Kiállás a független újságírásért Magyar Újságírók Országos Szövetsége

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A

Kiszivárgott Putyin titkos terve: három részre osztaná Ukrajnát, Magyarország területe is megváltozhat

Az orosz védelmi minisztérium egy új, 2045-ig szóló világrendre vonatkozó tervet készített, amely magában foglalja Ukrajna három részre osztását is. Az Interfax ukrán hírügynökség november 20-i jelentése szerint Moszkva ezt a tervet az amerikai vezetés tudomására kívánja hozni — jelentette a Kyiv Independent.

Eine »Friedensmission«, die der Kapitulation den Weg ebnen soll. Die Ukraine-Politik von Viktor Orbáns Ungarn

Az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme egyre inkább ürügynek tűnik a magyar politikában, és Orbán úgynevezett „békemissziójából” és Ukrajnával kapcsolatos fellépéséből egyedül Moszkva profitál — mutatott rá Rácz András.  

A Német Külpolitikai Társaság, valamint a budapesti Corvinus egyetem kutatója írta az Ország-elemzések (Länder-Analysen) című, számos német intézet által közösen kiadott tanulmány-sorozat esedékes Ukrajna-elemzését, amely „Békemisszió, amelynek célja a kapituláció elősegítése” címmel jelent meg „Orbán Magyarországának Ukrajna-politikájáról”. 

A szerző rendkívül hosszú cikkében részletesen ismertette az ukrán-magyar kapcsolatok történetét az utóbb években, és különösen az Ukrajna elleni orosz támadás óta, továbbá ennek nemzetközi vonatkozásait. 

Végül összefoglalólag rámutatott: a magyar külpolitikai vonal a budapesti állítások ellenére aligha szolgálja az ukrajnai magyarok érdekeit. Nem szolgálja azonban az EU és a NATO érdekeit sem, hiszen élesen ellentmond mindkét szervezet Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának. Mi több, Magyarország diplomáciai fellépésével gyengíti mindkét szervezet belső egységét. Nem szolgálja Ukrajna érdekeit sem, hiszen az úgynevezett „békemisszió” szemben áll Ukrajna kinyilvánított politikájával, ráadásul oda vezetne, hogy Ukrajna de facto elveszti a megszállt területeket, és belemegy abba, hogy az ott élő emberek orosz uralom alá kerüljenek. 

Joe Biden’s last-gasp missile decision is momentous for Ukraine – but Putin will retaliate

Simon Tisdall úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó pillanatban engedélyezte az igen fejlett amerikai rakéták bevetését mélységi oroszországi célpontok ellen, de Putyin meg fogja torolni. A külpolitikai elemző szerint Zelenszkijnek meg kell mutatnia, hogy a fejlemény képes megváltoztatni a harcok alakulását, az európai szövetségeseknek pedig össze kell fogniuk Trump elnöksége előtt.

Ám az fenyeget mindeközben, hogy Moszkva szabotázsakciókat hajt végre, kíber támadásokat és gyújtogatásokat rendel el. De ha a Nyugat úgy véli, hogy az orosz államfő csupán blöffölt, amikor katasztrofális következményekkel fenyegetett, akkor ezt kell mondani.

Egyébiránt Biden döntése üdvözlendő, habár már igen-igen esedékes volt, és pont akkor lett meg, amikor a háború kritikus útelágazáshoz érkezett, mert egyre több halottal és rombolással kell számolni. Az elnök kezdettől fogva túlzottan is elővigyázatos volt, ezért késlekedett folyton a fegyverszállításokkal. De a titkosszolgálat azt jelentette neki, hogy Moszkva harcászati atomeszközöket vethet be, ha Kijev korszerű amerikai rakétákkal vesz célba katonai létesítményeket a határ túloldalán.

Emellett a Kreml aszimmetrikus hadviseléssel megpróbálhatja megosztani a nyugati társadalmakat. Most éppen ezt látjuk. Mivel Trump tanácsadói gyakorlatilag Ukrajna elárulásával fenyegetőznek, Európának bizonyítania kell, hogy nem csupán a száját jártatja. Csakhogy hiányzik a közös akarat, és nincs elég pénz sem. Nem véletlen, hogy Putyin, akinek egy csomó piszkos trükk van a tarsolyában, azt hiszi, hogy megnyerheti a rakétaháborút – írta a brit liberális lap.

Traski Viktor: Az ukrán hadsereg egy része parancsra sem tenné le a fegyvert

Traski Viktor kárpátaljai katona elmondta, mit szól a Munkács külvárosát érő támadáshoz, illetve azt, hogyan látják a háborút négy- és hatéves kisfiai. Ha tudna, már holnap leszerelne. Interjú a háború ezredik napján a születésnapját ünneplő matematikussal.

Tizenhárom megrázó kép az ukrajnai háború ezer napjából

Szülészetet érő bombatalálat, menekülés közben meglőtt gyerekek, utcán kivégzett civilek, szétszakadt családok, árva állatok – a csaknem három éve tartó ukrajnai háború megrendítő pillanatai.

Kiváló katonák, mert jó civilek

Ha Magyarország kormánya nem folytatna dezinformációs kampányt a „béke” jelszavával, akkor is nehéz volna követni, mi történik pontosan az oroszok Ukrajna elleni háborújában, és milyen politikai játszmák zajlanak a háttérben. Szenvedélyek, elfogultságok, félelmek és nem utolsósorban manipulációk zavarják a tisztánlátást. Kevesen ismerik annyira a valóságos helyzetet, mint Glen Grant, aki éveken át volt – gyakran kritikus – tanácsadó az ukrán védelmi minisztérium mellett, mi­után bebizonyosodott, hogy a semlegesség nem védi meg Ukrajnát az orosz agressziótól, és megindult a közeledés a NATO-hoz. Reformokra volt szükség, ám ezek nemegyszer elmaradtak.

Nagy Márton kifakadt: „Nem tudják az emberek, hogy milyen jó nekik Magyarországon”

A kormány megteremti nekünk ezt a tündérországot, de valamiért „nem is érzi” a nép, milyen szerencsés.

„Lesz pénz, ha nem lesz balhé”: a kormány valamennyit enged a volt akadémiai intézetek alapítványosításából

A volt akadémiai intézeteket alapítványba szervező törvényjavaslat a kormány régi, a tudomány autonómiáját szűkítő törekvéseit porolja le. A tiltakozások és az EU-s kutatási források elvesztésének kockázata miatt a kormány engedményt ígér, de az akadémiai ingatlanok magánosítása az asztalon maradt.

Pénzhez kapcsolt reform – megtudtuk, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában

Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.

Az összes budapesti választókerületet átrajzolnák a választási törvény módosításával

18 helyett 16 egyéni választókerület lenne Budapesten.

Egy év börtönnel büntetné az agresszív kommentelést egy új törvényjavaslat

Ha valaki másik ember erőszakos halálát kívánja, az nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságába, olvasható az indoklásban.

A Fidesz immorális törvénymódosítást kezdeményez Karsai Dániel halála apropóján

Törvényt módosít a Fidesz a Karsai Dániel tiszteletére tartott egy perces parlamenti néma csend miatt. 

Tordai Bence: le akarják bontani a családi házunkat, Sára Botond hozott erről határozatot

A független képviselő szerint pártállami bosszúról van szó.

Matolcsy az európai birodalmat ostorozta, Orbán pedig Eurázsia reneszánszáról beszélt, miután beszélgettek egy jót

Orbán Viktor és Matolcsy György az MNB Eurázsia konferenciáján adott elő az EU gazdasági problémáiról és az ázsiai gazdasággal való együttműködés fontosságáról.

Orbán: Sose volt ekkora veszélye az ukrajnai háború eszkalációjának

A miniszterelnök a védelmi tanács szerdai ülése után azt mondta, a következő két hónap lesz a legnehezebb, Magyarországnak minden tapasztalatára szükség lesz, hogy kimaradjon a háborúból.

Újabb számla ment ki Brüsszelből, már 350 millió eurónál tart a magyar pénzbírság

Újabb hatvanmillió euróról küldött számlát hétfőn az Európai Bizottság Magyarországnak az EU Bírósága migrációs ítéletének végre nem hajtása miatt. Közben a kormány az utolsó határidőt is elmulasztotta az első, 93 millió eurós számla befizetésére, aminek magyar projektek látják majd kárát.

Oroszországban rekedt helikopterek, befagyasztott beszerzések: jelentős katonai titkokat loptak el a honvédségtől a hackerek

A külügyminisztérium után a honvédségi beszerzéseket intéző állami céget is kibertámadás érte. A kormány ezúttal is bagatellizálni igyekszik a károkat, ám ütemtervek, személyes adatok és beszerzések is kikerültek. A kiszivárgott dokumentumok szerint veszélybe kerülhet az is, hogy védelmi kiadások elérjék a GDP legalább 2 százalékát, pedig ennek a NATO-vállalásnak a teljesítését Donald Trump is többször követelte.

Légvédelmi rendszereket telepít a kormány Magyarország északkeleti részébe

Szalay-Bobrovniczky miniszter az orosz nukleáris doktrína változását és a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevethetőségét emlegette bejelentésében.

Kiterjesztik az oktatásban a honvédelmi nevelést

A kormány védelmi ipari képzésfejlesztési szakstratégiát is elfogadott, és meg akarja újítani a tisztképzést.

Ilyen is rég volt: kormánypárti és ellenzéki politikusok vitáztak közönség előtt

Kormánypárti és ellenzéki politikusok vitatkoztak a gazdaság helyzetéről. Mellár Tamás szerint a pénzszűkében lévő NER-es nagyvállalkozók hozhatják el a kormányváltást, a KDNP-s Hargitai pedig azt mondta: Trump nem a normalitás, de ő hozhatja el.

Cáfolja az Európai Bizottság, hogy az uniós intézmények azt kérték az Orbán-kormánytól, hogy töröljék el a 13. havi nyugdíjat

Az EB szerint amit a magyar kormány a nemzeti konzultációban kritizál, azzal valójában az általa is elfogadott döntésekre utal.

Takács Péter egészségügyi államtitkár: Vereséget szenvedtem

Elismerte, hogy nem valósul meg a terve, a szakrendelők államosítása.

Pintér Sándor a kórházi konferencián: Lehet, hogy én rosszindulatú rendőr vagyok

Túl a ciklus felén az egészségügyet felügyelő miniszter is ellátogatott a Magyar Kórházszövetség szakmai konferenciájára, ahol bejelentette, hogy a kórházak irányításának központosítását követi az anyagellátásé. Az orvostechnikai beszállítók megdöbbentek azon, hogy a Pénzügyminisztérium megszegte az ígéretét.

Átoklevételt is támogat Gulyás Gergely minisztériuma

Az Öskü Egészség Fesztiválon lehetőség nyílik többek között füvesasszony szolgáltatásainak igénybevételére is.

Megdöbbentő állapotok uralkodnak a Magyar Péter által meglátogatott miskolci gyermekotthonban

Magyar Péter szerdán fotókat osztott meg a miskolci gyermekotthonban uralkodó állapotokról. Távozásakor ráadásul — állítása szerint — a megafonosok „fél órán keresztül üldözték őket autóval, mindenféle közlekedési szabályt megszegve.”

„Hideg lesz, nagyon fel kell öltözni” – több iskola áram és fűtés nélkül maradt az év első havas napján

Van, ahol elmarad a tanítás.

61 435 325 forintba kerül a Szent Korona új vitrinje

„Talán ma a kontinenesen nincs is, csak Angliában ilyen szintű… vitrin.”

Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum

Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum — értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.

Itt van Karácsony Gergely parkolási rendszerváltó csomagja

A Levegő Munkacsoport Litkai Gergellyel népszerűsíti a drágább parkolást.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Ungarn außen vor: Ausgewählte Außenminister treffen sich in Warschau

Az úgynevezett Weimari Háromszög államai – Németország, Franciaország és Lengyelország – külügyminiszterei találkoztak kedden Varsóban olasz, brit, ukrán és spanyol kollégáikkal, valamint Kaja Kallas leendő uniós külpolitikai főmegbízottal. Magyarországot nem hívták meg – adta hírül a portál kedden a német külügyminisztérium közlésére hivatkozva. 

Az idézett szóvivő rámutatott: „A találkozó annak a kifejeződése, hogy szükség van a szorosabb egyeztetésre az EU magját alkotó partnerek között”. 

A tagállamok külügyminiszterei ugyan Brüsszelben tanácskoztak november 18-án, a kisebb csoport célja a jelek szerint az, hogy azon tagállamok nélkül, amelyeknek Ukrajnának nyújtandó segítséggel kapcsolatos álláspontja kétséges lehet. 

„Ennek a találkozónak a lényege, hogy nem vesz részt Magyarország és Szlovákia, amelyek Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos retorikája teljesen eltér a többi tagállam álláspontjától” – mondta a portálnak Wawrzyniec Konarski, a varsói Vistula egyetem politológusa. 

Trump elnök csökkentheti majd az Egyesült Államok európai jelenlétét, és átértékelheti Washington hozzáállását a NATO-hoz. 

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hónap elején kijelentette: a transzatlanti helyzettel és az ukrajnaii háborúval kapcsolatosan hasonlóan gondolkodó államokkal a közeljövőben intenzív konzultációkat szándékozik folytatni. Bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a francia elnököt, a brit kormányfőt, a NATO főtitkárát, valamint az északi és a balti államok állam- és kormányfőit a transzatlanti helyzet és az ukrajnai háború megvitatására. 

A német külügyi szóvivő szerint a mostani tanácskozást nem kell „felcímkézni”. 

Hungarian law to appear before EU Court of Justice after controversy

.Az úgynevezett „”Gyermekvédelmi Törvény” kedden az EU Bizottság, valamint a hozzá csatlakozott 16 tagállam kezdeményezésére az Európai Bíróság luxemburgi európai emberi jogi bíróság elé kerül – írta az Euronews még a keddi első meghallgatás előtt. 

Az LGBTQ-ellenessége miatt erősen vitatott törvény zéró toleranciát hirdet a pedofíliával szemben, de egyben tiltja, vagy messzemenően korlátozza a homoszexualitás és a nem-átalakítások ábrázolását a sajtóban, és a 18 éven aluliaknak szóló oktatási anyagokban. Emellett éles bírálat tárgya az is, hogy a jogszabály összemossa a homoszexualitást a pedofíliával. 

Az Európai Parlament határozatot hozott, amelyben a legélesebben bírálta a törvényt, és azt, amit a demokrácia és a jogállamiság magyarországi lebontásának tekint. 

Magyarország azonban nem hátrált meg, és egy 2022-ben tartott referendumra hivatkozott, amelyen a magyarok a törvényről nyilvánítottak véleményt. Az idézett referendum ugyan nem érte el a szükséges részvételi arányt, ezért érvénytelen volt, de a válaszolók nagy többsége támogatta a kormány álláspontját. 

A törvény miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárás nem járt sikerrel. 

Az EUU Bizottsága 2022 decemberében az ügyet a bíróság elé vitte, azzal, hogy a törvény sérti az uniós jogban foglalt alapvető emberi jogokat. A bizottsághoz ebben további 16 uniós tagállam és az Európai Parlament csatakozott.   

Az Euronews hozzátette: a magyar jogszabály modellje egy hasonló oroszországi törvény. Putyin rezsimje azt 2013-ban hozta meg, és az Európa Emberi Jogi Bíróság négy évvel később jogsértőnek minősítette. 

Kisebb sebészi beavatkozással megúszta a magyar Várhelyi Olivér a biztosjelölti vizsgát

Politikai alku eredményeként mind a hét, még függőben lévő biztosjelölt megkapta a zöld jelzést, így december 1-jén valószínűleg felállhat az Európai Bizottság. Várhelyi Olivértől elveszik a nők szexuális és reproduktív jogait és egy, a Covid után létrehozott, százfős mini-főigazgatóságot.

Lahbib takes added health role from Hungary after EU backroom deal

Hadja Lahbib eddigi belga külügyminiszter, uniós biztos-jelölt portfólióját egészségügyi vonatkozásokkal bővítették egy zárt ajtók mögötti, szerdai éjszakai alku nyomán, amelynek a célja, hogy lendületet adjanak a biztos-jelöltek elakadt meghallgatásainak. 

A tanácskozásra az EP, az S&D, valamint a Megújuló Európa frakciók megbízottai gyűltek össze. E három pártcsalád ellenezte bizonyos jelöltek elfogadását, és a folyamat pártpolitikai játszmákba süllyedt. 

A megállapodás értelmében jóváhagyják Várhelyi Olivér, Orbán Viktor szövetségese, a szélsőjobboldali Európai Patrióták frakció tagja jelölését. Ugyanakkor Várhelyi felhatalmazásait az egészségügyi portfólióban megnyirbálták. 

Lahbibhoz kerülnek egyebek mellett a szexuális és reprodukciós jogok kérései, az egészségügyi válságokra – így a pandémiákra való felkészülés kérdései. 

A Várhelyi megerősítését ellenző képviselők azzal érveltek, hogy a magyar jelölt nem felel meg a tisztségre, egyebek mellett azért, mert az Orbán-kormány köztudottan abortusz-ellenes, és emlékeztettek arra is, hogy a Covid idején Magyarország Moszkvához és Pekinghez fordult vakcináért. 

Lahbib „felkészültség, válságkezelés és egyenlőség” portfóliójába beleillenek az új kompetenciák, emellett az ő jelölését már jóváhagyták, nincs szükség újabb meghallgatásra. Az angol nyelvű belga orgánum szerint még az a kérdés, hogy Várhelyi elfogadja-e ezt a megoldást, ha ugyanis nem egyezik bele, az tovább akadályozhatja az új bizottság felállásának folyamatát. 

Értékek, eszmék, hajtóerők

Hosszú menetelés
Nehéz tudomásul venni azt a tényt – és most már amerikai tapasztalatot -, hogy az embereket sokkal inkább érdekli a mai gond, mint a holnaptól kiszámíthatatlanná váló jövő, és végképp nem törődnek azzal sem, ha a döntési lehetőségeiket, szabadságukat veszi el egy elítélt bűnöző.

Krekó Péter: Orbán még ilyen nemzetközi környezetben is túlmanőverezheti magát egy oroszbarát állásponttal

Változik a hozzáállás az ukrán háborúhoz, Orbán felvetései a „békéről” pár hónapja még abszurdnak hatottak, most már nem azok – mondja Krekó Péter. A Political Capital ügyvezető igazgatója úgy látja, Magyarország már nincs olyan páriaszerepben, mint korábban, de ettől még Orbánnak nincs igaza kezdettől fogva.

KÉRI KÉRDI: Kéri László vendége Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter

Az adásban Bárándy Péter elmondja véleményét a Magyarországon 2020-ban bevezetett rendeleti kormányzásról, és felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormány a többször is meghosszabbított háborús veszélyhelyzetet bármikor felhasználhatja majd az alkotmányos alapjogok, például a gyülekezési jog korlátozására is. Szóba kerül az is, hogy Bárándy Péter miért csalódott a parlamentben ülő ellenzéki pártokban. Emellett a volt igazságügyi miniszter kifejti a véleményét arról is, hogy miért nem emelik fel a hangjukat a jogászok sem a hazai demokrácia állapota miatt.

Parászka Boróka: A polgár, ha van benne életösztön

A polgár, ha van benne életösztön, akkor tudja, hogy Orbán Balázs, és pláne Orbán Viktor nagyon is tudatosan járt és jár el. Ezek nem hibák, ez maga a rendszer. A múltat úgy hajlítani, hogy az a fennállót igazolja. A múltból bármi áron bármit a jelen érdekeihez lehet csiszolni. „Lépésről lépésre” jutottunk ide 1956 kapcsán is. Vélemény.

Lakner Zoltán: Választási osztogatás biztosan lesz, ha kell, kínai hitelből

2025 valóban kulcséve lesz Orbán Viktornak – véli Lakner Zoltán politológus. Vagy meg tudja fordítani a gazdasági és politikai lecsúszást, vagy marad a kínlódás. Biztos, hogy karaktergyilkosságokra és kampányosztogatásra is fel kell készülni, még ha nem is lesz rá fedezet.

Tényleg botrányos a választási törvények módosítása, de a javaslat tartalmával nem az a baj, hogy a változások kihatnak az ellenzék várható esélyeire

A helyes kérdés viszont az, hogy igazságosak, törvénytisztelőek, és az állampolgárok érdekeit szolgálják-e a változások. Szerintem az arányosság követelményéből is csúfot űznek a szabályok, a térkép egy része pedig bohócot csinál az egyéni választókerület fogalmából.

Ez már nem az ösztönös népvezér országjárása

Magyar Péter Szerencsen és Miskolcon kezdte meg őszi országjárását. Bár a formátum ugyanaz, mint tavasszal volt, Magyar korántsem. A politikus változtatott beszédeinek stílusán és tartalmán is, ez pedig az országjárás dinamikájára is hatással van.

Azonnali válaszokat várok az orbáni gyermekvédelem vezetőjétől!

Ismerjék meg a totálisan szétvert gyermekvédelem vezetőjét, Cséplőné Gönczi Veronikát, aki tegnap politikai komisszárként megakadályozta, hogy a kórházakhoz hasonlóan bemutassam a nyilvánosságnak, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a gyermekotthonokban.
Az első meglátogatott miskolci gyermekvélelmi intézmény Manócska részlegének vizesblokkja (Facebook — Magyar Péter)

Magyar Péter-ügy: sok csereszabatos Vertán György van a NER-ben

A leninista, bolsevista államfelfogás megnyilvánulásairól is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Dellában.

Nem kell, hogy Magyar Péter szeressen minket – nyúlfarknyi válasz, hogy a Mandiner is megértse

Levelet kaptunk a Mandinertől tegnap. A kormánylap afelől érdeklődik, mi a véleményünk Magyar Péternek „a szakma egészét becsmérlő szavairól”. Rövid válaszunk következik.

A 444 válasza Magyar Péternek: A tiedétet!

Bekapcsolódnánk, illő tisztelettel az agyhalott valóságsóba. Női napszemüvegünk van, kurvaanyázni mi is tudunk. De azzal speciel együtt tudunk élni, ha Magyar utál, Orbán utál és Gyurcsány is utál. Sőt.

Radó Péter: Program a lerombolt közoktatási rendszer helyreállítására (1.)

A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet.

A tanár már nem gondolkodni tanít, hanem egy hivatalnok

„A tanár nem pedagógus már, nem magyartanár, nem gondolkodni tanít, hanem valamifajta hivatalnok“ — mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Klubrádió reggeli műsorában. A kormány szigorítaná, hogy milyen tankönyvekből taníthatnának a tanárok. Az erről szóló törvényjavaslat jelenleg a parlament törvényalkotási bizottságának eljárására vár. A Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete tiltakozik az újabb korlátozás ellen.

Addig jó, amíg gyerek vagy.

Mi felnőttek hajlamosak vagyunk így gondolkodni a gyerekkorról. Pedig gyereknek lenni nem mindig könnyű. És persze szülőnek sem. Minden dötésünkkel életeket befolyásolunk, ez pedig óriási felelősség. Pláne akkor, ha a gyerek élete egészségügyi, anyagi vagy családi okok miatt különösképpen nehezített.

„Miért ilyen titokban csinálják?” – az Országos Bírói Tanács alkalmazkodik a kormány táncrendjéhez

Napok óta forronganak a bírók a kormány és az OBT vezetésének titokban tartott közös megállapodástervezete körüli kavarás miatt. Egyelőre úgy látszik, hogy az egyenrangú hatalmi ágak egyeztetése helyett a kormány a bérgyeplővel jelzi az igazságszolgáltatásnak, ki ül a szekér bakján.

Kiterítette a lapjait a kormány — Mire számíthatnak jövőre a nyugdíjasok?

A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.

Orbán végtelen lázadása: lassan már tényleg ott tartunk, hogy egy fillért sem kaphatunk a zárolt EU-pénzekből

Fél éve teljesen megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között a zárolt uniós támogatások feloldásáról. Az ok: Budapesten hiányzik a politikai akarat a megegyezéshez. Közben Orbán Viktor harcot hirdetett az uniós bírósági ítéletek ellen is, ami még plusz sok száz millió euróba kerül az országnak.

Új fejlődési pálya vagy zsákutca?

A rendezvényen a magyar gazdaság termelési szerkezetéről, versenyképességéről, a kormány fejlesztéspolitikájának hatásairól és a kívánatos irányokról beszélgettünk előadóinkkal.
Előadóink: Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár és Molnár László közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Orbánék egy Brüsszelnek küldött anyagban leplezik le magukat: kamu, hogy 6%-os növekedést hoz a gazdasági semlegesség

Ráadásul még a gazdasági semlegesség fogalmát is kerülték a dokumentumban. Valamiért nem dicsekednek a hamarosan eljövendő magyar gazdasági csodával Brüsszel előtt.

Hivatalos: a kormány még 500 ezer munkahelyet akar – öregeknek, fiataloknak és vendégmunkásoknak

Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.

„Ért ennyit ez a politikai bosszú?“ – hiába próbáltak hozzájutni az uniós pénzekhez független polgármesterek, most a fideszesek megkapták

Velence és Pusztaszabolcs korábbi polgármestere túszul ejtett pénzekről beszél, míg a kormánypárti politikusok újrahangolt, jó együttműködésről az új, fideszes vezetőkkel.

Rejtélyes biztosi csapat dolgozik Orbán Viktornak és kormányának évente körülbelül kétmilliárd forintért

Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, de egyetlen biztos havi illetménye 2 millió forint körül van, plusz egyéb juttatások és saját titkárság.

Magyarország, 2024: megnéztük, miért nem lehetett három hétig fürödni a tatabányai pszichiátrián

Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ápolók az ágyaknál, lavórral kezdték „fürdetni” a betegeket: teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, hogy legalább a legszükségesebb testrészeket áttöröljék – tudta meg a Válasz Online. Mindez nem Kalkuttában játszódott le harminc évvel ezelőtt, hanem az éppen világpolitikai nagyságát ünneplő Magyarországon, ezekben a hetekben: a tatabányai kórház pszichiátriáján ment el a meleg víz majd’ három hétre. A kórházak műszaki karbantartását éppen idén központosították, s szervezték ki a munkákat egy NER-kedvenc cégnek.

A hazai lombikprogramok atyja szerint közpénzpazarlás zajlik az államosított lombikellátásban — Forbes.hu

Szerinte közpénzpazarlás zajlik az intézményeknél, a program vezetője pedig veszni hagyja a Kaáli Intézetek egykori dicsőségét.

„Kormányokon átívelő egészségügyi stratégiára van szükség“

Egy ország lakosságának egészségi állapota akkor fejlődik, és ezzel tud igazán jó hatást gyakorolni a gazdaságra, ha van kormányokon átívelő, hosszú távú egészségügyi stratégia – véli Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.

Komáromi: Nemzeti konzultáció helyett covid-védőoltást kellett volna rendelni

Bár kevés mintát vizsgálnak, azokból is egyértelműen kiderül, hogy a koronavírusos megbetegedések száma emelkedik. Komáromi Zoltán szerint az illetékesek dilettanciáját bizonyítja, hogy nem rendeltek be védőoltást.

Ez az aszály volt a végső? Összeroppan a magyar szántóföldi termelés, ha nem lépünk

A sorozatos aszályok felszínre hozták a magyar élelmiszergazdaság történelmi sebezhetőségét: olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? A lengyel és az ír példa bizonyítja: a feldolgozott élelmiszerekkel és magasabb hozzáadott értékű zöldségekkel, gyümölcsökkel lehet kitörni a zsákutcából. Legalábbis ezt állítja tanulmányában öt kutató, akik az utóbbi idők legátfogóbb elemzését adják a magyar szántóföldi termelés helyzetének.

Drágulhat a Paks II. beruházás! — Fontos lépést kezdeményezett a kormány

A Paks II. beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése, ezért megteremti a kormány annak a lehetőségét, hogy a kivitelezési szerződésben rögzített kulcsrakész 12,5 milliárd eurós árat meg lehessen emelni, és az egyéb felmerült műszaki szempontok miatt is módosítani lehessen a kivitelezési szerződést – ez derült ki a kedd éjjel a parlament oldalára feltöltött törvénymódosítási javaslatból.

Az ingatlanárakat meglöki a kormány családtámogatási rendszere, de a születések számának növelésére alkalmatlan

A csok plusz program egyelőre kudarcos, ha a cél a gyerekvállalási kedv ösztönzése. Az volt a tavaly zárult eredeti csok is, egyik konstrukcióval sem sikerült megközelíteni a kívánatosnak tartott 2,1-es termékenységi rátát.

„Az orosz propaganda célja, hogy az információs teret megtöltse hamisítványokkal, és ne maradjon hely másnak“

Az oroszok fő narratívája szerint Ukrajna bukott állam, ezt az üzenetet minden célcsoportnak személyre szabottan sulykolják. Interjú a VoxCheck ukrán független tényellenőrző projekt két vezető szakértőjével, Valerija Sztepanyukkal és Szvitlana Szlipcsenkóval.

Nem ezer napja van háború, hanem 3926 napja

Természetesen fontos megemlékezni a nagyléptékű eszkaláció ezernapos évfordulójáról is. Azonban ennél is fontosabb észben tartani, hogy ez a háború 2014 tavasza óta tart folyamatosan. 
Az intenzitása változott ugyan (2015-2022 között egy kevésbé intenzív időszak volt), de folyamatosan háború volt, a fegyverszüneti kísérletek nem hoztak valódi fegyvernyugvást.

Die Schlacht der Ukraine gegen den Imperialismus

Ukrajna harca az orosz imperializmus ellen azt mutatja, milyen káros a birodalmi nagyság iránti nosztalgia. Ezt most Ukrajnának kell megszenvedni Európa többi részéért is — erről írt hosszú cikket Michael Ignatieff ukrajnai származású történész, a CEU volt rektora, a kanadai liberális párt volt elnöke a liberális bécsi lapban, a „Mások írták” című rovatban. 

Ismertette Ukrajna újabb kori történelmét a sztálinizmus idejétől, majd rámutatott: az ukránok azért harcolnak, hogy az emberek maguknak és gyermekeiknek jobb jövőt biztosítsanak.  Úgy látszik azonban, hogy mi, többiek ezt nemigen értjük meg: pedig a háború kezdete óta félmillió orosz, és talán ugyanannyi ukrán vesztette életét, vagy sérült meg. 

Oroszországon kívül minden más európai birodalom feladta a gyarmatait, és hozzálátott azon károk feldolgozásához, amelyeket a birodalmuk a gyarmati alattvalóknak és a saját népüknek okoztak, hiszen a gyarmatokkal jött faji hierarchia és a faji alapokon nyugvó uralom, erőszak és kegyetlenség feltalálása. 

Ezek a mérgek még ma is hatnak. Még Amerikában is — amely soha nem rendelkezett gyarmati birodalommal, de igencsak nagy hasznot hozó globális hegemóniával bírt – ezeket az atavisztikus érzelmeket hirdeti és használja ki Donald Trump a „Tegyük újra naggyá Amerikát” jelszavával.   

Nem lehet demokráciát építeni úgy, ha nem vesznek búcsút a birodalmi nagyságtól és az elvesztése miatti nosztalgiától. 

A társadalmak csak akkor tudják megteremteni a valóság talaján álló, és nem fantáziaképeken nyugvó politika lehetőségét, ha szembenéznek a múltjukkal. Nagy-Britannia 1945-ben megértette, hogy csak India és Palesztina feladásával építhet odahaza demokráciát, Németországot előbb le kellett győzni, hogy feladja az európai és ázsiai gyarmati birodalomról szóló álmait. 

Oroszország maradt az egyetlen európai társadalom, amely soha nem nézett őszintén szembe birodalmi múltjával. Örökre lezárta maga előtt a demokratikus fejlődés felé vezető utat azzal, hogy nem volt hajlandó szembenézni Sztálin örökségével és bűntetteivel, amelyeket Ukrajnában és a többi „leigázott nemzettel” szemben elkövetett. Kiszolgáltatták magukat egy olyan ember zsarnokságának, aki csak ágyútöltelékké teheti a fiaikat. 

Ukrajna ez ellen a halálos kór ellen küzd a nevünkben is. Egy szabad Ukrajnának aztán majd meg kell kötnie a maga békéjét a régi Oroszország maradványaival. Pillanatnyilag kidobálják Tolsztojt, és ledöntik Nagy Katalin odesszai szobrát. Később azonban komplexebb szembenézésre lesz szükség. Az egész történelmet kell nézni, nem csak azokat a részeit, amelyek beleillenek a saját mitológiákba. 

Amint az ukrán emberek kiharcolták azt a békét, amellyel élni tudnak, a szabad Ukrajnának szembe kell néznie azokkal a nyomokkal, amelyeket az orosz múlt hagyott a lelkükben, és meg kell szabadulniuk ettől a múlttól. Csak ezután láthatnak hozzá a terroron, erőszakon és félelmen túli új történelem írásához – mutatott rá Ignatieff. 

Germany on mysterious broken cables in Baltic Sea: ‘It is sabotage’

Damaged undersea infrastructure has sparked political alarm in Berlin and Helsinki.

Soros György egykori pártfogoltja lesz Trump pénzügyminisztere

A dél-karolinai születésű, 62 éves Scott Bessent akkor állt Trump mellé, amikor a Wall Streeten még senki más.

Replacing Pressman: Who Could Be the Next US Ambassador to Hungary?

Ki lehet az Egyesült Államok budapesti nagykövete David Pressman után – ezt feszegeti a folyóirat, amely azért ezúttal csak kivételesen szerepel a szemlében, mert a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák. 

A cikk szerint szinte biztos, hogy Trump választási győzelme nyomán David Pressmannak távoznia kell, mert kritikusan viszonyult a magyar kormányhoz. 

A cikk egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva azt írta: „A Trump-kormányzat egyik legszorosabb európai szövetségeséhez” küldendő nagykövet körüli találgatásokban leggyakrabban Nancy Brinker merül fel, aki már betöltötte ezt a posztot, továbbá David Corstein, aki Trump nagykövete volt Budapesten, valamint Bryan Leib. 

A cikk ismertette Brinker és Cornstein karrierjét, utóbbiról megemlítve, hogy nagyköveti voltában – Pressmannal ellentétben gyakran védelmébe vette az Orbán-kormányt, és a mostani választási kampány során is számos esetben hangoztatott Orbán Viktoréhoz hasonló nézeteket. 

A három személység közül Bryan Leib emelkedik ki, mert még nem volt nagykövet Budapesten. Ő képviselő-jelölt volt Floridában, és jelenleg az Alapjogokért Központ elnevezésű konzervatív intézetben dolgozik. (A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának, a CPAC Hungary társszervezője. A szerk.)  Gyakran látogat Magyarországra, és sokat foglalkozik vele, valamint a magyar kormányt érő bírálatokkal. Pressman szenvedélyes bírálója, és gyakran kérdőjelezi meg Pressman megnyilvánulásait az X közösségi oldalon is. Kijelentette: „Nem titok, hogy nagy megtiszteltetés lenne számomra ebben a tisztségben szolgálni. Ideje, hogy Tegyük újra naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat”. Végül a cikk idézte Leib X-bejegyzését, amelyben a választás után azt jósolta: „A Trump-kormányzat alatt Magyarország Európa egyik   

erőműve lesz”. 

Die Reaktionen auf den Haftbefehl gegen Benjamin Netanyahu

Josep Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja felszólította az unió tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a Nemzetközi Büntető Bíróság Netanyahu és a többi felelős ellen kiadott elfogatási parancsát, és hangsúlyozta: szerződő felekként ez kötelességük is – írta a német hetilap a paranccsal kapcsolatos nemzetközi visszhangot összefoglaló cikkében.

A cikk megállapította: a bíróság döntése az EU-tagállamokban nagyrészt elfogadásra talált, a Fehér Házban viszont elutasítást váltott ki. 

A holland külügyminiszter leszögezte: országa kész a parancs végrehajtására. A francia külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a francia reakció megfelel majd „a Nemzetközi Büntető Bíróság alapító okiratának”, de arra nem válaszolt, hogy adott esetben letartóztatnák-e Natenjahut. 

Orbán Viktor már májusban elutasította Karim Khan főügyész vonatkozó indítványát, és ezzel azt is világossá tette, hogy nem foganatosítja a parancsot, amennyiben Netanyahu – akivel szoros kapcsolatokat ápol -, Magyarországra menne. (A prancs kiadása után Orbán Viktor már magyarországi látogatásra hívta az izraeli kormányfőt – a szerk.)  Budapest mellett az EU-ban Csehország és Ausztria, valamint Németország tekinthető Izrael legelkötelezettebb támogatójának.

Az amerkai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közölte: „Az Egyesült Államok határozottan elutasítja a Nemzetközi Büntető Bíróság döntését, hogy letartóztatási parancsokat adott ki magas beosztású izraeli tisztségviselők ellen. Változatlanul mélyen aggódunk a főügyész sietsége miatt, valamint azok miatt a nyugtalanító eljárási hibák miatt, amelyek ehhez a döntéshez vezettek”. A szóvivő hozzátette: Washington egyezteti a partnereivel a következő lépéseket. 

A Trump által jövendő nemzetbiztonsági tanácsadónak kiszemelt Mike Waltz is elítélte a bíróság lépését. „A Nemzetközi Büntető Bíróság nem hiteles, és az Egyesült Államok már cáfolta a felhozott vádakat. Izrael jogosan védte az országot és a határokat jogosan védte a gyilkoló terroristák ellen. A bíróság januárban erős reakcióra számíthat antiszemita elfogultsága miatt, akárcsak az ENSZ”.   

Titkos találkozót tartott az ENSZ segélyszervezete palesztin terroristákkal Libanonban

A 2017-ben megtartott találkozón Pierre Krähenbühl, az UNRWA volt főbiztosa szívélyes megbeszélést folytatott a palesztin terrorszervezetek vezetőivel, és arra kérte őket, hogy tartsák titokban a libanoni találkozót.

Budapest két tűz között

Európai integráció, kül-és biztonságpolitika

Szlovákia és Lengyelország választott. Miként alakul az új kormányokkal az együttműködés bilaterális és V4-es, illetve uniós szinten? Mely országok fűzhetik szorosabbra az együttműködést, és mely témákban? Ki kaphatja meg előbb a befagyasztott EU-s pénzeket, Lengyelország vagy Magyarország?

• Időpont: 2023. november 29., 10:00-11:00
• Helyszín: online esemény (Zoom)
• Nyelv: Magyar (angol tolmácsolással)
• Patner: Political Capital

Újabb hangfelvétel szivárgott ki MAGYAR PÉTERRŐL! Marika for Prezident No.36.

Stand up jegyek itt: https://dumaszinhaz.hu/eloadasok/?fellepo=&helyszin=&idopont_tol=&idopont_ig=&kereses=1&cim=A+magyar+csodaItt tudtok minket támogatni: h…

Svédország 12 nyelvű kiskönyvvel készíti fel lakóit egy háborús helyzetre, léptek a finnek, norvégok, németek is

Az európai államok vezetői egyre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy fegyveres konfliktus tör ki Oroszország és országuk, illetve Oroszország és a NATO között. Bár a háborús pszichózis keltésében az Orbán-kormány jár élen azzal, hogy naponta vizionálja azt, hogy a NATO hibájából kitör a harmadik világháború, a kontinens többi kormánya Oroszországot teszi felelőssé a veszély növekedéséért és párbeszédet folytat polgáraival a honvédelemről. A magyar kormány, amely évek óta a háborús veszélyhelyzet körülményei között irányítja az országot, nem érzi szükségesnek a polgárok tájékoztatását.

Megszűnik az Ügyfélkapu: a három legfontosabb dolog, amit tudni kell

Lépésről lépésre mutatjuk meg, hogy mit kell tennie a 2025. január 16-án lejáró határidő előtt.

„Ezt a fiút nem érdemes börtönbe csukni. Attól nem lesz jobb a világ“

Mi van, ha nem arcon köpsz valakit, hanem megsimogatod? Interjú Révész Bálinttal, a Kix társrendezőjével gördeszkás bébiszitterkedésről, egy büntetőügy alakulásáról és arról, hogy a szegénységnek tényleg nincs színe.