jobb

Konzervatívok az egykori és a mai jobboldali politikáról

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Bogárdi Zoltán, az első MDF-frakció tagja
  • Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere
  • Raskó György, az Antall-kormány államtitkára
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus

1990-ben a magyar jobboldalt Antall József, és az általa vezetett centrista, nyugatos irányzat tette kormányképes, az első szabad választásokat megnyerni tudó politikai erővé. A kívülálló úgy látja, hogy szinte felfoghatatlan mélységű szakadék tátong a vállalkozás és a tulajdon szabadságát valló, atlanti elkötelezettségű, joguralomban hívő negyedszázad előtti centrista magyar jobboldal, illetve a jobboldalt a napjainkban megjelenítő politikai erők értékvilága között.

Mit gondolnak a konzervatív, jobboldali politika elmúlt negyedszázadban megtett útjáról az MDF első parlamenti frakciója, illetve az Antall-kormány tagjai? Miért morzsolódott szét az egykori kormányuk által is vallott értékek társadalmi támogatottsága? Melyik az egykori történelmi középosztály igazi énje: az antallista vagy a mai kurzust támogató?

Radikális újközép

1027 Budapest, Margit körút 48. I. emelet
Vendégek
  • Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója

Radikális, populista, extrémista tendenciák és beágyazottságuk a mai magyar társadalomban

Az elmúlt években jelentős befolyásra tettek szert a társadalom széles rétegeiben azok a vélekedések, amelyek „gyors, gyökeres, hathatós” megoldást kínálnak az ország problémáira, könnyedén gyártva ellenségképeket, határozott kézzel rámutatva a bajok „okozóira” a cigányok, zsidók, bankárok, hajléktalanok, munkanélküliek vagy homoszexuálisok személyében (sajnos, a felsorolás még hosszan folytatható). Több jel mutat arra, hogy ezen „eszmék” jegyében egy új közép van kialakulóban, amelynek viselkedése már nem írható le a bal-jobb fogalompárral. Mindezt megerősíti az a friss szociológiai kutatás, amelynek eredményei adják a rendezvény tárgyát. Választ keresünk arra, hogy miért késnek a szocialista és liberális reakciók, miért nagy a támogatottságuk ezeknek az ideológiáknak az értelmiség körében, mit kezdhet a feltárt tényanyaggal a család és az iskola, a politika világa vagy az írott és elektronikus sajtóban megnyilvánuló közgondolkodás.