Október huszonharmadikán

Dátum: 2025. október 23. (csütörtök) 10:00

Helyszín: 1026 Budapest, Orsó utca 43. (Nagy Imre Emlékház)

Vendégek:
- Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész mond beszédet

Hatvankilenc évvel az igazság, a tisztaság és a szabadságvágy nagy ünnepe után, fél évvel a sorsdöntő jövő évi választás előtt, mint évtizedek óta mindig, idén is megemlékezünk az ’56-os magyar forradalomról és annak hőseiről. Mindenkit szeretettel várunk rendezvényünkön.

Orbán Krisztián: Világ, fizess! – ezt üzeni Amerika

Új világrend alakul az Egyesült Államok és Kína dominanciájával, a többieknek hozzájuk kell alkalmazkodni – fejti ki a Dellában gondolatait a világ átrendeződéséről Orbán Krisztián.

https://youtu.be/nat9B82xRWY?si=Ve1rVQBEyIpOYjzX

Buda Péter: Az orosz békediplomácia valójában a háború megvívása más eszközökkel

Putyin célja, hogy elaltassa az ellenfelet és időt húzzon. Egy orosz érdekeknek megfelelő béke valójában a háború győzelmét jelenti, mondta a Telexnek Buda Péter biztonságpolitikai szakértő. Arról is beszélt, biztonsági szempontból milyen helyszín lenne ideális a csúcstalálkozóra a magyar fővárosban.

Történelmi napokat élünk: a gázai béke egyben az új hidegháború kezdete

Hétfőn a terroristák elengedték életben maradt túszaikat, és az izraeli hadsereg megkezdte visszavonulását Gázából. Az USA elnökét együtt ünnepelték ázsiai, afrikai és európai hatalmak vezetői. Történelmi nap volt, ami egyszerre szólt a békéről és az új hidegháborúról. Gyorselemzés.

A nap képe: eksztázisban fogadták a hazatérő izraeli túszokat és palesztin foglyokat

Hétfőn a Hamász mind a 20, még életben lévő izraeli túszt elengedte, ezt követően pedig Izrael is szabadon bocsát csaknem kétezer bebörtönzött palesztint.   

Micsoda irónia, hogy épp Budapesten találkozik Trump és Putyin

Három évtizeddel ezelőtt az orosz elnök pont itt ígérte meg, hogy nem támadja meg Ukrajnát. Amikor a Fehér Ház sajtószóvivőjét egy riporter arról kérdezte, hogy ki döntött a helyszínről, Karoline Leavitt annyit válaszolt: „Az anyád”. 

Vajon ki hiheti, hogy Putyin másra használná Orbán országát — …

…  mármint azon kívül, hogy a háborúja egyik finanszírozója vagyunk az olaj- és gázvásárlással —, mint propagandaműveletekre a nyilvánosságban, és fedett műveletekre pl. Brüsszelben (EU + NATO ügyekben)? És most a belengetett budapesti találkozó a feltehetőn kompromittált, bejátszott Trumppal (aki — váltig ezt gondolom — erősebben kötődik Putyinhoz, mint egy átlagos hasznos hülye, vagy egy nárcisztikus asset) vajon mi lesz más, mint alkalom más irányú „szakértői“ egyeztetésekre a két fél között, majd egy újabb jóízű időhúzási fázis csúcseseményére?

Magyar orvosok Ukrajnában – D. Tóth Kriszta dokumentumfilmje

Megrendítő emberi sorsok és a háború valósága – egy nem mindennapi, bizonyos pontjain megrázó road movie Kárpátaljáról. D. Tóth Kriszta és a WMN stábja elkísért Ukrajnába egy magyar orvoscsoportot, akik háborús menekülteken segítenek a harcok kitörése óta minden hónapban. A csapat tagjai orvosok, pszichológusok, tolmácsok, mentőápolók önkéntesen segítenek a háború sújtotta területről menekült embereknek. Szerkesztő-riporter: D. Tóth Kriszta, operatőr: Fegyverneky Sándor, vágó: Szász Zsófi. 

21 Kutatóközpont: Állandósuló Tisza-előny, nem tudott faragni hátrányán a Fidesz

A teljes népesség körében 7, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 18 százalékpont a Tisza Párt előnye.

Magyar Péter: A volt feleségem bölcsen visszautasította Orbán Viktor kéretlen udvarlását

A Tisza elnöke reagált arra, hogy Varga Judit nem kíván visszatérni a politikába.

Magyar Péter: Brüsszelben engem is megfigyeltek és lehallgattak a magyar szolgálatok, úgy sejtem, nem kizárólag a magyar nemzeti érdek védelmében

A Tisza Párt elnöke közleményében azt írja, uniós diplomataként első kézből tapasztalta, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, fura figurák érkeztek Brüsszelbe, és az lehetett a feladatuk, hogy terhelő információkat gyűjtsenek magyar és külföldi diplomatákról, vezetőkről.

Az Európai Parlament elé kerül a brüsszeli magyar kémbotrány

Az EP ülésének tervezett napirendjében már meg is jelent a szerdai vita, eszerint az Európai Bizottság egyik tagja is felszólal – elvben az sem kizárt, hogy maga Várhelyi Olivér.

„Itt senki nem szereti oroszokat“ – mondta Lázár János, aki a brüsszeli kémügyet dicséretes, kitüntetésre méltó vállalkozásnak tartja

Ha netán a magyar hírszerzés elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném — mondta Kaposváron a miniszter.

Nocsak, hol fejlesztették a kormányhivatalok interaktív térképét?

Miközben napok óta ukránozós kampányt folytat a kormány a Tiszával szemben, váratlan fejlesztő tűnik fel a kormányhivatalok hivatalos oldalán, aki ráadásul háborús élményeiről is ír.

Orbán: Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk

A miniszterelnök sorra vette a szomszédos országokkal való kapcsolatainkat, majd somolyogva „jövendőbeli szomszédokra” utalt. Putyintól kérdezte meg, hogy mit lépnének az orosz vagyonok elvételére, az ő reakciójuktól teszi függővé a magyar álláspontot.

Az Alapjogokért Központ elemzője szerint már az is a választásokba való beavatkozás, hogy a Szabad Európa interjút közölt Magyar Péterrel

Ki adott erre felhatalmazást? — teszi fel a kérdést Koskovics Zoltán.

Annyit csalhattak a tiszaburai időközin, hogy új választást kell tartani

A Nemzeti Választási Iroda korábban nem látta indokoltnak azt, hogy a két szavazókörbe több embert küldjön a törvényes és tiszta választás megtartására. Pedig a helyettes-jegyző a választások előtt kért tőlük segítséget. Most a TVB döntött: új választást írnak ki a súlyos jogsértések miatt.

Januártól központilag jön a vécépapír és szappan a kórházakba

Az erről szóló kormányrendelet-módosítás szerint a kormány elkötelezett a megfelelő kórházi higiénia biztosítása mellett.

Akkorát szólt a magyar élelmiszerárak robbanása, hogy még most is visszhangzik

Sokakat meglephet, de 2019 óta egyetlen országban sem emelkedtek annyit az élelmiszerárak, mint Magyarországon; ebben szerepet játszott a forint 2021-22-es gyengülése, ami fokozta az egyébként is emelkedő globális alapanyagárak problémáját. Mennyire fájt nekünk a tartósan gyenge forint? Milyen termékkörök drágulásában volt kiemelkedő Magyarország az utóbbi években? Az élelmiszerárak tartós emelkedése globálisan is új rezsimet hozhat, eddig ugyanis a jegybankok nem igazán foglalkoztak ezzel a kérdéssel, most viszont a lakossági inflációs várakozások horgonyzásának egyik kulcseleme lehet.

Döbbenet: sok ezer milliárd forint esett ki a magyar gazdaságból

Ezt eredményezte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke szerint, hogy a GDP-hez viszonyított beruházási aktivitás az elmúlt 3-4 évben 28-ról 20 százalékra csökkent. 

Rengeteg tanár csalódhatott, a legtöbben csak bruttó 20-30 ezer forintot kaptak a kiemelkedő tavalyi teljesítményük után

Összesen 24 ezer magyarországi pedagógust teljesen kihagytak a béremelésből. 

Már a Holdról is látszik a magyar oktatás rendszerszintű válsága

Az OECD 2025-ös oktatási jelentése erősen fogalmaz a magyar állapotokat illetően. 

Iványi Gáborék újra kezdeményezik a bejegyzett egyházi státuszt

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szerint ők minden törvényi feltételt teljesítettek ehhez.

Gyónási titok és közbeszéd: a DK-t bírálja, de a kormánynak is üzen a püspöki kar — Szemlélek

Azóta, hogy szeptemberben Székely János lett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a testület most először szólal meg közéleti ügyben. A testület a Demokratikus Koalíció gyónási titokkal kapcsolatos javaslatát utasítja vissza, de a közleményből a kormánynak és az ellenzéknek egyaránt szóló kritikát is ki lehet olvasni.

18 év után visszavette a II. kerület a Marczibányi téri sportközpontot, Őrsi szerint életveszélyes állapotokat találtak

Átadta az MNB-hez köthető bérlő a II. kerületnek a még 2007-ben kivett sportközpontot, de nem mondták el, kivel szerződtek, így az önkormányzat nem tudja, kit mi alapján kell beengedni.

Itt van Orbán Viktor, Lázár János és Csányi Sándor rendkívüli bejelentése

Gödöllőn tettek rendkívüli bejelentést, 100 millió euróról.

Szijjártó Péter újra bejelentette a paksi építés kezdését, amelyről korábban azt mondta, hogy 2024-ben megcsinálják

Már megint újabb dátumot mondott be a kormány az első paksi betonöntésre.

Hattmannsdorfer macht mobil gegen ungarische Sondersteuer für Lebensmittelketten

Wolfgang Hattmannsdorfer (ÖVP) gazdasági miniszter két, az Európai Bizottságnak címzett levelében követelte a Magyarországon az élelmiszerláncokra kivetett különadók következményeit. A miniszter azzal érvelt, hogy a belső piaci szabályoknak mindenkire vonatkozniuk kell, és felszólította a Bizottságot, hogy „gyorsan” cselekedjen. 

A 2024 őszén indított kötelezettségszegési eljárásban, 2025 júniusában tájékoztatták Magyarországot, hogy az EU ezt a letelepedési szabadság megsértésének tekinti.

Ha Magyarország válasza nem lesz megfelelő, a következő lépés egy per lehet az Európai Bíróság (EB) előtt. Hattmannsdorfer levelet küldött Stéphane Séjourné ügyvezető alelnöknek és Teresa Ribera alelnöknek

Magyar Péter: Sokatmondó, hogy Orbán Viktor elutasítja a vagyonadót

Gyermekvédelem, adórendszer, orosz függőség, kormányzó képesség felmutatása, és elszámoltathatóság, ezek mind szóba kerültek a másfél órás interjúban, és azt is megtudhatják, mit lép Magyar Péter, ha Varga Judit a 12. kerületben indulna el képviselőnek.

„Az őszinteség kötelesség lesz, nem kockázat” – interjú a Tisza egészségügyi minisztériumát tervező Hegedűs Zsolttal

A kórházigazgatóknak nagyobb mozgásteret, az orvosoknak szólásszabadságot, az ágazatnak több pénzt, a betegeknek hatékonyabb ellátást ígér Hegedűs Zsolt ortopéd orvos, a Tisza Párt szakértője, akit minisztériumi terveiről, továbbá apjához, testvéréhez, idősebb és ifjabb Hegedűs Loránthoz fűződő kapcsolatáról is kérdeztünk.

„Láttam a pusztítást, láttam a halált. Azt nem szeretnénk Európába hozni” – Interjú Ruszin-Szendi Romulusszal

A Tiszában politizáló volt vezérkari főnök szerint az Orbán-kormány már közelebb áll Oroszországhoz, mint a NATO-hoz, ezt pedig a szövetségeseink is látják, jelenleg nincs meg velünk szemben a politikai bizalom. A magyar katonák felkészültsége miatt nyugodtan alszik, de a morál nagyon mélyen van, az egyenruhások nem érzik a megbecsülést. A kormány egyre agresszívabb külpolitikai lépései ellenére háborútól nem tart, szerinte a Fidesz részéről is kétségbeesett lépés lenne egy konfliktus kezdeményezése. A Tisza visszaállamosítaná a hadiipart, a honvédelmi költségvetés emelésétől pedig a magyar gazdaság erősödését és jóléti fejlesztéseket is várnak.

Nem mindegy, hogy a budapesti „Alaszka II.“ találkozó, vagyis Trump és Putyin tárgyalása hogyan vonul majd be a történelembe:

Jalta 2.0 lesz, ahol két hatalom megegyezett egy harmadik ország felosztásáról, és ez kötődik-e majd a magyar főváros nevéhez, vagy pedig inkább a Helsinki-folyamat féle hidegháborús de-eszkaláció és új együttműködési keretek érkezhetnek-e. Ha már október 23 körül történik mindez: hogy ugyanúgy eldobják Ukrajnát a nagyhatalmak, mint anno Magyarországot, és teszik ezt majd éppen Budapestről…? Erős kontraszt ez a magyar forradalom emlékével szemben.

2025. október 18. A nap, amikor 15 év TELJHATALMÚ Fidesz kormányzás, valamint az országba érkező tízezermilliárd forintos nagyságrendű EU források után végre repülőrajtot vett Magyarország.

Ugyanis Semmelweis Ignác országában a magyar miniszterelnök személyesen rendelte el, hogy 2026.-tól a magyar állam által -vagyis a mindannyiunk által az államnak kötelezően befizetett közterhekből (úgymint SZJA, 27 vagy 31,5% ÁFA, illetékek, járulékok, különadók, stb.)- fenntartott egészségügyi intézményekben a magyar betegeknek legyen mivel kitörölni a seggüket és utána legyen mivel kezet mosni. 

Surányi: Hívhatjuk szilvásgombócnak is, de a megszorítás attól még megszorítás

A volt jegybankelnök a gazdaságot övező tévhitekről, a kkv-szektorról, és jövő évi forgatókönyvekről is beszélt a Forbes Money Summiton.

Miközben a magyar háztartások a sor végére kerültek, államunk csendben rekorder lett egy fogyasztási mutatóban

Meghökkentő kontraszt: miközben a magyar háztartások fogyasztási szintje az unió utolsó helyére került, a kormányzat „közösségi” fogyasztásban lehagyott mindenkit, és már az EU-átlag 130 százalékát hozza. A mutató kiemelkedő tétele az állami bürokrácia, de az utcákat ismét elborító kék plakátok is ide tartoznak.

Lépésről lépésre 2.0

Hosszú menetelés
JÓ MUNKÁHOZ TÜRELEM, ALAPOS MÉRLEGELÉS ÉS IDŐ KELL! A kormányra került ellenzéknek először fel kell tárnia az államháztartás valóságos, aktuális és a nem minden részletében nyilvános kötelezettségvállalások miatt középtávon meglepetéseket tartogató helyzetét. Szakítani kell azzal a várakozással, amelyik a kormányváltozástól azonnali forrásbővülésre, a kifosztott intézmények (kórházak, múzeumok, szociális ellátóhelyek, önkormányzatok) fellélegzésére számít. Az első hetek „tűzoltással” és a szekrényből kipotyogó csontvázak számbavételével telnek majd el.

Békeharcosok Klubja 2.0

A szovjet békepropaganda visszatérő „szirénhangjai“

Brüsszeli bukta

Amit a Direkt36 feltárt az október 9-ei, a Telexen megjelent írásában („Súlyos ügy volt” – így bukott le Orbánék titkos kémhálózata Brüsszelben), az szinte példátlannak tekinthető az Európai Unió történetében. Még nemigen fordult elő, hogy egy tagország jelentős erőket mozgósítva végezzen hírszerző tevékenységet az EU szervei ellen – és azzal le is bukjon.

Önmagában a kémkedésben semmi meglepő sincs. 

A plakátmumusok megint visszaütöttek: Ukrajna után az EU is lebuktatta az ellene kémkedő magyar hírszerzést

Az unortodox külpolitikájú magyar kormány unortodox hírígényei újabb elfuserált titkosszolgálati akciót eredményeztek: a Kárpátalján lebuktatott katonai hírszerzők után most egy évekkel ezelőtt „Brüsszel” ellen indított magyar titkosszolgálati akció dekonspirálódásáról kerültek elő információk.

Visszafelé sült el a magyar kormány trükkje: még több uniós forrást fagyasztottak be Brüsszelben

A magyar kormány ki akart használni egy kiskaput, de ahelyett, hogy egy lépést előre tett volna, kettőt lépett hátra: a Bizottság ugyan jóváhagyta az 545 millió eurós átcsoportosítást, de ezzel az eddig nem fagyasztott forrásokat is befagyasztották. A kabinet célja az volt, hogy a jogállamisági eljárások miatt blokkolt pénzek egy részét átmozgassa olyan alapokba, amelyekhez még hozzáférhet, ám a manőver visszafelé sült el. Brüsszel jogi szolgálata megállapította, hogy Magyarország nem zárta ki teljeskörűen a modellváltott egyetemeket az uniós programokból, így az áthelyezett pénzek is zárolás alá kerültek. Ennek következtében a befagyasztott források összege 2,4 milliárdról 2,7 milliárd euróra nőtt – vagyis a kormány trükközése végül több pénz befagyasztását eredményezte, mint amennyit eredetileg blokkoltak. Viszont van egy jó hír is!

Mateklecke 6269. — Szuverenitás

„Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el, míg a gazda, házigazda furkósbottal ki nem ver. Ha nem tetszik a gazdának, hogy mi itten mulatunk, vigye el a házát innen, de mi itten maradunk“ – húzták az egyik legismertebb mulatós nótát múlt héten a magyar miniszterelnöknek a kolozsvári Rhédey Caféban, Orbán pedig vörösboros pohárral a kezében nótázott. Ezek után a román elnök mégsem vett részt vele közösen az RMDSZ kongresszusán. Tegnap pedig, a Magyar Állandó Értekezleten Orbán sorra vette a szomszéd országokkal való kétoldalú kapcsolatokat, majd ezzel zárta a sort: „Remélem, nem hagytam ki senkit. Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk, azt egy másik alkalommal majd.“

Jó hír! Már ebben is minket irigyel a Nyugat

Csak vigyorgok és közben emelem kalapom, hogy ezt így halál komolyan kitolják a nyilvánosság elé, és Mráz Ágoston Sámuel nem röhögi el magát, nem kacsint, hanem teljesen úgy néz ki és úgy beszél, mint aki tiszta szívből hiszi, amit előad.

Polyák Gábor: A közszolgálati média már nem jelent semmit

Még a pártmédia rendszerében sem tudta megőrizni fontosságát a propagandává silányított közmédia – véli Polyák Gábor médiajogász, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékének vezetője. Úgy éget el a közmédiára 200 milliárd forintot a Fidesz, hogy maga sem hisz annak működtetésében – így értékelte interjújában értékelte a Kontrollnak a közmédiáról készült „Műhelytitkok“ című leleplező cikksorozatát.

Óvodák már lakat alatt, de itt lappang az iskolabezárási hullám is

Az óvodák bezárása már a jelen, és az iskoláknak is fel kell készülniük arra az óriási kihívásra, amit az okoz, hogy az utóbbi négy évben közel húsz százalékkal csökkent a születésszám. Ám a bezuhanásnak más hatása is lesz: egyes vidékek elnéptelenedése. A nagy demográfiai kísérlet csak félsikert hozott, kicsit lassította a folyamatot, de nem állította meg. Ma 17 ezerrel kevesebb egy év alatti gyerek van Magyarországon, mint amennyi négyesztendős. Ez 600-800 óvodai csoportnyi és osztálynyi gyereknek felel meg, tehát legalább száz kisiskolányi gyerekkel lesz kevesebb. Cikkünkből kiderül, hogy az utolsó nagy intézménybezárási hullám óta okosabbak lettek a módszerek, de a végeredmény ugyanaz.

Magyarországon a pedagógusok gyakran már 40 éves korukra kiégnek, valódi párbeszédhez is önálló oktatási minisztériumra lenne szükség

Volt, aki arról is beszámolt, nem igazán szeretne egy olyan szakma képviselője lenni, ahol nincs önállóság, nincsenek döntési lehetőségek. Ugyanazok a problémák, az egyik vidéki iskolában húsz éve készült esettanulmányomat ma is változtatás nélkül be tudnám nyújtani – mondja Németh Szilvia oktatáskutató, aki szerint össztársadalmi konszenzus kellene arról, mit értünk az alatt, hogy jó iskola. Interjú.

A magyar kormányzat megállapodott Csányi Sándorral, hogy fele-felébe 40 milliárd forintot költenek a gödöllői Grassalkovich-kastély megújítására.

Milyen rendes ez tőlük gondolhatnánk, csakhogy mi még emlékszünk, hogy ezt a kastélyt már egyszer patikába vágta a Gyurcsány-Bajnai kormány nem is olyan rég. 

A 14. havi nyugdíj nagyon fog fájni később

A magyar politikai vezetés egy ideje tart a hitelminősítőktől, többek között ennek is betudható, hogy a választási ígéretek költségei nem azonnal, hanem csak utólag jelentkeznek. Megúsztuk, hogy a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába kerüljön a Standard & Poor’s-nál a magyar államadósság, ám így is komoly terhet jelent a finanszírozása.

Lakatos Péter: patikamérlegre lesz szükség a bérmegállapodáshoz

Régen volt ennyire feszült a hangulat a minimálbér-tárgyalásokon, pedig korábban már megegyeztek a felek a minimálbérről. A tavaly aláírt hároméves bérmegállapodás pontos ütemet szabott a legkisebb fizetések emelésének, csakhogy a gazdaság azóta teljesen más pályán mozog, mint amire a dokumentum épült. Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke a Portfolio-nak arról beszélt, hogy a várt több mint 3 százalékos GDP-növekedés helyett alig fél százalékos bővülés látszik 2025-re, ami alapjaiban borítja a korábbi számításokat. A munkaadók szerint most „patikamérlegre” van szükség, nem „hídmérlegre”. Úgy vélik, hogy a kétszámjegyű emelésre akkor lehet lehetőség, ha a vállalatok terhei csökkennek.

25 éves vonatoknak kellene örülnünk, de akár már az első akadályon elbukhat a beszerzés

Százmilliárd forintba kerülhetnek a kinézett svájci szerelvények, és az lehet a legnagyobb előnyük, hogy nagyrészt csak sok év múlva kell fizetni értük.

Egy pillangó éppen meglebbenti szárnyát Pekingben – ez már a káosz előszobája?

Pillangóhatásnak nevezik, amikor egy látszólag apró jelenség óriási kataklizmát okoz. A példa szerint, ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát Pekingben, abból hónapok múltán tornádó lehet New Yorkban. Most éppen egy kínai kormányrendelet következménye hozhat óriási káoszt a világban. A csütörtökön beígért rendelet a ritkaföldfémek külkereskedelmi engedélyeztetéséről szól. Trump válaszul óriási vámmal fenyeget. Ha ebben a konfliktusban elszabadulnak a nagyhatalmak, az a magyar iparnak, de az ukrán hadseregnek is óriási gondot okozna. 

Bele tud nyúlni Putyin a magyar választási kampányba?

“Bele tud nyúlni Putyin a magyar választásba?” — A 444 hétfői podcastjában elhangzott véleményem linkje és AI segítségével készült összefoglalója. 

Az elemzés kiindulópontja, hogy Oroszország a politikát egy folyamatos háborúskodásnaktekinti, amelyet különböző eszközökkel (katonai, információs, kiber) vív. Ennek a doktrínának a végső célja az orosz birodalom helyreállítása. A stratégia központi tétele, hogy ezt a célt nem a Nyugat katonai legyőzésével, hanem annak megosztásán keresztül lehet elérni. Oroszország nem akarja és nem is tudja elfoglalni Európát, a célja a nyugati egység megbontása és egy multipoláris világrendlétrehozása, amelyben könnyebben érvényesítheti saját érdekeit.

Putin-Vertrauter Viktor Orbán startet Petition gegen Unterstützung der Ukraine

Putyin bizalmasaként Orbán Viktor aláírásgyűjtésbe kezdett Ukrajna támogatásának megtorpedózására. Ő az, aki egyre-másra feldühíti a NATO-t. Mind a katonai szervezetben, mind az EU-ban békebontónak számít. Önkényesen blokkolja Kijev megsegítését, illetve a szankciókat.

Ezzel párhuzamosan többször járt Moszkvában, ahol a jelek szerint szívélyesen fogadták. Most pedig nyilvánvalóan egy lépéssel tovább megy az aláírásgyűjtéssel. De ez még nem minden. Azt vágja a két szövetség fejéhez, hogy az szerinte kampányt folytat Magyarország ellen. A bűnlista terjedelmes: kémkedés, álhírek terjesztése, jogi trükkök alkalmazása.

Orbán szuverenitásharca: nyílt téma lett Magyarország semmibe vétele

Trump-féle izraeli–palesztin fegyverszünet, a cseh választás eredményei, folytatódó francia káosz, illetve a koppenhágai Európa-csúcson látott magyar miniszterelnöki produkció: ezekről szól a HetiVálasz októberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Újból azonosítottak kamu magyar választási megfigyelőket a grúziai választáson

Október elején helyhatósági választások voltak az országban, a Fidesszel szövetséges, oroszbarát kormánypárt narratíváját hangoztató 29 álmegfigyelőből 6 érkezett Magyarországról.

Elemzések a kormányválságról: forgatókönyvek és lehetőségek új kormánytól a rendszerválságig

Idén már a második kormány bukott meg Sébastien Lecornu lemondásával – a héten számos sajtótermék kérdezett erről. Íme a sor. 

A Pentagon harcba megy, de most a sajtó ellen — Hegseth a szólásszabadság határait feszegeti

Pete Hegseth védelmi miniszter példátlan lépése magasabb szintre emeli a sajtó és a kormányzat konfliktusát. A Pentagon új szabályzatát az amerikai médiumok egységesen utasítják el, a szólásszabadság elleni eddigi legsúlyosabb támadásnak nevezve.
Több tucat amerikai médiacég tiltakozik a Pentagon új sajtószabályai ellen (Telex — Halász Nikolett)

Trump újabb politikai ellenfelét helyezték vád alá

John Bolton nemrég még a világpolitika fontos szereplője volt Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójaként, de kritikus hangvételű könyvet írt volt főnökéről, aki most már nem is titkolja, hogy bosszút akar állni.

Összezavarni bármi áron –az orosz propaganda szerepe és jelentősége Nyugaton és Magyarországon

A Nobel árnyékában: magyar írók, akik közel jártak Stockholmhoz

Minden nemzetnek megvannak a „majdnem Nobel-díjasai”, azok az írók, akik esetében kitartóan emlegetik a díjat – akár komoly jelölés, akár csak kávéházi pletyka formájában. A magyar irodalom különösen gazdag ilyen szerzőkben: 125 év alatt legalább húsz magyar író neve fordult meg valamilyen módon a Svéd Akadémia vélt vagy valós névlistáján. Nem, Wass Albert utóbbin sosem szerepelt. Nyáry Krisztián alábbi írásával most utat vág a magyar Nobel-mítoszok dzsungelében.

Évforduló (2025. február 23.)

Három éve ilyenkor vacsoráztunk a férjemmel, Evgeny Alexeevvel. Még tettem egy elkeseredett kísérletet arra, hogy meggyőzzem: ne repüljön másnap haza Oroszországba, mondja le a tervezett, tíz koncertes tavaszi turnéját, mert bármikor kitörhet a háború, és olyankor mint hadköteles orosz állampolgárt, nem fogják kiengedni az országból, elvihetik a frontra, ahol megölik!

Ungváry Krisztián: A hazardőr, a sakkmester és a hasznos idióták — Könyv

A huszadik század első felének politikatörténetéről már sokan írtak, ám azt a kérdést, hogy mikor és hogyan tudtak volna a nyugati demokráciák más választ kínálni a Hitler által adott kihívásra, csak ritkán vizsgálták részletesen, ahogy az is kevéssé ismert tény, hogy a nácik sikerei mögött 1925-től Sztálin hideg számítása is állt.

Dragomán György: Puskák vagy galambok

„1986 november huszonharmadikán népszavazás volt Romániában. A békét kellett támogatni” – ezzel az apropóval írt húsz éve novellát Dragomán György. Ma, a békepártinak mondott aláírásgyűjtés elindításának napján aktuálisabb, mint valaha.

A férfi, aki gyilkosnak jelentkezett – sosem látott szovjet iratok igazolják a hőstettét

A szovjet megszállás a második világháborút követően korántsem történt olyan problémamentesen, mint azt évtizedeken át sulykolták a tankönyvekben. Magyar civilek több erőszakoskodó szovjet katonát is meggyilkoltak. Baráth Magdolna történész olyan sosem látott dokumentumokat talált orosz levéltárakban, amelyeket a szovjet elhárítás készített a gyilkosokról. A megszállók azonban nem a valóságot rögzítették. A következő történet takarmánytolvajról, félrevert harangról, egy megölt magyarról és egy meglincselt orosz katonáról szól. Meg egy önkéntes tűzoltóparancsnokról, aki magára vállalta a gyilkosságot, hogy megmentse minden tizedik falusi férfi életét. Következzen a pusztasomorjai Sipőcz István történetének kettétört darabja, amit lapunk a nyolcvanadik évfordulóra illesztett össze.