Aktanyitás a harmadik rendszerváltás után

Dátum
Helyszín
1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Ara-Kovács Attila (volt EP-képviselő, sokszoros megfigyelt),
  • Krahulcsány Zsolt (történész, ÁBTL)
  • Szőnyei Tamás (újságíró)
Házigazda
  • Széky János, az ÉS rovatvezetője

Megtették, amit megköveteltek

A Tisza választás előtti rendezvényein két szimbolikusnak tekinthető ígéret váltotta ki a leghangosabb éljenzést: az Európai Ügyészséghez való csatlakozásé és az ügynökakták megnyitásáé – nem a jóléti intézkedések, hanem a korrupcióval való leszámolás, illetve a sorozatos kudarcokat hozó múlttal való szakítás ígérete és akarata kapcsolta össze a választókat és a választottakat. Nos, mára Magyarország tagja az Európai Ügyészségnek és novemberben pedig az akták is kinyíltak.

A kormány ezzel a radikális lépéssel felszámolta az 1989 utáni mérgező elhallgatás- és megtévesztéstömeg egy részét, írta a harmadik rendszerváltás utáni kései, de még nem elkésett aktanyitásról az ÉS-ben Széky János, beszélgetésünk házigazdája. Mi vált lehetségessé a múltban vájkálni vágyó magánemberek számára most, ami eddig lehetetlen volt? Áll-e még intézményes/jogi korlát az első rendszerváltás (értsd: 1990) előtti múlt megismerésének útjába? Mit vesztettünk a 36 évnyi késlekedéssel? Elkerülhető-e, hogy az aktanyitást ne kövesse a 2026. április 12. előtti törvénytelen titkosszolgálati műveletek hasonlóképpen radikális feltárása?

A beszélgetés résztvevői Ara-Kovács Attila (volt EP-képviselő, sokszoros megfigyelt), Krahulcsány Zsolt (történész, ÁBTL) és Szőnyei Tamás (újságíró), házigazda Széky János, az ÉS rovatvezetője.


Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt