határokon, és mi történik Paksnál a Duna apadása miatt. Félóránként frissülő, valós adatok.

Új vezetőség a Magyar Külügyi Intézet élén

2026. augusztus 1-jétől dr. Feledy Botond tölti be a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatói tisztségét. A kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesi feladatokat dr. Rácz András látja el.

Eláll a zuglói kormányzati negyed megvásárlásától a Tisza-kormány

Nem vásárolja meg a már elkészült zuglói kormányzati negyedet a Tisza-kormány a NER-milliárdos, Balázs Attila cégétől, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A NER egyik legjelentősebb szimbolikus örökségétől szabadul meg ezzel a döntéssel az új kormány, de egyben azoktól a gyakorlati problémáktól is, amelyek az új kormányzati negyed beüzemelése esetén keletkeztek volna. Hogy a már kifizetett közel 300 milliárdos vételárból mennyit sikerül visszaszerezni, az várhatóan csak hosszú pereskedés után dől el.

Vitézy leállíttatta a zuglói fakivágást, főtájépítész kerül a MÁV-hoz

A miniszter felülvizsgáltatja a MÁV teljes zöldfelület-kezelési gyakorlatát, és új pozíciót hoz létre.

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat, óraszám-átcsoportosítás, mindennapos meseolvasás – elkészült a minisztérium alsó tagozatos javaslatcsomagja

14 pontos javaslatcsomagot küldtek az iskoláknak, a cél az, hogy a tanulás élményszerűbbé váljon, az iskolai mindennapok pedig jobban igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz.

Lannert Judit: Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására

Az oktatási és gyerekügyi miniszter arról írt, hogy elkezdődött a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgák átalakítása.

Döcögve állnak fel az új minisztériumok

A kormányzat szerint nem működő államot vettek át, amelyet felelősen kell újjáépíteni.

Vitézy Dávid megmagyarázta, miért Mészárosék cége nyert egy közbeszerzést

A kiszolgáltatottság igen nagy úr.

Egy csontvázzal kevesebb, közel 300 milliárdot kapnak vissza cégek az államtól

Bige Lászlót és a külföldi építőanyag-gyártókat üldözte a kvótaadóval az előző kormány, az elbukott uniós per után utódjának kell fizetnie. A cégek készíthetik a zsákot a visszajáró pénznek.

A közmédia kiadott egy dokumentumot, tele képernyőmentésekkel, az MTI feletti politikai befolyásról

Konkrét üzenetváltások vannak bennük arról, hogyan kellene kezelni a híreket.

Medián: A fideszesek harmada szívesen szavazna egy, a pártból kiszakadó polgári ajánlatra

A Tisza Párt nem halogathatja az új választási törvény megalkotását, riválisainak ugyanis tudniuk kell, milyen szabályok szerint alakul a jövőben a politikai verseny. Ez az alapvető fairség viszont jelenleg Magyar Péter pártjának kedvezne.

Az infrastruktúra védelme összeomlott a Magyar Államkincstárnál, súlyosabb lehetett az orosz hackertámadás, mint amilyet bevallottak

Ráadásul nem is ez volt az első incidens.

Hatszor repítették Csádba és Nigerbe Orbán Gáspárt a honvédség gépein

A HM Védelemgazdasági Hivatala árult el részleteket a Magyar Hangnak az előző kormány által erőltetett misszióról, amiben Orbán Viktor fia kitüntetett szerepet kapott.

Elment Szalonnáról az a két család, akik a kassai romatelepről költöztek oda

A botrány akkorára duzzadt, hogy információink szerint a szlovák konzulátus is beszállt az ügy rendezésébe és felajánlották segítségüket a szalonnai polgármesternek.

Orvosi kannabisz: a magyarok nyitottak rá, a rendszer nem

Tízből kilenc magyar elfogadná az orvosi kannabiszt, ha az orvosa javasolná – derül ki egy Medián-felmérésből. Akkor miért ennyire nehéz hozzáférni?

Három hónapig is eltarthat a jelenlegi paksi helyzet // Aszódi Attila és Timár Gábor

A Paksi Atomerőmű leállítása kapcsán a Kontroll főmunkatársa, Gulyás Balázs beszélget Aszódi Attila energetikai szakértővel, az atomerőmű volt kormánybiztosával és Timár Gábor geofizikussal, az ELTE egyetemi tanárával arról, hogy megismétlődhet-e a jövőben is a mostanihoz hasonló energiakrízis-helyzet a Duna alacsony vízállása miatt. Szóba kerül az is, hogy megoldás lehet-e a folyón egy duzzasztómű építése Paks alatt, vagy inkább másképp kell felkészülnünk a klímaváltozás hatásaira az ország villamosenergia-igényének a harmadát biztosító atomerőmű biztonságos működtetése érdekében. 

A kutatók és a klímamodellek rég jelezték, hogy nagy baj lehet a Dunával

A következő évszázadban ennél még kisebb vízhozamok is előfordulhatnak a Duna magyarországi szakaszán, sőt a meder is mélyebbre vágódhat, gyorsítva az olyan extrém kisvizes helyzetek kialakulását, mint ami most a paksi atomerőmű lekapcsolásához vezetett. Mindez magyar kutatók tanulmányaiból derül ki. Mármint nem most, hirtelen összerántott dolgozatokból, hanem az utóbbi évek, sőt évtizedek terméséből. A közvéleményt és a politikát sokkoló vízhelyzetre ugyanis régóta figyelmeztettek. Mégsem történt semmi. A Válasz Online rendkívüli összeállítása a paksi atomerőmű leállításának napján.

A legkárosabb paksi átverés: nem igaz, hogy „volt már ilyen” és hogy „megoldjuk erőből”

Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével elemezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet, melyet összevetve a mai krízissel pontosan az ellenkező következtetésre juthatunk, mint a magyar jogrendszer működéséért áprilisig felelős politikus.

„Ma egész évben csak elfolyik a víz az országból”

Nagyapáti Oszkár szerint a kialakult helyzetért 75 százalékban a mezőgazdaság és az ipar helytelen vízhasználata a felelős. Interjú!

Rekordkisvizek Magyarországon: mi történik a folyóinkkal?

A felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok miatt egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, mind a kisvizek, mind az árvizek. A kisvizek következményeit a hazai folyók jelentős részén évtizedek óta tartó medermélyülés is súlyosbítja. Nem lesz minden év ilyen, de a most extrémnek látszó helyzetek gyakorisága növekedni fog, ezért ezzel stratégiai és tervezési szinten is számolni kell. A folyók természetes viselkedésének helyreállítása, a vízvisszatartás növelése, a tájhasználat átalakítása, a hordalékgazdálkodás fejlesztése, a meglévő műszaki létesítmények korszerűsítése vagy akár új vízügyi infrastruktúrák alkalmazása egymást kiegészítő eszközök lehetnek. Józsa János, Baranya Sándor és Timár Gábor írása Pósfai Mihály, az MTA elnökének felkérésére készült 2026 augusztusának első napjaiban.

Erdők száradnak ki Magyarországon, annyira durva az évről évre visszatérő aszály

Hatalmas foltokban kopaszodnak a fák számos hazai erdőben – néhány éve valami megváltozott.

Az a baj, hogy a környezetre csak akkor akarunk költeni, ha beüt a káosz, pedig nem kéne sokat

Miért normális az, ami a Velencei-tóval történik? Miért van igaza Lázárnak abban, hogy a teljes megsemmisülés felé haladunk? Kutatókkal beszélgettünk arról, hogy mennyire szárad ki az ország, és mi lehet a megoldás.

Csak áramra százmilliárdokkal többet kell költenie az országnak a hőség miatt, és nagy a baj a földeken is

A szárazság miatt kevesebb az áram, miközben a hőség miatt több kellene. Paks nagyon olcsón termel, ezért pénzügyileg is fájó, hogy nyolc turbinájából hét leállt. Gazdasági sokkot nem okoz a krízis, de lesznek fájdalmas hatásai.

Ha nő a Duna vízállása, nagyon gyorsan teljes teljesítményre lehet kapcsolni a Paksi Atomerőmű még működő blokkját

Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő szerint a Duna alacsony vízállásának nincs hatása az erőmű biztonságára. A három, már leállított blokk újraindítása viszont napokig is eltarthat.

Energiát spórol a home office, vagy csak máshol fogy az áram?

A Telekom kéthetes otthoni munkavégzést rendel el, míg a Mol-toronyba továbbra is be kell járni. Ennél valamivel rugalmasabb a Richter és az OTP. Milyen a hatékony munkaszervezés az energiaválság idején? Mikor generálunk többletenergiát a jószándék ellenére és hány háztartásban van egyáltalán légkondi?

Még Paks kiesését is áthidalhatná a megfelelő energiatárolás

A paksi atomerőmű leállása nem a megújuló energia korlátait, hanem a hazai energiatárolás hiányát teszi látványossá. Miközben a napelemek napközben Paks kiesése mellett is nagy mennyiségű áramot termeltek a nyári kánikulában, estére a tárolók hiánya miatt megnőtt az importigény. Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője szerint megfelelő elektromos tárolókapacitással még egy ilyen válsághelyzet hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének.

Posztot ír az exképviselő, akivel közölték a magyar parlamentben, hogy „éjjel nem süt a nap”

Olvasom, ahogyan az ellenzéki fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren. Ha már ez a sikk a nemzeti összetartás jegyében, akkor én most tizenhat évet kérek számon a Fideszen. 
Nem utólag lettem okos. Törvényjavaslatok, költségvetési módosítók, parlamenti jegyzőkönyvek és bírósági ítéletek bizonyítják, hogy ezeket a veszélyeket akkor jeleztem, amikor még lett volna idő felkészíteni az országot — és amikor ők voltak kormányon, amikor pénz, paripa, fegyver mind rendelkezésre állt volna, hogy ne teljesen egy szál gatyában (már elnézést) várja hazánk a klímakatasztrófát. 

Így kezelte a Fidesz a válságokat kormányon

Az elmúlt 16 évben kormányzó Fidesz-KDNP nem hagyja ki a ziccert: az energiaválság miatt üti-vágja a legatyásodott infrastruktúrát kezelni próbáló, három hónapja kormányzó Tisza Pártot. De mit alakítottak Orbánék válságok idején?

Feledy Botond és Rácz András: Most van egy történelmi pillanat, amikor tudjuk hasznosítani itt a tudásunkat

Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.

Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában

A korábbi pénzügyminiszter szerint Ruff Bálint a Tisza-kormány erős embere. Vendégünk arról is beszélt, mi a hiba a kormányzat kiépítésével, valamint arról, hogy a klímaváltozás felperzselheti az euróbevezetési terveket.

Nincs tökéletes választási rendszer – de lehet végre közös

A Fideszre szabott rendszerben végül le lehetett váltani a Fideszt – ettől azonban a szabályozás még nem lett fair, és nem vált közössé. Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint azonban a végeredménynél is fontosabb az odavezető út. Az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.

„Ki kell nyitni a Tisza felé is, vagy be kell zárni az egészet” – megszólal Tusványos erdélyi szervezője

„Hiteltelen szöveg volt sajnos. Ez is. Egyértelműen oroszpárti volt az irány, mélyenszántó ideológiai, kultúrtörténeti megalapozással” – mondja Toró T. Tibor Orbán Viktor idei tusványosi szereplésének arról a részéről, amikor a volt miniszterelnök arról beszélt: hazugság, hogy ő oroszpárti lett volna. Tusványos erdélyi szervezője, az Erdélyi Magyar Szövetség stratégiai bizottságának elnöke szerint vagy ki kell nyitni a rendezvényt és visszavinni az eredeti, vitázós, az értékek különbözőségét elfogadó irányba, vagy be kell zárni az egészet. Exkluzív interjú a megtérő Putyinról magyarázó főfideszesről, békákról a Fidesz-üstben, valamint a félisteni Orbán Viktor erdélyi mítoszáról.

„Magyar Péter kommentel, és erre mindenki haptákba vágja magát“: médiaszakértők hiányolják a közmédia függetlenségét garantáló szabályozást

Az intézményi szabályozás hiánya miatt kívülről akár úgy tűnhet, a kormány elfoglalta a közmédiát, ha folytatódnak a nem átlátható döntések, vezető választások – állítják a szakértők.

Hatalomátmentés vagy rendszerváltás: a Corvinuson a régi gárda szívesen irányítaná az egyetem NER utáni átalakítását

Az oktatók borítanák a rendszert, de a kekvás egyetemek kaptak egy év fórt a kormánytól, és ezalatt a régi vezetésük megpróbálja még bebiztosítani magát. A Corvinuson Hernádi Zsolt jelöltje is aktív még.

A jó iskolát már száz éve kitalálták, csak azóta elfelejtettük

Az iskola legyen gyerekközpontú, igazságos, és neveljen demokráciára. K. Horváth Zsolt társadalomtörténész szerint ehhez elég lenne elővenni és a 21. századhoz igazítani az elfeledett reformelképzeléseket.

CSOK, babaváró, szja-mentesség: miért nincs a sok pénzből több gyerek?

Világszerte egyre kevesebb gyerek születik, a sok kormánynak fejfájást okozó jelenség ráadásul az utóbbi időkben még fel is gyorsult. Az Orbán-kormányok kiemelten aktívak voltak a családpolitika terén, a friss demográfiai adatok azonban arra mutatnak, hogy kevés eredménnyel. Utánanéztünk, hogy hogyan lehetne hatékonyabban elkölteni a pronatalista célokra fordított sok-sok közpénzt, és hogy miért küszködnek ezzel szinte mindenhol a politikai vezetők.

Légy a sebben – egy gyermeksebészet összeomlásának története

Két évvel ezelőtt a teljes dél-alföldi régió gyermeksebészeti és -traumatológiai centrum nélkül maradt hét és fél hétre, miután a műtőfelújításra szánt uniós fejlesztési forrást más célra elköltötték. A sérült és beteg gyerekeket utaztatni kellett, legalább száz kilométeres távolságra. Felelős máig nincs, a Szegedi Tudományegyetem az építőcégre mutogat. Miután a kormány feloldotta az egészségügyben dolgozók nyilatkozattételi tilalmát, a Válasz Online rekonstruálta a vérlázító történetet. Aminek fővárosi vonzata is van: magyarázatot ad arra, miért nyomorognak máig egy szűk alagsori helyiségben a budapesti gyerekek százai egy ügyeleti napon.

„Ami itt történt, az nem rendszerhiba, hanem ilyen ma a rendszer”

A történetükben szereplő 82 éves férfit egyszer csak nem találta elég együttműködőnek a magyar egészségügy és a szerencséje cserben hagyta.

Mikor csökkenhet a zöldségek és gyümölcsök áfája, lesz-e ukrán kukorica Magyarországon? Raskó Györgyöt kérdeztük

A Tisza-kormány eddig nem árulta el, hogy mikor csökkentik a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, Raskó György viszont erről is beszélt a Klasszis Podcast legújabb adásában. Az agrárközgazdász minden idők leggyengébb magyar gabonatermésére számít 2026-ban, a pusztító szárazság ugyanis megsemmisítette a kukoricaföldek jelentős részét. A borágazat állandó válságban van, de a magyar kivinek, pisztáciának és fügének szerinte van jövője. 

Az utolsó fillérig kivették a nyereséget Paksi Atomerőműből 16 éven keresztül

Paks termelte az olcsó áramot a rezsicsökkentéshez, az állami tulajdonos közben elvitte az összes profitot

A spanyol hatóságok azt gyanítják, hogy nem Marokkóból küldik az ismét Ceutába csalogató üzeneteket

Nem zárják ki azt sem, hogy manipulálták azok számát, akik látszólag tovább osztották az üzeneteket.

A CEUTAI VÁLSÁG ÉS AZ EURÓPAI POLITIKAI DINAMIKA

Alig vonult el a vihar, de a ceutai hatóságok már aggodalommal figyelik az újabb felhívásokat a közösségi médiában.
A marokkói TikTok, Facebook és WhatsApp csoportok ugyanis egy újabb közös határátkelést vitatnak meg a spanyol exklávéba.
A ceutai kormány ezeket a jelentéseket már továbbította az illetékes biztonsági hatóságoknak. 

EURÓPAI HŐHULLÁM: SZERTEÁGAZÓ KÖVETKEZMÉNYEK

Egyre világosabbá válik, hogy a hőmérséklet emelkedésének dinamikája erősödik a kontinensünkön.
Az 1950 óta bekövetkezett 30 legsúlyosabb hőhullám közül 23 hőhullám 2000 óta történt. 
Az időjárással összefüggő halálesetek 95%-a Európában már a hőségnek tulajdonítható.

Lángokban állnak az európai erdők

Több százezer hektárnyi területen ég a kontinens; a déli országok után az északi és közép-európai államokat is elérték a tűzvészek.

Nincs is vége? – a szlovák Orbánnak sikerült visszatérnie a hatalomba

Korrupt rendszerének bukása után a büntetőügyek fenyegette politikus radikalizálódott, önmagát kormányra került riválisai politikai bosszújának áldozataként állította be, az önkritikát mellőzte, szétesett pártját pedig politikai influenszerekkel töltötte fel. Ismerős? Nos, nem Orbán Viktorról, hanem szlovák szövetségeséről, a 2020-as bukása után 2023-ban a hatalomba visszatért Robert Ficóról van szó. Tokár Géza szlovákiai magyar politológus lapunknak küldött írásában meglepő hasonlóságokat talált a két politikus pályája között. Noha a magyar helyzet több ponton különbözik a szlováktól, Robert Fico mozgása igen tanulságos. Összehasonlító elemzés.

Meghalt Szelényi Iván

A XX. század egyik legfontosabb és legsikeresebb magyar társadalomtudósa nagy tudományos és oktatási sikereit jórészt Ausztráliában és az Egyesült Államokban érte el, de remek könyvei vannak a magyar társadalomról is.

SZELÉNYI BALÁZS BÚCSÚJA APJÁTÓL, IVÁNTÓL (Haraszti Miklós — Facebook)
[Itt a fordításom, a kép alant, az eredeti kommentben]
Nehéz elmagyarázni, mi mindent kaptam tőle, mert a nagyja még azelőtt történt velem, hogy elegendő tudásom lett volna a megnevezéséhez.

Öröm az ürömben: egymás után kerülnek elő a kincsek az apadó Dunából

Mamutcsontok, német tüzérségi töltényhüvely, Trenka Szamanta horgászbotja és egy évekkel ezelőtt ellopott türkizkék Opel: ahogy csökken a vízszint, úgy adja vissza a folyó, amit eddig rejtegetett.