Magyar Bálint: A maffiaállam felszámolása – Program a bűnöző állam és a felülről vezérelt korrupció leküzdésére

Magyarországon a korrupció alacsonyabb szintű („bottom-up” típusú) formái visszaszorulóban vannak, alapvetően az alábbi területeken és okok miatt:

Közömbösök lázadása

Francis Fukuyama 1992-ben, az európai kommunista rezsimek bukása után úgy gondolta: egyetemessé válik a liberális demokrácia. Magyarország ennek a hipotézisnek az egyik látványos cáfolata, hiszen mára nemhogy megvalósult volna a szabadság politikai rendszere, de a XXI. században egyre inkább eltávolodtunk tőle. A történelemnek azonban nemcsak ebben az értelemben sincs vége nálunk, hiszen mostanában az eddig sziklaszilárdnak látszó illiberális, nem demokratikus rendszer is inogni látszik. Valuch Tibor történész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora a jelenkori Magyarország társadalmi, kulturális, mentalitásbeli folyamatait vizsgálja. Őt kérdezem: miért alakult így az ország sorsa, és mennyire mélyek a mostani változások?    

„Orbán sem kerülheti el a kis államok vezetőinek sorsát”

A magyar miniszterelnök a szélsőjobb referenciapontja, de a nagyobb játékosok jobban érvényesülnek nála. A választás után csökkenhet a nyomás, a Fidesz gyenge szereplése miatt nem feltétlen rendül meg a NER. Magyar Péter hosszú távon akár át is veheti a rezsim üzemeltetését. Interjú Hegedűs Dániellel, a German Marshall Fund elemzőjével.

A Hamász felfüggeszti a tűzszüneti tárgyalásokat a rafahi légicsapás miatt

A megbeszéléseket a héten olyan új javaslatok alapján folytatták volna, amelyekről az amerikai, izraeli és katari tárgyalófelek pénteken Párizsban állapodtak meg.

„Aki ilyesmit csinál, az nem akar békét” – 60 óra a harkivi terrorban

Bármikor bármi becsapódhat. Az egyiknek láttuk a következményeit is – hét halottat. Oroszország az elmúlt hetekben újrakezdte a támadást Ukrajna északkeleti része, Harkiv megye ellen. A kezdeti lendület megtorpanni látszik, úgyhogy marad a szokásos recept: a lakosság terrorizálása. Menekültek, föld alatt tanuló gyerekek, terebélyesedő temető. Meg az abszurd a delfinekkel. Helyszíni riport.

Szijjártó egyedüliként nem szavazta meg az orosz és belarusz termékekre kivetett büntetővámokat

Az EU elfogadott egy rendeletet, amely szerint az Oroszországból és Fehéroroszországból behozott mezőgazdasági termékeket büntetővámmal sújtják. Egyetlen tagállamként Magyarország nem szavazta meg ezt a döntést, Szijjártó Péter tartózkodott. Mindez egy nappal a külügyminiszter – mezőgazdaságot is érintő – minszki üzleti tárgyalásai után történt. 

Egyre több itthon a korai iskolaelhagyó, míg a legtöbb európai országban csökken az arányuk

A lemorzsolódásban nagyon sokat számít, hogy valaki milyen településen lakik. A korai iskolaelhagyás messzire vezető társadalmi problémákat okoz.

Kiss-Rigó Lászlóék veszik át a budapesti állami nevelőszülői hálózatot

Mostanra a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató lett az ország legnagyobb gyermekvédelmi intézménye.

Konténerekbe költöztetik a gyömrői iskolát

A szülők eleinte idegenkedtek az ötlettől, a 2,5 milliárd forintos átmeneti megoldásra viszont azért volt szükség, mert a Fekete István Általános Iskola eredeti épülete teljesen tönkrement.

Eurostat: Magyarország a sereghajtók között van a családtámogatások tekintetében

Az EU-ban az egy főre jutó családtámogatások átlagos összege 777 euró, nálunk mindössze 292 euró volt 2021-ben.

Még a vizeletmintához szükséges műanyag pohár is hiányzik a védőnői munkához

Azóta romlott sokat a helyzet, mióta az állam átvette a védőnői hálózat működtetését.

Minden, amit tudni lehet a Kínával aláírt tizennyolc megállapodásról

Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása alkalmával tizennyolc megállapodást írtak alá a két ország képviselői. Annak jártunk utána, miről szólnak ezek, és mi valósulhat meg belőlük. Kína fontos dolgokat építene Magyarországon, és hozná az otthon már bevált propagandáját is.

Alkotmánybíróság: Nem alkotmányossági kérdés, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Fidesz-propagandát hirdet

A beadvány aláírói azt sérelmezték, hogy a kabinetiroda által üzemeltetett oldal a baloldalt háborúpártinak nevezte, ezzel sértette az állam politikai semlegességének követelményét.

A kormány suttyomban megveszi a Dürer Park irodaházait, és már ki is fizetett 80 milliárdot

Ezúttal a Garancsi-Tiborcz páros örülhet, a végösszeg 120 milliárd forint lehet. A Városliget mellé Nagy Márton minisztériuma és a Magyar Fejlesztési Bank költözhet.

Megvan: ő lesz a következő magyar űrhajós

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát — jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Kevés lesz idén a meggy, a gazdák átlag alatti termést várnak

Az egész magyarországi gyümölcsszezon sem tekinthető átlagosnak.

Itt a forgatókönyv a választás napjára: megvan, hány órára várhatóak az eredmények

Arról is tájékoztatott az NVI, hogy az önkormányzati vagy az EP-szavazás voksait összesítik-e elsőként.

Medián: A Tisza tovább erősödött, de a Fidesz is

Bajban vannak a Tiszán túli ellenzéki pártok: a DK–MSZP–Párbeszéd szövetségnek legalább az EP-ből kimaradástól nem kell egyelőre tartania, a Momentum és a Mi Hazánk már billeg, a Kutyapárt viszont bezuhant, a többiek esélyeiről pedig beszélni is túlzás – derül ki a Medián e heti, ám még a televíziós viták előtti felmérésből.

Egy dolog a közvélemény-kutatás, de a Fidesz rejtett ereje meglepetést okozhat a választáson

A Fidesz társadalmi beágyazottságát és ezáltal mozgósítási képességét még mindig hajlamosak alábecsülni egyes szakértők. Márpedig az EP-választás mindig mozgósítási verseny, és a kormánypártnak ebben jól bejáratott módszere van.

Választás 2024: Öt év alatt eltűnt több mint 170 ezer szavazó

A névjegyzékben ennyivel csökkent a választásra jogosultak száma.

Körösényi András: Orbán volt pont olyan, mint most Magyar Péter

A politikatudós úgy látja: a közmédiás EP-lista-vezetői vita megrendezése komoly változást jelez; a kampányszakemberek azt gondolhatják, inkább vitatkoznak Magyar Péterrel, hátha meg lehet fogni. Orbán nem nyilvános eseményeken kampányol: lehet bármekkora rutinja, megdobhatják paradicsommal.

Az utolsó bohóc emojit is Magyar Péter írja a Megafon posztjai alá hajnalban, de már van mögötte egy láthatatlan csapat

Miközben Magyar Péter az országot járja, Budapesten egy operatív csapat szervezi a Tisza Pártot. A választás után professzionalizálnák a működést, de Magyar megőrizné a mozgalmi jelleget, hogy a jövőben is gyorsan tudjanak reagálni. A politikai döntéseket Magyar hozza, de már hallgat másokra is. Két fontos háttéremberrel is beszéltünk, akik egy startuphoz hasonlították a Tiszát.

A választók azt érezhetik, hogy megbüntetik Orbánt és az ellenzéket, ha Magyar Péterre szavaznak

Lakner Zoltán és Ruff Bálint a Fidesz problémáiról, az ellenzék hibáiról, a Tisza Pártról és a politizálás új szakaszáról. Páros interjú!

Orbán belátta, hogy egy mondatnyi energiát sem szabad most a bizonytalanokra fordítani

Végigkövettük szombaton a miniszterelnök és Lázár János kampányát. Utóbbi szerint változás kell Hódmezővásárhelyen, mert most az ő polgármesterük a leghülyébb.

Kokainozás, migránsozás, pedofilbotrány — a közmédiás vita 15 percben

Ilyen pillanatokat az Orbán-rendszerben még nem láthattunk a köztévében.

Gyáva és unalmas produkció volt a köztévés vita — Lakner & Ceglédi 96.

Miért a Várkert Bazárban volt ez a „csonka vita“? Kinek kedvezett ez a lebonyolítás? Kik a nyertesei és vesztesei a vitának? Mi az értéke a vitának? Miért problémás bemenni a magyar televízióba? Megéri úgy játszani a rendszer játékszabályai szerint, hogy aztán felmondjuk a kommentmezőt?
Miért lett volna jobb a Kutyapártnak Törley Katalint megmutatni Bruti helyett? Miért volt kafkai-élmény az egész vita? Milyen esélyek mutatkoznak az EP-választáson? Többek között ezekre válaszol Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán.

Budapesti főpolgármester-jelöltek vitája

Mekkora mozgástere van egy főpolgármesternek az Orbán-rendszerben? Hogyan lehet majd többséget teremteni az újonnan felálló Közgyűlésben? Mik a legfontosabb fejlesztési prioritások? Mit kezdjünk a lakhatási válsággal, a turizmussal, a klímaváltozással, a kulturális élettel, a fővárosi közlekedéssel vagy éppen Budapest rozsdaövezeteivel?
A Partizán budapesti főpolgármesterjelölti vitát tart a Vasas Székházban, ahol itt van velünk Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is. A Fidesz-KDNP jelöltje, Szentkirályi Alexandra nem válaszolt a megkeresésünkre.

Több száz venezuelai menekültet jelentettek be az I. kerületben, ha akarnak, szavazhatnak is

Egy Fő utcai idősotthonban kaptak lakcímet, és ez kihathat a választásokra is.

Európa eljelentéktelenedése

Orbán a saját szuverenitását félti. Macron Európáét.

EU ministers fume as ‘outrageous’ Hungary yet again blocks military aid for Ukraine

AzEU tagállamainak külügyminiszterei dühöngnek, amiért Magyarország vérlázító módon újra akadályozza az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt, Budapest pedig beássa magát, és nem hajlandó támogatását adni, ezzel erős nemtetszést váltva ki a többi tagállam részéről. 

„Nyugtatgatnom kell magamat, amikor erről beszélek, mert ez már teljesen nevetséges és égbe kiáltó” – idézett egy vezető uniós diplomatát a portál, aki ezt még a külügyminiszterek értekezlete előtt mondta. 

A diplomaták azt hitték, hogy a külügyminiszterek és a védelmi miniszterek e heti tanácskozásain elfogadják az új, 6.6 milliárdos csomagot, de ez nem történt meg, mert Budapest ellenállt, és ez csak egyetlen eset a Magyarországgal kapcsolatos, növekvő számú problémák közül, amelyek alapja, hogy Orbán nem hajlandó támogatni Ukrajnát – írta a portál, és 

számos példát hozott fel arra, hogy milyen elképzeléseket akadályozott már Magyarország, „az EU leginkább oroszbarát tagállama”. 

A frusztráció akkor tetőzött, amikor a tagállamok EU-nagyköveteinek nem sikerült egyetértésre jutni a segélycsomag ügyében múlt szerdán. Úgy volt, hogy pénteken újra összeülnek, de végül nem tették, és így a miniszterek elé nem került új indítvány. 

Magyarország azzal indokolta ellenzését, hogy az OTP szerepel egy nem hivatalos ukrán listán, amely a háború támogatóit sorolja fel. Egy uniós tisztségviselő azonban leszögezte: „A lista eltűnt”. Budapest most másba kötött bele. Szijjártó Péter hétfőn azt mondta kollégáinak, hogy Ukrajna diszkriminálja a magyar cégeket, és Budapest nem fizetheti a háború árát – mondták el diplomaták, akiket tájékoztattak az ülésről. 

Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki gyakran csap össze Szijjártóval, rámutatott, hogy az EU egésze megfizeti Ukrajna támogatásának az árát, Berlinnek például milliárdokba kerül az orosz földgázról való lemondás, miközben Magyarország továbbra is vásárol orosz gázt. 

Ráadásul nem ez az egyetlen kétes magyar kifogás: Szijjártó óvott attól az „őrült” ötlettől hogy Európában az Ukrajna haderő fogyatkozása miatt az EU bevezesse a kötelező katonai szolgálatot – ilyesmiről azonban szó sincs sem az EU-ban, sem valamely tagállamban. 

A balti államok miniszterei valamint Joseph Borell külügyi főmegbízott részleteket kért Szijjártótól a magyar cégek állítólagos ukrajnai diszkriminálásáról, és bírálták Budapestet. 

Diplomaták aggódnak, hogy a magyar blokád elhúzódhat a jövő hónapban esedékes EU-csúcsig, és akkor Magyarország arra használhatja fel az Ukrajnának nyújtandó segítség akadályozását, hogy elérje a jogállamsági problémák miatt befagyasztott támogatások, vagy egy részük feloldását. 

A türelem erősen fogy, de a többi tagállam nemigen tud miz tenni, mert az úgynevezett Békealappal kapcsolatos döntések konszenzust követelnek, vagyis Magyarországnak vétójoga van. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter Magyarország magatartását az EU „strukturális problémájának” nevezte. Újságíróknak rámutatott: „Megvizsgáltuk ezt a kérdést, és azt láttuk, hogy az EU Ukrajnával kapcsolatos tervezett döntéseinek 41 százalékát Magyarország akadályozta vétóval. A Békealapot blokkolja, a csatlakozási tárgyalásokat túszul ejtette, és folytathatnám” – mondta. „Szinte minden vitánkat és szükséges döntésünket egyetlen ország akadályozza. Ezért ideje ezt úgy tekinteni, hogy nem más, mint szisztematikus akadályozása minden olyan törekvésnek, amelynek az a célja, hogy Az EU komoly szerepet tölthessen be a külpolitikában” – idézte a portál a litván külügyminisztert. 

„Bármibe kerüljön is Ukrajna támogatása, ezek a költségek százszor nagyobbak lesznek, ha hagyjuk, hogy Ukrajna veszítsen.“

Emblematikus képek. A volt kelet-európai, egykor szegény és kis jelentőségű, lesajnált tagállamok már nem másodrangú tagok többé, egyenrangú és nagyon fontos oszlopai a közös európai biztonságnak, vannak eszközeik és tenni is akarnak érte. A közös ügynek, ahol nem számít pártcsalád, politikai nézet, nemzetiség, csak az európai haza védelme a szabadságunkat, békénket és jólétünket fenyegető orosz agresszortól. A fenyegetés csak jobban összecementezte az európai egységet.

Hiába állítja Szijjártó, az EU nem akar és nem is tud kötelező európai sorkatonaságot bevezetni

Az egyetlen politikus, akinek név szerint ilyen kijelentést tulajdonítottak, egyértelműen cáfolt, az EU külügyi főképviselője pedig azt is jelezte, ilyenre még csak jogköre sincs az uniónak.

Le Pen to Meloni: Let’s team up and form EU Parliament’s No. 2 group

Marine Le Pen ajánlatot tett Giorgia Meloninak, hogy egyesítsék erőiket a választás után, mert így a második legnagyobb frakciót alkothatnák Strasbourgban, és az olasz kormányfő egyáltalán nem zárkózik le a lehetőség elől. A szélsőjobb várhatóan jól szerepel a jövő hét végén, bár pártjai erősen megosztottak, főként a háború miatt.

A francia politikus szerint azonban itt az idő összefogni, és ezt a Corriere della Sera című olasz lapban üzente meg. Meloni, akinek von der Leyen szintén udvarol, mert ő meg az újjáválasztásához számítana a segítségére, úgy reagált, hogy minden párttal lát esélyt a kooperációra a jobboldalon.

Szerinte ők ketten az alapkérdésekben egy véleményen vannak, így az ügyben is, hogy vissza kell szerezni Brüsszeltől országaik ellenőrzését. Mint mondta, neki az a célja, hogy alternatív többség jöjjön létre a jobbközépen, mert ily módon ellenzékbe kényszerülne a baloldal.

Le Pen néhány napja szakított az AfD-vel, amelyet kitettek a szélsőjobbos ID-ből, vagyis a német párt pária lett egy sor botrány nyomán. A legfrissebb előrejelzés szerint a két tömörülés, az Identitás és Demokrácia, illetve a Konzervatívok és Reformerek összesen 139 helyet szerezhet. Ha ehhez még hozzávesszük az AfD-nek jósolt 17 mandátumot, illetve a Fidesz 12 képviselőjét, akkor az már összesen 174. A szocialisták várhatóan 144-ig jutnak.

Az ECR-ben azonban a csehek és a románok nem akarnak közösködni Orbánékkal. Viszont megnyitotta az utat Le Pen számára, hogy kirakták az ID-ből az AfD-t. Neki kétszeresen jól jönne, ha Meloni kötélnek állna. Egyfelől jelentős befolyáshoz jutna az EU-ban és még inkább be tudna tagolódni  a politikai fő áramlatba. Másfelől pedig pont ez utóbbi sokat számítana a 3 év múlva esedékes elnökválasztáson.

Jordan Bardella is Marine Le Pens idealer Frontmann

Jordan Bardella idáig telitalálatnak bizonyult a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés számára, nagy szerepe van abban, hogy a párt toronymagasan vezet a közvélemény kutatásokban. Pedig a 28 éves fiatalember semmilyen szakmát nem tanult, soha nem dolgozott hétköznapi munkakörben, most mégis ő a francia szélsőjobb listavezetője.

Már 23 évesen EP-képviselő volt, egy éve pedig átvette a párt vezetését felfedezőjétől. Merthogy képes megszólítani a fiatalokat, valamint a munkásokat, még a bevándorlók közül is. Ebbe belejátszik, hogy migránsok között nőtt fel Párizs egyik nem túl jó hírű külvárosában. Szerinte meg kell akadályozni, hogy olyanok költözzenek be az országba, akik nem hajlandóak beilleszkedni.

Nem sokat olvas, csak hébe-hóba követi a híreket és nemigen van saját profilja, a közelmúltban tartott tévévitában mégis lefőzte a kormányfőt. Ideális kengyeltartó, hogy Le Pen végre elnök legyen, egyebek mellett azért, mert megtestesíti, hogy a párt szakított a múltjával.

Orbán Viktor következetes: Magyarország mindig a gyilkosok oldalán áll

A magyar kormány a nevünkben Ukrajna, Hegyi-Karabah, Gáza után Srebrenica ügyében is szembemegy az alapvető emberséggel és civilizációs normával. Már a népirtás sem számít tabunak. Ez nem csupán Orbán Viktor felelőssége, hanem mindannyiunké.

„A magyar kormányban nincs senki, aki értené” – orosz kibertámadás alatt az ország

Stratégiai szintű Magyarország sebezhetősége, és a kormányban nincs senki, aki értené a kibertámadások jelentőségét – hangzik el podcastadásunkban, melyet annak nyomán készítettünk, hogy egy kiszivárgott jelentés szerint orosz titkosszolgálatok széles körű támadást hajtottak végre a magyar külügy informatikai hálózata ellen 2021-ben. A HetiVálasz vendége Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő – 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője – és Rácz András Oroszország-szakértő. Műsorvezető: Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Szijjártó a hekkertámadást bizonyító levélről: „Nem foglalkozom vele, hát nem veszik észre?!”

Az SMS-en kívül nem sok mindenre vagyok képes az informatikában, de a hozzáértő kollégáim azt mondták, megtettek mindent, hogy meg legyünk védve – mondja Szijjártó Péter, akinek ismét feltettük kérdéseinket a minisztériuma ellen elkövetett orosz titkosszolgálati kibertámadásról.

Sörözések, titkos klubok, ahol a titkosszolgák már beszéltek a külügy elleni orosz hekkertámadásról

A külföldi partnerek a kibertámadásról a titokzatos Berni Klubban értesültek, aminek nincs elérhetősége, és sokáig a létezéséről sem lehetett tudni. De nem ez az egyetlen bizalmas platform, ahol a titkosszolgálatok emberei a politikai csatározásoktól függetlenül segítik egymást információkkal.

Egy titkos orosz kör behálózta a szomszédunkat, de ránk is hatással lehet

Filmbe illő módon épült ki Ausztriában egy olyan orosz hálózat, amely zsebre tudta tenni az osztrák titkosszolgálatot is. Egy adrenalinfüggő kalandor, korrupt titkosszolgák és egy oroszbarát párt elég volt ahhoz, hogy az oroszok akkora zavart okozzanak Ausztriában, ami Európa biztonságára is kihathat.

Bíró-Nagy András: „Magyarország bot a küllők között Európa félperifériáján”

Ha Magyarországon nem lesz politikai változás, konfliktusok és az uniós pénzekhez való nehézkes hozzájutás várható a következő években is – véli Bíró-Nagy András. A Policy Solutions igazgatója szerint a jogállamiság jelenlegi helyzetében Magyarországot nem vennék fel csont nélkül az EU-ba.

Haraszti Miklós: Válassz meg, és ígérem, itt hagylak

Három ellenzéki főnök pályázik EP-tagságra. 2022-ben a pártjaik elsöprő vereséget szenvedtek, most mégis újra eltávozást kérnek a rendszerváltást álmodó választótól. Sok mindent érthetővé tesz ez Magyarország sorsáról.

Magasból és mélyből

Hozott anyagból

Bod Péter Ákos: Iparkodás – szerény eredmény, elmosódott kilátások

Legfőbb ideje, hogy a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról és a lehetséges/kívánatos fejlődési pályá(k)ról érdemi vita folyjon, hiszen a világban gyors és radikális geopolitikai változások, többesélyes technológiai folyamatok és gazdasági súlypontáthelyezések zajlanak.

Political Capital: Kimutatható a fideszes EP-képviselők orosz- és Kína-barátsága

A háború előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat, az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal – derül ki a Political Capital kutatásából.

Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak

Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.  

Nagyon rosszul keresnek a magyarok, Ausztriában a legkisebb fizetés a négyszerese az itteni minimálbérnek

Sereghajtók vagyunk szinte minden szempontból.

Ángyán József: Sulyok Tamás méltatlanná vált, le kell mondania

Nemcsak jogszabályokkal, hanem a Fidesz által korábban képviselt értékekkel is szembementek a Sulyok Tamás köztársasági elnök által ügyvédként ellenjegyzett, a múlt héten nyilvánosságra került szerződések – fejtette ki a 24.hu-nak Ángyán József egyetemi tanár, volt államtitkár.

Fordulat a Vodafone-ügyben: a GVH-nak vizsgálnia kell a felvásárlást, borul a nemzetstratégiai címkéjű kivételezés

Egy uniós precedensítélet lehetőséget ad arra, hogy utólag is vizsgálni és korrigálni lehessen az emberek számára káros felvásárlásokat, akkor is, ha a kormány nemzetstratégiai kivételnek tart valamit. Egy ilyen per már le is zárult, a GVH-nak kötelező lesz vizsgálnia a Vodafone felvásárlását.

Bardóczi Sándor: botrányos a Néprajzi Múzeum friss nemzetközi díja

A díjból Európában bárhol botrány lenne, nálunk viszont szó sincs erről.

Für Viktor Orbán ist Europa viel zu klein

„Orbán Viktor számára Európa messze túl kicsi”” – ezzel a címmel közölte Dobozi István Amerikában élő közgazdász, a Világbank volt vezető tanácsadója cikkét a konzervatív bécsi lap. 

A szerző rámutatott: az amerikai jobboldalon, különösen a szélsőséges szárnyon jó ideje valóságos személyi kultusz van Orbán Viktor körül, és ennek örül a magyar miniszterelnök. 

Orbán amerikai fanjait azonban nemrég teljesen váratlan helyről érte támadás – írta Dobozi, és ismertette Marc A. Thiessen, a The Washington Post című liberális lap mélységesen konzervatív házi szerzője írt cikket azzal a címmel, hogy „Az amerikai jobboldalnak a magyar vezért radioaktívként kellene kezelnie”, és írásában Orbán „nem akarunk kevert faj lenni” kitételével kapcsolatban rámutatott, hogy a magyar politikust a „magyar David Dukenak” lehet nevezni. (Duke a Klu Klux Klan vezetője volt.) Az ismert konzervatív szerző azonban mindenekelőtt azon háborodott fel, hogy az amerikai jobboldal elsiklik afelett, hogy Orbán élesen Amerika-ellenes külpolitikát folytat, és szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel,   

amelyek nem csupán autokrata rezsimek, hanem súlyos fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára. Thiessen egyebek között arra jutott, hogy „Orbán az országát a kínai titkosszolgálat előőrsévé tette”.  

Thiessen azonban a szerző szerint nem látja, hogy főként mi motiválja Orbánt a keleti diktatúrákkal való barátkozásra, nevezetesen a személyes ambíciója, hogy hatalomra tegyen szert a nemzetközi porodon. Még Európa is kicsi számára. Bármi áron nagy nemzetközi játékos akar lenni, akár fekete bárányként, vagy enfant terrible-ként. Ezt jól mutatja, hogy az utóbbi hat évben az európai kül- és biztonságpolitika kérdéseiben a vétók 60 százalékát Magyarország emelte, miközben az EU lakosságának mindössze kettő, a közösség GDP-jének pedig csupán egyetlen százalékát teszi ki. 

A Putyinhoz fűződő barátsága is mindenekelőtt azt szolgálja, hogy ezzel kompenzálja az EU-ban mutatkozó elszigeteltségét.  Hszi Csin-ping minapi budapesti látogatása világossá tette, hogy Orbánnak az összes többi uniós vezetőnél jobban sikerült különleges kapcsolatot kiépítenie Pekinggel, és ezzel kivívni a szövetségesek rosszallását. Nagyon úgy fest, hogy a nem éppen diplomatának született Orbán „keleti nyitása” inkább „nyugat felé való zárást” jelent. 

Donald Trump elnöksége idején Orbán megkapta a rég áhított elismerést Washingtonban. Így nem csoda, hogy most nyíltan fellép Trump visszatérése mellett, és ezzel beleszól az amerikai belpolitikába. 

Innen egyenes út vezet a hübrisz-mentalitáshoz, az arroganciárhoz és a saját hatalom túlbecsüléséhez, hogy a gyakran kevéssé diplomatikus fellépésről szó se essék. Azt hiszi például, hogy megengedheti magának, hogy hagyja befagyni az Egyesült Államokhoz, a leghatalmasabb szövetségeshez, a nemzetbiztonság fő garantálójához fűződő kapcsolatokat. 

Orbán és a külügyminisztere mostanra Washingtonban gyakorlatilag nem kívánatos személy. Ez mér sokkal több, mint egy átmeneti diplomáciai jégkorszak, amilyen korábban is előfordult már amerikai és magyar demokratikus kormányok között. Egyenesen botrányos, hogy a magyar miniszterelnök nem talál időt arra, hogy hogy találkozzon David Pressman amerikai nagykövettel, aki pedig közel két éve van Budapesten, és akivel bőven lenne mit megbeszélni. 

A katasztrofális külpolitika árát nem a hatalmi elit fizeti meg, hanem a magyar lakosság. Ideje lenne véget vetni Orbán „ámokfutásának”, amelyet „Merjünk magyarok lenni!” nagyzási mániás dokrínával rendez, mert éppen annyira veszélyes, mint a radioaktivitás – figyelmeztetett Dobozi. 

Hungary’s five-time Prime Minister Orbán is facing a new serious contender in upcoming EU elections

A mintegy három hónappal ezelőtti, úgynevezett „kegyelmi botrány” megrázta a nacionalista, ötszörös miniszterelnök Orbán Viktor kormányát, amely büszke arra, hogy fenntartja a családi értékeket és a keresztény konzervativizmust. Alig néhány héttel ezután bukkant fel Magyar Péter, aki meglátta az esélyt, februárban szakított a Fidesszel, és most a legjobb úton halad, hogy a legnagyobb ellenzéki tömörülést hozza létre, és kihívást jelent Orbán számára az európai és önkormányzati választáson – írta az amerikai hírügynökség tudósítója. 

Idézte Magyar Pétert, aki azt mondta az AP-nek: a júniusi választások csupán előjáték a 2026-ban esedékes parlamenti választásra tervezett indulásához. 

A szerző hozzátette: majd kiderül, hogy tud-e győzni. Hiszen Orbán egymás után négy győzelmet hozott a pártjának, és arra kell számítani, hogy a Fidesz a népszerűsége visszaesése és a gazdasági problémák ellenére jobban teljesít majd az ellenfeleinél.  

Magyar a populista Orbánnal szembeni fokozódó elégtelenségre tapintott rá, és életet lehelt egy létező, de nem működő pártba. A széles körben követett interjúk és nagygyűlések sorozatában a mélységes korrupció irányításával és propaganda-gépezet működtetésével vádolja a kormányt, miközben önmagát mérsékeltebb konzervatív alternatívaként állítja be. 

A májusi felmérések azt mutatják, hogy Magyar pártja a biztos szavazók mintegy 25 százalékának támogatására számíthat júniusban. 

A szerző ezzel kapcsolatban rámutatott: a magyar szavazókat már érte csalódás, amikor például két éve mintegy kétmillió szavazó vette a reményét hat ellenzéki párt Fidesz elleni összefogásába. Amikor azonban Orbán újra győzelmet aratott, belharcok kezdődtek, és ez gyakorlatilag a koalíció feloszlásához és az ellenzék hitelességi válságához vezetett.   

Idézte a szerző Magyar Pétert, aki azt mondta: „Bizonyos, hogy az embereknek legalább annyira elegük van az ellenzékből, mint a Fideszből”. Magyar Péter április óta járja a magyar vidéket, ahol Orbán szavazóinak jelentős része él, és kíváncsiak ezreit vonzza, ami eddig a hagyományos ellenzék politikusainak ritkán sikerült. 

Magyar ugyan bírálja Orbán Oroszországgal kapcsolatos magatartását, de osztja a miniszterelnök bizonyos olyan nézeteit, amelyek szerint a Moszkva elleni szankciók aránytalan károkat okoztak az európai gazdaságoknak. Abban is egyetért Orbánnal, hogy az bírálja Kijev etnikai magyarokkal való bánásmódját. 

Mindenesetre rámutat, milyen potenciális veszélyekkel járhat, ha Oroszország megtarthatja az elfoglalt ukrán területeket, beleértve a 2014-ben annektált Krím félszigetet. 

Az Orbán vezette Magyarország elakadt az EU-val folytatott harcban, és a szövetség szerint Orbán gúnyt űz a jogállamisági és demokratikus normákból, és nem csap le az uniós pénzekkel visszaélő korrupcióra. 

Az Európai Parlament 2022 óta „a választási autokrácia hibrid rezsimjének” minősíti Magyarországot, és nem tekinti valós demokráciának. Ezért be is fagyasztott mintegy 20 milliárd eurónyi támogatást, ami csapást jelent a gazdaság számára. 

Magyar azonban azt mondja, „véget vet ezeknek a teljesen felesleges jogállamisági vitáknak”. Emlékeztet arra, hogy az EU Donald Tusk megválasztása után nem sokkal felszabadította a Varsó számára az előző kormány alatt befagyasztott pénzt. Ezt Magyar Péter számára azt jelzi, hogy egy új kormány végre haza tudja majd hozni a befagyasztott pénzt, „amelyre Magyarországnak nagy szüksége van, de az EU-nak is szüksége van egy konstruktívabb Magyarországra”. 

Russlands Ukraine-Krieg spaltet EU-Nachbarn: Warnsignal für den Westen

A Nyugatnak nagyon világosan meg kel fogalmaznia, milyen célokat követ Ukrajnában, az orosz támadó háború ugyanis egész Európát fenyegeti, és egyben megosztja az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamokat – mutatott rá a tekintélyes svájci liberális konzervatív lap. 

A szerző példaként hozta fel Lengyelországot és Magyarországot, azzal, hogy a konfliktus az államhatáraikon zajlik, és a kockázatok valósak, de a két ország teljesen eltérően reagál. 

Duda és Orbán egyaránt államrezont követ, és mindketten bírják ebben az elit és a lakosság széles köreinek támogatását. A szerző szerint az eltérések megértéséhez a múltba is kell tekinteni, és úgy látja: Varsó és Budapest útja a Krím 2014-es annektálása után vált el végleg. Orbán ugyanis addigra szorosan Putyinhoz kötötte magát sokmilliárdos energiaügyi szerződésekkel, hogy nem merte megkockáztatni a szakítást, míg a varsói kormányok a hadsereg erősítésére és az elrettentésre építettek. 

Emellett van egy ideológiai tényező: Orbán tudatosan elfordult a nyugati liberalizmustól, mert úgy gondolja, hogy az hosszabb távon elveszti a tekintélyelvű államokkal, Oroszországgal és Kínával szemben a globális versenyt. Ráadásul Orbánnak tetszik, ahogyan Putyin védi a „hagyományos értékeket”. Ezért Magyarország évek óta egy poszt-nyugati világrendre készül 

a keleti nyitással. Orbán a NATO-tagság mellett kitart, de nem meggyőződésből, hanem pragmatizmusból. 

Varsóban ugyan újra Európa-barát kormány van hatalmon, de már az előző, nemzeti-konzervatív kormány is világos különbséget tett a kulturkampf és a biztonságpolitika között, és például ápolta az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat mind Trump, mind Biden idején. 

Budapest az Moszkva elleni uniós szankciókat csak fogcsikorgatva támogatja, Orbán távol tartja magát a háborútól, és meggyőzte a magyarokat, hogy semmi közük ahhoz. Ennek megfelelően mindössze 20 százalék gondolja úgy, hogy Ukrajna veresége esetén Oroszország megtámadhatja Magyarországot, míg Lengyelországban a lakosság közel fele gondolja így.     

Eddig a pontig Orbán Ukrajna-politikája nemzeti, hiszen számos más ország is elutasítja a katonai részvételt. Budapestet Orbán oroszbarát retorikája különbözteti meg tőlük.  

Rechtsstaatsverfahren gegen Polen: Die EU ist nicht wehrlos, aber hilflos

Az EU nem védtelen, hanem gyámoltalan – írta a lap, miután Brüsszel leállította a jogállami eljárást Lengyelországgal szemben. Az egész azt bizonyította, hol ér véget Brüsszel hatalma, illetve hogy amikor valahol ég a ház, akkor minden az adott nemzettől függ.

A gond az, hogy a szervezet szabadulna bizonyos tagállamoktól, ám azok nem kívánnak távozni, ellenben nem tudnak viselkedni. Itt az Unió szerkezeti hibájáról van szó, mert egyszerűen nincs eszköz a kizárásra. Elvben persze fel lehet függeszteni a delikvens kormány szavazati jogát, de ahhoz egyhangú határozat szükségeltetik. További eszköz a támogatások visszatartása, amint arra példa Magyarország.

Csakhogy éppen a Fidesz, valamint a PiS bizonyította, hogy az EU édeskeveset tehet, ha egy állam rászánja magát a jogszegésre. A jobboldali-nacionalista Orbán csaknem két évtizede bontja le a jogállamot, aláássa a demokráciát, továbbá táplálja a korrupciót. Brüsszel nem igazán tudta feltartóztatni.

A lengyeleknél a lakosság menesztette Kaczynskiékat, de ebből talán le lehet vonni a tanulságot, hogy bármennyire vonzónak látszik is kihajítani a közösségből egyes országokat, az hiba volna, mert a politikusok és kormányok szegik meg a normákat. Teljesen mindegy, mit csinál Orbán, a magyarok maradni kívánnak az EU-ban. És ameddig ez így van, addig a szervezet csak átvészel egy-két kétes tagot.

Szintet ugrik a Nyugat és Moszkva közötti konfliktus

Rohamosan bővül azoknak az országoknak a listája, amelyek engedélyezik Ukrajnának, hogy az általuk szállított fegyverekkel orosz állásokat semmisítsenek meg. Az eszkalációs dinamikához érdemes hozzátenni, hogy az amerikai-orosz fegyverzetellenőrzési rendszer már jóval az oroszok ukrajnai inváziója előtt összeomlott. Káncz Csaba jegyzete.

Nem valószínű, hogy Trump börtönbe megy, de a kampányát megnehezítheti az ítélet

Az ellene felhozott mind a 34 vádpontban bűnösnek találták Donald Trump volt amerikai elnököt, de mi következik most? És mi a helyzet a többi perével?

What Can Liberals and Democrats Fight With? Finding a Winning Narrative in the High-stakes 2024 European Elections

The publication titled „What Can Liberals and Democrats Fight With? Finding a Winning Narrative in the High-stakes 2024 European Elections“ was issued by the Hungarian Europe Society in May 2024.

A választás előtt omlanak be a brit konzervatívok

A kormányzó konzervatívok — 14 év után, öt miniszterelnököt ledarálva és egy tragikus Brexitet kilobbizva — az út végére értek. A bukmékerek 25 az egyhez szorzót kínálnak a tory többségre.

Orbán’s ally to launch new Polish lifestyle channel

Egy Orbán Viktor közeli hívének tulajdonában lévő magyar TV-társaság be akar lépni a lengyel piacra, és ez aggodalmat kelt a lengyel belügyekbe való politikai beavatkozás lehetőségével – adta hírül a TVP lengyel közszolgálati televízió. 

A TV2 bekerült az illetékes lengyel nemzeti tanács (KRRiT) rövid válogatásába, így indulhat azért, hogy helyet szerezzen a „MUX-8” digitális, földi terjesztésű televíziós platformon, ahol új életstílus (lifestile) csatornát szándékozik indítani. 

A társaság Vida József tulajdonában áll. Az illető szoros kapcsolatban áll Mészáros Lőrinccel, akit gyakran „Orbán pénztárcájaként” emlegetnek. A TV2 az egyik legnézettebb magyar csatorna, és bírálói szerint Orbán-párti narratívát terjeszt. 
A PTV néven induló jelentkező ugyan nem szólt politikai tartalomról, de esetleges lengyelországi megjelenése aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány kiterjeszti médiabefolyását más országokba. 
Orbánt azzal vádolják bírálói, hogy foglyul ejtette országa médiáját, hogy a Fidesz politikáját terjessze. 
Szakértők szerint a PTV megjelenése problémákat okozhat Lengyelországnak. Edit Zgut-Przybylska, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézetének munkatársa, Magyarország-szakértő kifejtette: „A Fidesz gyakran terjeszt dezinformációkat, hogy a szövetségeseit hozzásegítse választási győzelmekhez”.  A lengyel közszolgálati TV idézte Panyi Szabolcs tényfeltáró újságírót is, aki azt mondta: a TV2 egyben a Kreml propagandájának eszköze is, és gyakran minősíti Ukrajnát, néha pedig Lengyelországot is háborús uszítónak. „Ha én lennék a lengyel hatóságok helyében, bizonyosan feltenném magamnak a kérdést, hogy vannak-e nemzetbiztonsági vonatkozásai a lengyel piacon megjelenő ilyen befektetésnek” – mondta Panyi a Fakt című lengyel bulvárlapnak. 

Régi gondok, új irányok — Európa jövője az EP-választás tükrében

Időpont: 2024. június 12., szerda 17 óra
Helyszín: Magvető Café, 1074 Budapest, Dohány utca 13.
Júniusban Európa választ. Az orosz-ukrán háború kérdéseire, a globális gazdasági kihívásokra, a klímaválságra vagy épp az Unió jövőjével kapcsolatos égető kérdésekre immár egy új összetételű Európai Parlamentnek kell majd válaszokat adnia. Ennek a parlamentnek az összetétele azonban jelentékeny mértékben is eltérhet a mostanitól. Bár az előrejelzések alapján a hárompárti koalíció továbbra is többségben marad, de az elemzők a radikális jobboldal megerősödésével számolnak.
A Republikon Intézet soron következő konferenciáján politikai elemzőkkel beszélgetünk az EP-választás eredményéről és az Unió előtt álló kihívásokról.

Meghalt Tompos Kátya színész, énekes

Hosszan tartó betegség után, 41 évesen hunyt el.

A Dumaszínház és Pintér Béláék költöznek az Átriumba

Független társulatok, kortárs magyar szöveg, produceri szemlélet költözik a Margit-körútra.
Lekerül a műsorról az Alföldi Róberttel és Stohl Andrással futó darab (Index — Vidacs Éva)