Minden kormányt jobb híján választják, vagy másképpen minden országnak olyan a kormánya, mint amilyet megérdemel. Ebben az egyszerűen hangzó népi igazságban foglalható össze a Fidesz 2010 óta többszörösen megismételt győzelmeinek magyarázata. Mindegy, hogy az vezetett a Fidesz győzelméhez, hogy a választók rosszul vizsgáztak (Mihályi Péter: Választási utónapló), vagy Ungváry Rudolf írásai szerint: „ Magyarország jobboldali ország.” (Ungváry: A felkészülés, mint remény. NSZ 2009. 06. 15.)
A Fidesz (segédcsapatával: a Jobbikkal együtt) 2010 óta mindig megszerezte a leadott szavazatok 2/3-át, ami Ungváry találó meghatározását nemcsak bizonyítja, hanem arra is rámutat, hogy a baloldali-liberális alternatíva mind rövidtávon, aktuálisan, mind a nyílt nyugatias társadalom, piac-és versenyelvű, parlamentáris demokrácia stratégiai megvalósítójaként képtelen labdába rúgni. A bal.-lib. versenyképtelenségének csak egyik oka az államot, a választási rendszert, az alkotmány, az Alkotmánybíróságot a maga céljaira és a maga képére formáló ragadozó Fidesz („posztkommunista maffiaállam” — Magyar B.). A valódi ok azonban az, hogy a baloldalon nincs átélhető ajánlat. Ennek hiányában, sokan gondolják úgy, hogy a Fidesz azért volt képes 2014-ben is megismételni a 2010-es „fülkeforradalomban” elért eredményét, mert világos és minden elemében összecsiszolt világképet (víziót) mutatott választóinak, aminek megvalósításához hozzá is kezdett, egyértelművé tette, hogy nem tágít, Fidesz uralom lesz itt időtlen-időkig. A Fidesz 2014-es választási és kormányprogramja ezért egyszerűsödhetett a végletekig: „Folytatjuk!”
