Kína fenyegetéssel, nyomásgyakorlással és csábítással próbálja befolyásolni a tajvani választást

Katonai fenyegetést, diplomáciai nyomásgyakorlást, álhírkampányt, illetve anyagi ösztönzőket is bevet a vádak szerint Peking az e heti tajvani választás befolyásolása, az újraegyesítés-párti jelöltek támogatása érdekében.

A világ legfontosabb szigete

Az év elejének legfontosabb választását Tajvanon tartják, az eredményt Pekingtől Washingtonig mindenhol izgatottan figyelik. Helyszíni riport a szigetországból, amit a legszorosabb szövetségesei sem ismernek el önálló államként, és amit Kína egyre gyakrabban fenyeget bekebelezéssel.

A Kína által pusztán „bajkeverőnek“ titulált Laj Csing-te nyerte a tajvani elnökválasztást

Pártja támogatói úgy vélik, megmutatták Kínának, hogy a vezetőiket ők választják, és nem félnek a kínai fenyegetéstől.

Netanjahus Tage als Premier sind gezählt – auch wenn er es nicht wahrhaben will

Benjamin Netanjahu miniszterelnöki napjai meg vannak számlálva, ha ezt ő maga nem is akarja tudomásul venni – mutatott rá elemzésében a bécsi liberális lap.  

A szerző emlékeztetett rá, hogy mostanra már számtalan politikus, tábornok és titkosszolgálati ember ismerte be felelősségét a Hamasz támadásával kapcsolatban, a kormányfő a jelek szerint az egyetlen, akit csakis saját túlélése érdekel. Emellett a polgárok semmit nem tudnak arról, hogy mi zajlik a fejében: mi legyen Gázával a háború után, és ha nem a palesztinok fogják irányítani az övezetet, akkor ki? Mikor tudnak majd a déli kibucok lakói biztonságban visszatérni a házaikba? A libanoni határ mentén lévő városok vajon újra lakhatóak lesznek-e valamikor? 

Netanjahu hallgat. Fontosabb dolga van: a Hamasz terrorszervezet elleni nagy háború közepette ő a saját, kisebb háborúját vívja a politikai túlélésért, a hatalomban maradásért. 

Ma már csak az izraeliek 15 százaléka látja úgy, hogy a háború után is – bármikor is lesz ez — Netanjahunak kell vezetni az országot. A nagy többség Netanjahut tartja felelősnek a titkosszolgálat és a katonaság kudarcáért. A jeruzsálemi Héber egyetem egyik politológusa szerint mindkét szervezetnél voltak ugyan problémák, de egyértelmű, hogy a kudarcokhoz Netanjahu teremtette meg a kereteket. A szélsőjobboldali kormány vezetőjeként ugyanis több hónapon át legyintett minden figyelmeztetésre. Joav Gallant már 2023 márciusban figyelmeztetett az eszkaláció veszélyére, de Netanjahu erre azzal reagált, hogy leváltotta. Júliusban több tábornok elment a parlamentbe, hogy tájékoztassa a képviselőket a veszélyről, de a kormányfő ezt megakadályozta. 

A már idézett politológus elmondta: két héttel október 7. előtt beszélt Gadi Eisenkottal, a hadsereg volt főparancsnokával, aki ma a hadi kabinet minisztere, és Eisenkot nagyon dühös volt, mert éppen Netanjahunál járt, hogy figyelmeztesse a háború veszélyére, de a miniszterelnök azt mondta: „Ezt most nem akarom hallani”. Mindent elfojtott, ami nem az igazságszolgáltatás hatalomtól való megfosztásáról szólt. Csak az érdekelte, hogy hogy kabinetje és főleg ő maga hatalmon maradjon, az az állam biztonsága mellékessé vált, mert az már korábban is nyilvánvaló volt, hogy Izrael eddigi legmesszebb jobbra álló kormánya az egyetlen és utolsó esélye a hatalmon maradásra. Ezt az esélyt azonban már ez elején eljátszotta az igazságszolgáltatás és a jog uralma elleni uszítással. Október 7. előtt az Izraeliek többsége — 67 százalék — nem a terrorista csoportoktól, hanem polgárháborútól tartott. 

Netanjahu maga építette fel az ellenséget, az ő ötlete volt, hogy a Hamaszt Kataron keresztül finanszírozza, és a ramallahi Palesztin Hatóság gyengítésével is a Hamaszt erősítette. 

Pártjának, a Likudnak már nem sok köze van ahhoz, amit Ariel Sarontól vett át 2005-ben: szinte minden mérsékelt erő távozott már, nincs pártprogram, és senki nem ismeri a Likud alapvető törekvéseit, mert mindent Netanjahura szabtak, és sok eddigi szavazó most azon van, hogy a süllyedő hajóról kijusson a partra.  Közben Netanjahu azt teszi, amit mindig: jutalomfalatokat ad, és az ostort csattogtatja, pozíciók osztásával erősíti a barátságokat, és a bírálókat minél távolabbi diplomáciai posztokra küldi. 

Mostanra Netanjahu már rég elszigetelődött külföldön is. Joe Biden elnök nem is rejti véka alá, hogy a Netanjahu-éra mielőbbi végében reménykedik. Az izraeli miniszterelnök pedig azt reméli, hogy kihúzza a novemberi amerikai elnökválasztásig, hátha Trump kerül hatalomra. Vele ugyanis nem csupán a bírósági ítéletektől való rettegés köti össze, hanem az a nézet is, hogy a palesztinok önrendelkezésre törekvése zavaró tényező, amelyet fel kell számolni. 

Legutóbb azonban már Netanjahu és Trump viszonya is kárt szenvedett, mert az utóbbi rossz néven vette, hogy az izraeli politikus az utolsó pillanatban vissza akart lépni az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő úgynevezett „Abraham-megállapodásból”, amikor Trumpnak éppen nagy szüksége lett volna külföldi sikerre. Netanjahut sikerült meggyőzni, a megállapodás létrejött de Trump haragja nem múlt el. Igen dühös lett, amikor Netanjahu órákon belül gratulált Bidennek a győzelméhez. Egy izraeli újságíró útján küldött mindössze két szóból álló üzenetet addigi „jó barátjának”: „Fuck him!”. 

Rácz András: Ukrajna veresége teljes mértékben ellentétes az EU és a NATO legelemibb biztonsági érdekeivel

Ukrajna támogatása a mélyponton van. Hogy mennyire tud a Nyugat elmozdulni innen annak érdekében, hogy Kijev ne veszítse el a háborút, az attól is függ, hogy a közvélemény miként látja az esélyeket. A 2023-as év fontos tanulsága, hogy ez az eseményeket elemző szakértők, újságírók, kommentátorok felelőssége is.

Rishi Sunak arrives in Ukraine with £2.5B and a security deal

Britain will commit to providing ‘swift and sustained’ help, should Russia attack Ukraine in the future.

Putin may be about to launch an apocalyptic assault

Egyáltalán nem zárható ki, hogy Putyin végül beveti a harcászati atomfegyvert, de az sem, hogy vegyi, vagy biológiai eszközzel mér csapást Ukrajnára, márpedig ennek apokaliptikus következményei lennének – mutatott rá Hamish de Bretton-Gordon, az első brit harckocsizó ezred korábbi parancsnoka. Kiemelte: a Kreml egyáltalán nem gondolja úgy, hogy állóháború alakult ki. Moszkvában megy a dobpergés, hogy döntő fordulatot kell elérni a csatatéren. A megbízottak feltúrják az egész világot drónokért és lőszerekért, megkeresnek minden diktátort, illetve lator államot.

Ezzel szemben a Nyugat hátrál ki a viszályból. Lehet azonban, hogy az elnöknek rövidesen sikert kell felmutatnia, mert jön a választás, és bár nincs igazi riválisa, de sokaknak eszébe juthat az urnáknál a Prigozsin-féle puccs, illetve a rengeteg halott katona.

Az orosz szélsőséges nacionalisták Harkiv körüli nagy offenzívát követelnek, ez ösztönzést jelent Putyinnak, hogy minden féket kioldjon a különleges hadműveletében. Az amerikai Hadtudományi Intézet (Institute for the Study of War)  Moszkva katonailag nem képes olyan hadműveletre, amely jelentős hódítást tenne lehetővé Harkiv környékén. Ehhez ugyanis a az ukrán határ mentén jelenleg lévőnél lényegesen nagyobb, és jobban felszerelt erők lennének szükségesek. Ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen offenzíva kizárt, de olyan fegyverekre lenne hozzá szükség, amilyeneket nem látni ott – írta a szakértő. Hozzátette: úgy látja, Oroszország ezt a célt az adott időkereten belül csakis harcászati nukleáris fegyverekkel, vagy valamiféle kémiai, vagy biológiai támadással érhetné el. 

Magyarország kétszer annyit költ Ukrajnára, mint Amerika – lehetséges ez?

Ki az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?

A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.

Lesújtó adatot közölt a KSH, hónapról hónapra romlik a magyar ipar teljesítménye

Novemberben éves és havi szinten is csúnyán visszaesett. Csak kokszban-kőolajban és vegyianyag-gyártásban jeleskedtünk.

Álmos Péter orvosi kamarai elnök: Aggasztó jelenség, de úgy tűnik, az fog jól járni, aki spórol a magánellátásra

Fokozatosan vonul ki az állam az egészségügy területéről, és közben a kormányzati lépésekből kirajzolódik, hogy az ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz – mondta a hvg360-nak adott interjúban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Egyetért Orbán Viktorral abban, hogy az egészségügyi rendszer katyvasz, a kormány irányai viszont nem egyértelműek. Az ellátás színvonala sokat romlott az elmúlt 5-10 évben, és miközben próbálják ezért a dolgozókra tolni a felelősséget, a valódi ok a pénzhiány.

Egészségügyi országprofil: szorongunk, kövérek vagyunk, és évekkel előbb halunk meg, mint a többi uniós ország lakói

Magyarországon a férfiak 7 évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők. A magyarok 4,5 évvel előbb halnak meg, mint az Európai Unió többi országának lakói. A depresszió és a szorongásos zavarok jelentik a legnagyobb mentális egészségügyi problémát, és leginkább az alacsony jövedelmű csoportokat érintik.

A kormány 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt a mini-Dubaj megépítéséhez

Megjelent az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő szerződés tervezete.

Magyarázó — siker vagy kudarc a Magyarországnak juttatott 470 milliárd forint uniós pénz?

Az elmúlt néhány hétben több mint 1,2 milliárd euró, vagyis mintegy 470 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra. A kormányzat megpróbálja sikerként beállítani a mostani lépést, de a teljes győzelem még nagyon messze van.

Amerikai és brit csapássorozat a Vörös-tengeren és Jemenben az éjszaka során

Betelt a pohár a jemeni lázadók provokációival a világ egyik legfontosabb szállítási útvonalán. Tegnap — Kína és Oroszország tartózkodása mellett — a Biztonsági Tanács elítélte a tengeri kalózok akcióit, ami megnyitotta a válaszcsapások lehetőségét, melyekre éjszaka sor is került.

Sokkal több a covidos, mint az influenzás, a JN.1 variáns terjedhet

A vizsgált légúti fertőzések döntő részét a Covid okozta a legutóbbi hivatalos heti jelentés szerint. A Covid mára a légúti fertőzési szezon részévé vált, ezért a hatvan év felettieknek és a krónikus betegeknek ajánlott az emlékeztető oltás, ahogy az influenza elleni vakcina is.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy semmi sem lesz a WHO évek óta tervezett világjárvány-szerződéséből

Hat hónap van hátra szerződés megkötésének tervezett határidejéig, és senki sem hajlandó kompromisszumokat kötni.

EU-Ratspräsident will Amt niederlegen: Michel geht – Orbán profitiert?

Az EU legtöbb többi tagállamának vezetői bármit megtennének, hogy elkerüljék ezt a forgatókönyvet, nevezetesen azt, hogy egy ellenőrizetlen Orbán vezesse a tanácsot éppen az uniós választásokat követő hat hónapban, különös tekintettel arra, hogy egyre nő a feszültség köztük és Orbán között egyebek mellett Ukrajna támogatásának és a magyarországi jogállamiság helyzetének kérdései miatt. 

Ez az első eset, hogy egy a tanácselnöki tisztséget betöltő politikus jelöltként indul az európai parlamenti választásokon. Jelen mandátuma szerint november végéig állna a tanács élén, vagyis amíg hivatalba lépnek az új biztosok és az új bizottság. Michel lépése jogilag nem támadható, de növeli az európai vezetőkre nehezedő nyomást, mert általában több idejük szokott lenni az ötévente tartott európai választások után a fő tisztségek elosztására. 

A választásokat ezúttal az összes tagállamban a június 6. és 9. közötti napokban tartják, és a tervek szerint a tagállamok vezetői június 17-én, majd 27-28-án találkoznak. Alighanem ezeken a tanácskozásokon igyekeznek majd utódot találni Michel helyére, noha a tanácselnök utódlása normális körülmények között a választási eredmények fényében a politikai frakciók között folytatott nagy alkudozás tárgya szokott lenni.  

Michel nem sokkal pártja, a liberális Reformista Mozgalom (RM) első kongresszusa és újévi fogadása előtt jelentette be szándékát. A kongresszuson Georges-Louis Bouchez, a párt elnöke várhatóan bepillantást enged abba, hogy ki fogja vezetni a június 1-én tartandó regionális és országos, valamint az európai választáshoz vezető harcot. 

Michel bejelentésével arra nem tért ki, hogy érdeklik-e más vezető tisztségek, mint például az európai liberálisok listavezetői helye, az EU Bizottságának elnöki tisztsége, vagy esetleg Didier Reinders (szintén RM) EU-biztosi tisztsége. 

Plágiumügy miatt távozott a Harvard rektora, de története ennél sokkal többről szól

A világ egyik legjobb egyetemét megrázó botrányban összesűrűsödnek a kultúrharc legfontosabb témái (szólásszabadság, cancel culture, kisebbségek reprezentációja), az Izrael és a Hamász közti háború nyugati utórezgései és az akadémiai világ jövőjének alapkérdései. Tágabban véve pedig az amerikai demokráciával szembeni súlyos fenyegetésekről is szól.

Messze van Helsinki

Hozott anyagból

Haraszti Miklós: Azt akartam, hogy csattanjon

Ötven éve rendezték az utolsó írópert Magyarországon. A most 79 éves Haraszti Miklós a Darabbér című művéért nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de a koncepciós per a gyöngülő hatalom tehetetlenségének volt újabb bizonyítéka. Műve lett az első szamizdat, innen nőtt ki a demokratikus ellenzék.

Madár István: A magyar államnak nincs érvényes gazdálkodási terve 2024-re

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

Orbán kinyilatkoztatásai

Pirates ahoy: Why battling Houthis will be tougher than Somali raiders

Commercial ships are again under attack — but this time their assailants are better equipped and pursuing political objectives.

Opinion: Is Hungary’s Viktor Orban Putin’s poodle?

„Orbán Viktor Putyin ölebe?” címmel megjelent cikkében a kanadai Saskachewan Media egyik hírportálján Dr. Simon Bennett, a Leicester egyetem biztonsági szakértője, és a kérdésre ezt válaszolta: „Igen, az, és ideje, hogy az EU és a NATO felülvizsgálja a Magyarországgal való kapcsolatait, de a kizárás túllőne a célon”. 

A szerző rámutatott, hogy a hibrid háború — vagyis a nem halált okozó intézkedések, a vesztegetés, blokád, dezinformáció és a kibertámadások – aligha nevezhető új taktikának, és erre számos példát hozott fel az utóbbi évtizedekből. 

Ezután áttárt a december EU-csúcsra, ahol ugyan sikerült elkerülni, hogy a magyar miniszterelnök megvétózza az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, de elkaszálta az Ukrajnának szánt segélycsomagot. 

Rámutatott: több magyarázat is létezik arra, hogy Orbán Viktor 

miért olyan ellenséges az EU Ukrajna-politikájával szemben. Először is az Orbán egyre inkább tekintélyelvű politikája miatt aggódó EU nagy támogatási összegeket fagyasztott be. Másodszor: Orbán fél eltávolodni, vagy netán szembekerülni Putyinnal, nem utolsó sorban azért, mert Magyarországnak szüksége van az orosz gázra és kőolajra, mindkettőből a szükséglet mintegy 80 százalékát fedezi onnan. Orbán tudja, hogy ha hatalmon akar maradni, a magyar otthonokban égnie kell a lámpáknak, és működnie kell a fűtésnek.   

Putyin a hibrid hadviselés mestere és nincsenek gátlásai abban, hogy fegyverként használja a búzát, szenet, gázt és olajat. A magyar energiafüggőség ajándék, amely fogást biztosít számára a magyar miniszterelnökön, és talán betekintést az EU és a NATO politikájába is. 

„Orbán Viktor tehát Putyin ölebe” – tette fel a kérdést végül újra a szerző. Megállapította: „A jelen helyzet azt mutatja, hogy az. Tekintettel erre az egészségtelen helyzetre bizonyosan itt az ideje, hogy mind az EU, mind a NATO felülvizsgálja a Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. Helyénvaló lenne, ha szigorúan kizárólag azokat az információkat biztosítanák Magyarországnak, amelyeket feltétlenül tudnia kell. Ám a kizárás túl messzire vezető lépés lenne. Amint egy kínai bölcs mondta: Tarts közel magadhoz a barátaidat, és még közelebb az ellenségeidet – írta a szerző. 

Macron appoints rising star Gabriel Attal as French prime minister

President seeks breath of fresh air to revitalize flagging second term.

11 things to know about Gabriel Attal, France’s new prime minister

France’s new head of government, a child of Paris’ elite circles, arrives with significant political experience despite his youth.

Rule of law, EU enlargement and democracy with Heather Grabbe — The European Liberal Forum

In this episode of the Liberal Europe podcast, Leszek Jażdżewski welcomes Heather Grabbe to discuss the rof law, EU enlargement and democracy.

Putin’s Europe — The European Liberal Forum

The publication by Project:Polska, has taken on the task of dissecting and explaining the extent of Russia’s influence across Europe. The initiative brings together twenty experts from across the continent to articulate how Vladimir Putin’s actions and ideologies are affecting the lives of everyday Europeans.

Forrong a német belpolitika a Putyint támogató párt térnyerése miatt

Nagyító rovatunkban ezúttal a feszült német belpolitikát vesszük górcső alá. A szeptemberi keleti tartományi választások előtt a hagyományos pártok kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek az AfD térnyerésének megakadályozására. Káncz Csaba jegyzete.

US, allies attack Houthi targets in Yemen in response to missile barrages in the Red Sea

IE=edge,chrome=1

Macron picks EU liberal leader as new foreign minister in cabinet reshuffle

Macron’s choice for foreign affairs, 38-year-old Stéphane Séjourné, is likely to make waves in both Paris and Brussels.

Az ENSZ kérése ellenére támadott húszi célpontokat Jemenben az amerikai hadsereg

Szombaton kora reggel újabb csapást mért egy, a húszik által ellenőrzött jemeni területre az amerikai hadsereg. Olyan helyszínt vettek célba, ahonnan szerintük a húszik támadhatják a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat.

Európa közepén, Európa szélén

Az érintett témák között természetesen kiemelt helyen szerepelnek a Magyarországtól visszatartott EU-s források körüli fejlemények, de szeretnénk, ha a beszélgetés ennél tágabb áttekintést adna Magyarország EU-n belüli helyzetéről, és arról, mire számíthatunk itt, Magyarországon a júniusi választások eredményétől függően.

2024. január 19., péntek 10 óra
Magvető Café, 1074 Budapest, Dohány utca 13.

Danyi Gábor: Szamizdat irodalom Magyarországon 1956–1989 I könyvbemutató

Event in Budapest by OSA Archivum and Gábor Danyi on kedd, január 16 2024 with 423 people interested and 47 people going.

NERNIKI KONEC

Így akadályozta meg egy felbőszített társaság, hogy bánya épüljön a kertek végébe a Duna-parton

A NER 13. évében egy pilismaróti kis csapat megmutatta, hogyan lehet megakadályozni egy ipari beruházást, ha azt a helyiek nem akarják.

A menekülés ezer arca

Az Arcok a visszapillantóban c. film a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (Budapest International Documentary Festival, BIDF) szervezői idén is felkértek, hogy a Múzsa működjön együtt. Az idei programban két “ukrános” film van. A “Keleti front” címűnek a “társadalmi nagykövete” a Kárpátaljai Sárkányellátó lett, ajánlójukat már olvashattátok. Azért ajánlottam őket, mert ők napi kapcsolatban állnak az ukrán katonákat támogatókkal, talán jobban értik a szanitécek hétköznapjait bemutató filmet. 

A Múzsa így az “Arcok a visszapillantóban” c. film társadalmi nagykövete lett. A felkérés megtisztelő és a film nagyon jó.