Pilis-tető

  • 2016. február 13-én (szombaton) gyalogtúra.
  • Tartalék nap: február 20.
  • Táv: kb. 11 km, szintemelkedés: ≈280 m.
  • Két-bükkfa-nyereg → Hunfalvy út → Simon halála → Boldog Özséb → Nagy-Bodzás → Kis-Szoplák → Két-bükkfa-nyereg

A Pilis csúcsán a 70-es évek közepe óta állt egy szerény magasságú geodéziai mérőtorony. E köré épített nemrég kilátót az erdészet. A ronda betonhengert borovifenyő-burkolattal fedték el. A Két-bükkfa-nyeregből kellemes sétával elérhető el a kilátóhely.

A lápi ember nyomában

Ismeretterjesztő kirándulás: Pelócz-erdő (Ócsa)

  • 2016. március 19. (szombat)

A lápokon az elhalt növényekből származó szerves anyag egész évben oxigéntől elzárva víz alatt van. Nem bomlik el, hanem egy sötét színű, nedvszívó, rostos szerkezetű anyaggá, tőzeggé alakul. A tőzegen speciális igényű növények telepednek meg. Az Ócsa környéki lápmedencéket az Ős-Duna hozta létre, sok ezer évvel ezelőtt. A láp nehezen átmelegedő, vizes, hideg talaján a lápi növények túlélték a jégkort követő felmelegedést, vagyis a lápi növényfajok egy része hazánkban jégkori maradványnövény. A változatos növényzethez és mikroklímához kötődő állatvilág is megmaradt, mely fajban és egyedszámban is igen gazdag. A Duna-Ipoly Nemzeti Park gumicsizmás túráján az égeres láperdők, valamint a láprétek vízviszonyaival és élővilágával ismerkedhetnek a résztvevők.

Olimpia Budapesten – hát kell ez nekünk?

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Szalay-Berzeviczy Attila korábbi tőzsdeelnök, az Olimpiai Védnökök Testületének tagja
  • Erdélyi Katalin újságíró, az olimpiáról szóló népszavazás kezdeményezője
  • Fokasz Nikosz egyetemi tanár (ELTE Szociológiai Intézet)
Házigazda
  • Szentpéteri Nagy Richard politológus

A Budapesten 2024-ben megrendezni szándékozott olimpiáról eddig semmiféle nyilvános vitában nem ütköztek álláspontok. Most fognak.

Brit tudósok megfigyelései szerint az olimpiarendezés költségei eddig minden esetben messze túlszaladtak az eredeti terveken – a tehetősebb országok kibírták, a szegényebbje ebbe (is) belerokkant, az illiberális demokráciáknak (lásd Szocsi) meg mindegy. Magyar hazafiak ezzel szemben azt állítják, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2014-ben elfogadott Agenda 2020 reformprogram miatt a jövőben a rendezés a nemzeti dicsőség sosem volt magasságokba emelése mellett üzletnek sem lesz utolsó, és nem csak azért, mert így lesz mit építeni Mészáros Lőrinc, Garancsi István és más strómanok cégeinek. De egy ilyen hatalmas vállalkozás kapcsán messze nem csak a gazdasági vagy magyarságteljesítményi vonatkozások mérlegelendőek – vajon foglalkoztak ezekkel is a támogatók? Nem tudunk róla.

Az erdő téli arca

Ismeretterjesztő kirándulás: Gödöllői-dombság

  • 2016. JANUÁR 30. (szombat)

Ismerjük meg az erdő téli arcát! Vár minket hó csikorgása, a verőfényes napsütés, vagy épp a zúzmarás köd, a tüdőt erősítő hideg. Az időjárás viszontagságaiért VISZONT kárpótol minket az erdő csendje, az erdei állatvilág lépten-nyomon feltáruló apró csodái. A hóban lévő nyomok olvasása, az ágak közt keresgélő madarak, kiket nem rejt a lombkorona. Nem utolsó sorban a Gödöllő-környéki erdők nagyvadjai, és az általuk okozott — nem minden esetben pozitív — hatások nyomai.”

Normafa

Gyere velünk kirándulni!

  • 2015. december 29-én (kedden) gyalogtúra.
  • Táv: kb. 11 km, szintemelkedés: ≈260 m.
  • Szépjuhászné → Kis-kőfej → Virágvölgy → Makkosmária → Diófás-tető → Normafa → Szt. Anna-rét → Tündérhegyi út → János-hegy → Szépjuhászné
  • A Normafánál rövidítve csak 7 km hosszú az út, 230 m szintemelkedéssel.

Ezúttal Budapest legmagasabb pontját járjuk körbe egy nem megerőltető kiránduláson.

A szervezeti kriminológia aszerint rendszerezi a bűncselekményeket, hogy milyen szervezet követte el azokat. Így különböztet meg vállalati bűncselekményt és állami bűncselekményt. A kormányzat és vállalatok azonban esetenként együttműködhetnek, sőt egyenesen ösztönözhetik, segíthetik egymást bizonyos bűncselekmények elkövetése érdekében. Így jön létre még három kategória: az állam által előmozdított vállalati bűnözés, a vállalat által előmozdított állami bűnözés és a két szereplő egyenrangú közreműködése esetén: az állami-vállalati bűnözés. „A kormányzati bűnözés leginkább a fehérgalléros bűnözéssel rokon. Az állami bűnözés az állam vagy annak szervei által végrehajtott makroszintű sérelem. A politikai fehérgalléros bűnözés pedig olyan bűnözés, amelyet kormányzati pozíciókat elfoglaló személyek vagy azok hálózatai folytatnak annak érdekében, hogy gazdasági vagy politikai előnyöket szerezzenek maguknak vagy pártjaiknak.”

Nemcsak állami bűnözés létezik azonban, hanem bűnöző állam is, vagyis olyan állam, amely rendszeresen, tudatosan és kártékonyan sérti és csorbítja saját állampolgárai alapvető jogait. Egy ilyen államon belül rendkívül szoros a különböző közbeszerzésekből, pályáztatásokból élő gazdasági társaságok és a valójában a hatalom céljait kiszolgáló, politikai bábokként funkcionáló civil társadalmi szervezetek összefonódása az állammal, a kormányzattal. Ilyen esetekben a korrupció és az elnyomó rendszer szereplői ezer szállal kötődnek egymáshoz. De érdemes a szóba jöhető államokat tipizálni azok fő bűnözői tevékenysége szerint. Ennek nyomán megkülönböztethetünk bűnöző államot, amelynek a központi projektjét emberiség elleni bűncselekmények” képezik; elnyomó államot, melynek központi projektje állampolgárok vagy azok csoportjai alapvető emberi jogai érvényesítésének szisztematikus megtagadása”; korrupt államot, mely az államnak annak vezetői, rokonai és hozzájuk kötődő személyek javára történő szisztematikus fosztogatása”; és végül gondatlan államot, melyet az jellemez, hogy elmulasztja enyhíteni azokat a szenvedéseket, melyek ügyében az állam tehetne lépéseket.” A bűnöző államot természetesen az idézett „állami projektek” különböző típusú kombinációi jellemezhetik.


A cikk rövidített változata megjelent az Élet és Irodalom LIX. évfolyam 44. számában.